Bocanjevci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bocanjevci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségBelistye
Jogállás falu
Irányítószám 31550
Körzethívószám +385 031
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság90 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bocanjevci (Horvátország)
Bocanjevci
Bocanjevci
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 38′ 30″, k. h. 18° 20′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 30″, k. h. 18° 20′ 15″
SablonWikidataSegítség

Bocanjevci falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Belistyéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 27, közúton 33 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 9 km-re délnyugatra, a Szlavóniai-síkságon, a Vucsica bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régi drávamenti települést a 15. század közepén említik a történelmi dokumentumok. Közelében folyik a Vucsica folyó, amely e területnek mindig létfontosságú természeti erőforrása volt. A török Valpó várának elfoglalásával egyidejűleg 1543-ban szállta meg ezt a területet. Török birtokosa Falagaszia Haszlán volt, aki Valpón lakott. Katolikus jobbágyok lakták. A Vucsicán két vizimalom működött. 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban Valpó városánál „Boszanyevacz” néven szerepel a szlavóniai telelpülések összeírásában. 1702-ben öt ház állt a településen. A török kiűzése után a valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. Ezután végig a Prandau családé volt.

Az első katonai felmérés térképén „Boczanjevcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Boczanyevcze” néven szerepel. [1] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Boczanyevcze” néven 119 házzal, 718 katolikus vallású lakossal találjuk. [2]

1857-ben 774, 1910-ben 790 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakossága horvát anyanyelvű volt. A 20. század elején jelentős fejlődésen ment át a település. 1906-ban felépítették a helyi iskolát. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1928-ban felépült a falu plébániatemploma. A háború után Likából és a horvát Zagorje vidékéről újabb horvátok érkeztek a településre. 1961-ben megalapították a bocanjevci plébániát. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 457 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
774 787 704 708 858 790 813 962 998 968 894 715 634 564 518 457

Gazdaság[szerkesztés]

Bocanjevciben ma mintegy tíz iparos és családi gazdaság működik. 2015. március 11. óta Bocanjevci az „etno falu” nevet is viseli. Ezt a státuszt Belistye város, a megye és Horvátország idegenforgalmi irodáitól kapták miután több család vállalta, hogy tradicionális házát a hagyományos módon őrzi meg és rendezi be. Így ezek a házak a turisztikai hivatalok ajánlatában is szerepelnek.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1928-ban épült. A plébániát 1961-ben alapították.

Védett épület a Matija Gubec utca 144. szám alatt álló, 1879-ben épített nyeregtetős, hagyományos lakóház.[5] A házat teljes hosszában kerek oszlopokra támasztott tornác ékesíti. A belső tér eredeti bútorokkal, kevés felszereléssel, falazott tűzhellyel és nyitott kemencével van berendezve. Padozata dölgölt föld, a mennyezet deszkazsaluzatos gerenda. Az udvaron pajta, kenyérsütő és istálló található.

Kultúra[szerkesztés]

A KUD „Šokadija” a település kulturális és művészeti egyesülete, melynek a szomszédos Goricából is sok tagja van. Az egyesületet 1986-ban alapították. Négy szekcióval működik. Előadásaiban a falu, Szlavónia és Baranya eredeti folklórját ápolja. 2012-ben az egyesület új projektet indított Bocanjevci kulturális örökségének megőrzésére. 2005 óta zajlik a „Bocanjevci alaj ste milina” nevű folklórfesztivál, amely mára rangos kulturális és folklór eseménnyé vált és amelyet évente három napos időtartamban rendeznek meg Bocanjevciben horvátországi ének- és népi együttesek vendégszereplésével. 2011 óta működik a „Bocanjevski pajdaši” férfi énekkar. Az kar 8–12 tagú és a megyén kívül a szomszédos megyékben, sőt külföldön is fellép. A „Pajdaši” rendszeres fellépője Belišće város rendezvényeinek.

Oktatás[szerkesztés]

A település első iskoláját 1906-ban építették. Az iskola ma a belistyei Ivan Kukuljević általános iskola négyosztályos területi iskolájaként működik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]