Székelyszabar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hercegszabar szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Székelyszabar
Székelyszabar.JPG
Székelyszabar címere
Székelyszabar címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásMohácsi
Jogállás község
Polgármester Kemény Balázs (független)[1]
Irányítószám 7737
Körzethívószám 69
Népesség
Teljes népesség517 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség34,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Székelyszabar (Magyarország)
Székelyszabar
Székelyszabar
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 02′ 37″, k. h. 18° 36′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 37″, k. h. 18° 36′ 16″
Székelyszabar (Baranya megye)
Székelyszabar
Székelyszabar
Pozíció Baranya megye térképén
Székelyszabar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Székelyszabar témájú médiaállományokat.

Székelyszabar, korábban Hercegszabar, (németül Sabern) község Baranya megyében, a Mohácsi járásban, Mohácstól nem messze északnyugatra.

Története[szerkesztés]

Az először 1389-ben Zabar néven említett település a törökök kiűzését követően Károly főherceg birtoka lett, ezért akkor Hercegszabar volt a neve.

A Székely előtag a falu német lakossága egy részének kitelepítését követően a helyükbe érkezett székelyekre utal. A település a török hódoltság alatt, illetve a 17. század végére elnéptelenedett.

1930-ban 32 magyar, 1048 német és 1 egyéb anyanyelvű lakosa volt. A második világháború után megváltozott a lakosság összetétele, s az 1970-ben a felvidékiekkel és székelyekkel együtt már 502 magyar és 479 német élt itt. A falu egykor a bellyei uradalomhoz is tartozott, 1925 és 1950 között pedig a kölkedi körjegyzőséghez, így az anyakönyvet is ott vezették. A Szabar helynév alapjául a Sobor személynév szolgált.

A község egyedi, különleges címerét egy 1746-ból származó pecsétnyomó mintázata alapján készíttették, s így az ábrája nem a megszokott, a lakosság foglalkozására utaló jel, hanem Szűz Máriát tünteti fel, fején koronával, glóriával, kezében jogarral, ölében a kis Jézussal. Miután a régi, baranyai pecsétek közül egyedül a szabarin a körirat rövid német szavakkal „Mária segítsége Szabar kínjaira” gondolatot is tartalmazta, a mai címert a heraldikai hagyományoknak megfelelően egy latin felirat fogja körül, amely a fordítás szerint azt fogalmazza meg: „Mindig szükség van fáklyára”.

2001-ben lakosságának 22,5%-a vallotta magát német nemzetiségűnek.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Ifj. Szigyártó József (független)[3]
  • 1994–1998: Szigyártó József (független)[4]
  • 1998–2002: Szigyártó József (független)[5]
  • 2002–2006: Szigyártó József (független)[6]
  • 2006–2010: Pakusza Zoltán (független)[7]
  • 2010–2014: Pakusza Zoltán (független)[8]
  • 2014–2019: Pakusza Zoltán (független)[9]
  • 2019-től: Kemény Balázs (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,6%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 1,4% horvátnak, 27,2% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (18,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,5%, református 4,1%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 4,7% (30,2% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom

A község templomát 1806-ban Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Főoltárát Olaszországból hozták 1927-ben. A régi főoltárt a templom oldalfalán helyezték el. 1977-ben festve lett, 1980-ban szembemiséző oltárt kapott carrarai márványból.

A templom mellett két kápolna van. Az egyik 1877-ben épült Szent Rókus tiszteletére, a másikat, amely ma műemlék jellegű, a Kálvárián alakították ki 1882-ben és a Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelték fel.

A hagyomány szerint Székelyszabar Nagy tölgyfa nevű helye egy védett faóriásra utal. Kétszáz évesre becsülték. Többször villám csapott bele és elszáradt. Az 1970-es évek közepén kivágták. E helyhez kötődik a csóvagyújtás népszokása. A farsangvasárnapot követő vasárnap a legények hosszú rudakra sáscsóvát, nádcsóvát vagy szalmacsóvát kötöttek. Alkonyatkor kivonultak a dombokon álló két nagy fához. Ott meggyújtották a csóvát és körbeforgatták. A lakosság az udvarokból figyelte őket. Egyesek szerint ez azt jelentette, hogy legyen termékeny a határ, ne legyen jégeső, amerre a tűz világít és amerre a füst száll. A szokás kultikus célja már elhomályosult.

  • Vaskapu

A település Vaskapu nevű külterületi részéhez a magyar történelem egy eseménye kötődik. Pesty Frigyes, a 19. század neves tudósa szerint "itt állott 1526-ban 300 pétsi diák őrt a török ellen". Ete János volt mohácsi helytörténész véleménye alapján "a hagyomány szerint Vaskapu neve onnan származik, hogy 1526-ban a pécsi egyetem hallgatói itt, mint egy vaskapu álltak ellen a töröknek". E részt nevezik Süssloch-nak is. Valamikor a katonaság lőtere volt. Az itteni csárda közelében még a 18. század végén vagy a 19. század elején jött létre a német kistelkesek települése.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Székelyszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Székelyszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Székelyszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  5. Székelyszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  6. Székelyszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  7. Székelyszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  8. Székelyszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  9. Székelyszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  10. Székelyszabar

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]