Čepinski Martinci
| Čepinski Martinci | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Csepin |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31431 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 524 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 87 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 30′ 44″, k. h. 18° 28′ 15″45.512276°N 18.470750°EKoordináták: é. sz. 45° 30′ 44″, k. h. 18° 28′ 15″45.512276°N 18.470750°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Čepinski Martinci témájú médiaállományokat. | |
Čepinski Martinci (1900-ig Martinci, 1991-ig Martinci Čepinski) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Csepinhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől 16 km-re délnyugatra, községközpontjától 8 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Szlavóniai-síkságon fekszik. Településrészei: Ađenica, Grabik Brođanački, Ivanjska Međa, Klenje és Travnjak.
Története
[szerkesztés]A település területe már ősidők óta lakott. Ennek bizonyítéka a „Dubrava” nevű régészeti lelőhely,[2] ahol több rétegben az őskortól a középkorig terjedő régészeti leletek kerültek elő. Az itt feltárt házak körül tűzhelyek, hulladékgödrök és más földfelszín alatti objektumok, sírok és egyéb mozgatható leletek voltak. Többségben a bronzkori urnamezős kultúrához tartoztak, de az északi részen újkőkori objektumok és a középkori élet nyomai is megtalálhatók voltak. A település nevét a tőle délre álló, Szent Márton tiszteletére szentelt templomról kapta, melyet már a 14. században említenek a pápai tizedjegyzékben. A község honlapja szerint a település neve a 15. században Márkusfalva volt, Márkusfalvát azonban Csánki Dezső is a mai Markušicával azonosítja, melyet még 1697-ben is „Markusevecz” néven említenek.[3] Így hát elmondható, hogy a középkori település bár létezett, nem azonosítható be egyértelműen a korabeli forrásokban szereplő településnevekkel.
A térség a mohácsi csata után került török kézre és a Pozsegai szandzsák része lett. Egy 1702-es leírás szerint a középkori templomot teljesen lerombolták és köveit a diakovári vár építéséhez használták fel. A török uralom idején 12 ház állt itt, majd hosszú ideig puszta volt. 1702-ben már újra lakott volt 19 házzal. Fából ácsolt templomát a 18. század végén említik. A település 1751-ig katonai igazgatás alatt állt, majd kamarai birtok volt. 1765-ben Mária Terézia szolgálataiért Adamovich I. Kapisztrán Jánosnak adományozta és a csepini uradalom része lett. Az új birtokokos képzett gazdálkodóként rögtön hozzálátott a környező mocsaras területek lecsapolásához. A kiszárított területeken új növényi kultúrákat, lent, kendert és dohányt honosított meg. 1803-ban új templomot építtetett Szent Márton tiszteletére. A terület fejlesztését unokája Adamovich II. Kapisztrán János folytatta gépek beszerzésével, új üzemek alapításával. 1830-ben a szerbek is felépítették Szent Györgynek szentelt templomukat.
A településnek 1857-ben 595, 1910-ben 755 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 31%-a horvát, 28%-a szerb, 18%-a magyar, 15%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A falu 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 80%-a horvát, 12%-a szerb, 3%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 663 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 595 | 644 | 552 | 604 | 667 | 755 | 773 | 942 | 1.111 | 1.127 | 1.042 | 856 | 817 | 753 | 700 | 663 |
Gazdaság
[szerkesztés]A helyi gazdaság alapja a földművelés és az állattartás.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1803-ban épült.
- Szent György tiszteletére szentelt pravoszláv templomát 1830-ban építették.
Kultúra
[szerkesztés]- KUD Čepinski Martinci kulturális és művészeti egyesület. Az egyesület évente megrendezésre kerülő kulturális és gasztronómiai eseménye a „Kukuruzijada” kukoricafesztivál.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a csepini Vladimir Nazor elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés]- NK „Mladost” Čepinski Martinci labdarúgóklub.
Egyesületek
[szerkesztés]- LD „Jastreb” vadásztársaság
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6457
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
További információk
[szerkesztés]A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
