Bekefalva
| Bekefalva (Beketinci) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Csepin |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31403 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 505 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 87 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 27′ 21″, k. h. 18° 28′ 48″45.455942°N 18.480048°EKoordináták: é. sz. 45° 27′ 21″, k. h. 18° 28′ 48″45.455942°N 18.480048°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bekefalva témájú médiaállományokat. | |
Bekefalva (horvátul: Beketinci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Csepinhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől 12 km-re, a községközpontjától 19 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Szlavóniai-síkságon, a Vuka völgyében, az Eszékről Diakovárra menő út és az A5-ös (Pélmonostor-Eszék-Svilaj) autópálya mentén fekszik. Településrészei: Krhka-Salaš és Rastik.
Története
[szerkesztés]A falutól két és fél km-re északkeletre, a Vuka völgyében talált újkőkorszaki leletek alapján területén már az őskorban éltek emberek. Az előkerült leletek a középső neolitikum végén virágzott Sopot-kultúrához tartoznak. A Pélmonostor-Eszék-Svilaj autópálya építésének megelőző régészeti feltárási munkálatai során 2006-ban Bekefalvától 3,8 km-re északra az i. e. 4000 körül virágzott Lasinja-kultúra leletei, főként cseréptöredékek, hasított kőeszközök kerültek elő. A lelőhely[2] egy, a 9. századtól a 11. századig lakott középkori település maradványait is megőrizte, a lelőhely déli részén pedig késő középkori (14. századtól 16. századig) épületek maradványai, 35 föld feletti és félig földbe ásott ház, műhely és gazdasági épület is előkerültek.
A középkori Bekefalva első írásos említése egy adóösszeírásban 1469-ben „Bekefalwa” alakban történt.[3] A Kórógyi, majd a Garai család birtoka volt. A középkori település valószínűleg a török háborúkban pusztult el. Ezután már csak a 18. század végén bukkan fel egy erdővel és a Loncija nevű mocsárral határos településként, ahol nincs szilárd anyagból épített épület. A falu melletti Korpaš nevű vízelvezető árok a vizet a Loncija-mocsárból a Vuka-folyóba vezette le, megvédve ezzel a falut az áradásoktól. Vuka folyón volt egy fahíd, amelyen csak könnyű kocsikkal lehetett átmenni.
Az első katonai felmérés térképén „Beketincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Beketincze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Beketince” néven 58 házzal, 218 katolikus és 112 ortodox vallású lakossal találjuk.[5]
A településnek 1857-ben 294, 1910-ben 618 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 74%-a horvát, 14%-a szerb, 5%-a szlovák, 3%-a magyar, 2%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A falu 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 81%-a horvát, 10%-a szerb, 3%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 613 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 294 | 393 | 348 | 391 | 475 | 618 | 656 | 776 | 876 | 799 | 788 | 787 | 739 | 755 | 700 | 613 |
Gazdaság
[szerkesztés]A helyi gazdaság alapja ma a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a szolgáltatások, közúti szállítás és az építés.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Flórián tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1973-ban épült. A kisújlaki Szent József-plébánia filiája.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a kisújlaki „Milko Cepelić” elemi iskola területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés]- Az NK BSK Beketinci labdarúgóklubot 1929-ben alapították. A csapat megyei 2. ligában szerepel.
- A ŽNK Beketinci női labdarúgóklubot 2002-ben alapították. A csapat a horvát 2. ligában szerepel.
Egyesületek
[szerkesztés]- DVD Beketinci önkéntes tűzoltó egyesület
- LD „Zec” vadásztársaság
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6458.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum… 44. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 63. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye, Bp. 1894
További információk
[szerkesztés]A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
