Kucsance

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kucsance (Kućanci Đakovački)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségDrenye
Jogállás falu
Irányítószám 31418
Körzethívószám (+385) 31
Népesség
Teljes népesség148 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság118 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kucsance (Horvátország)
Kucsance
Kucsance
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 22′ 30″, k. h. 18° 19′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 30″, k. h. 18° 19′ 20″
SablonWikidataSegítség

Kucsance (régi magyar neve Kusánc, horvátul: Kućanci Đakovački, 1900-ig Kućanci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Drenyéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 34, közúton 54 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 10, közúton 12 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Szlavóniai-síkság szélén, a Krndija-hegység délkeleti lejtői alatt, a Karašica-patak mentén, Gara és Drenye között fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1428-ban említik először „Kwsancz” alakban. Névna várának tartozéka volt. [2] A török 1536-ban szállta meg ezt a területet. A török uralom idején a diakovári szpáhiluk része volt. A megritkult lakosság pótlására Boszniából pravoszláv vlachokat telepítettek be. Utolsó török birtokosa Hasszán bég volt. A török kiűzése után öt lakott házat számláltak a településen, melyek közül ötben már pravoszlávok laktak. A 18. század közepéig a lakosság száma nem emlekedett számottevően.

Az első katonai felmérés térképén „Kucsancze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kuchancze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kucsancze” néven 26 házzal, 52 katolikus és 102 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] A 19. század második felében 1870 és 1890 között Bácskából német és magyar családok települtek be.

A településnek 1857-ben 186, 1910-ben 267 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 39%-a szerb, 28%-a magyar, 24%-a horvát, 6%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A partizánok 1944-ben elüldözték a német és magyar lakosságot, a helyükre a háború után horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 65%-a horvát, 29%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 148 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
186 212 148 197 343 267 321 323 332 346 338 302 253 214 177 148

Nevezetességei[szerkesztés]

Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1922-ben épült, a drenyei plébánia filiája.

Oktatás[szerkesztés]

A településen drenyei elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport[szerkesztés]

Az NK Kućanci Kućanci Đakovački labdarúgóklubot 2006-ban alapították. A csapat a megyei 3. ligában szerepel.

Egyesületek[szerkesztés]

DVD Kućanci Đakovački önkéntes tűzoltóegylet.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)