Kućanci
| Kućanci | |
 | |
| A Szent Péter Pál pravoszláv templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Magadenovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31542 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 401 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 93 m |
| Terület | 49,43 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 39′ 18″, k. h. 18° 08′ 08″45.655000°N 18.135556°EKoordináták: é. sz. 45° 39′ 18″, k. h. 18° 08′ 08″45.655000°N 18.135556°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kućanci témájú médiaállományokat. | |
Kućanci falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Magadenovachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 43, közúton 52 km-re nyugatra, Nekcsétől légvonalban 18, közúton 24 km-re északkeletre, községközpontjától 4 km-re nyugatra, a Szlavóniai-síkságon, a Vučica és a Karašica folyók között fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a középkorban is lakott volt. 2008-ban a Szlobodnica – Alsómiholjác gázvezeték építését megelőzően leletmentő ásatásokat folytattak a falu határában, melynek során két lelőhelyet tártak fel. A „Dubrava” lelőhely a falutól mintegy 500 méterre keletre, a „Selište” lelőhely pedig 500 méterre délre található. Mindkét helyen középkori településre utaló leletek, főként kerámia edények töredékei, fémtárgyak, egykori házak maradványai kerültek elő. A lelőhelyek szélesebb körű feltárására nem volt lehetőség, mivel a feltárás a vezeték nyomvonalán folyt.[2]
A falu a török uralom idején keletkezett a Felső-Drinamentéről érkezett pravoszláv szerbek betelepítésével. Nevét a betelepülők sajátos házépítési módszeréről (kućerce) kapta, mely a szomszédos települések lakossága körében gúny tárgyát képezte. Először 1680-ban említik, amikor már 80 ház állt a településen. A lakosság száma olyan ütemben nőtt, hogy 1685-re már Alsómiholjácnál is népesebb település lett. Birtokosa a valpói Arszlán bég volt. A környező településekkel együtt 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A falu 1698-ban „Kutyanczi” néven Klokocsevacz hajdútelepülés északi szomszédjaként adatok nélkül szerepel a szlavóniai települések kamarai összeírásában. 1702-ben 20 ház állt a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Kucsancze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kuchancze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kuchancze” néven 149 házzal, 139 katolikus és 788 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] A 19. század végén környékbeli horvátokat, dunai svábokat és dél-magyarországi magyarokat telepítettek be a környező földek és erdők megművelésére.
1857-ben 813, 1910-ben 585 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 47%-a szerb, 28%-a horvát, 14%-a magyar, 9%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a magyar és német lakosságot elűzték. Sokakat a valpói gyűjtőtáborba hajtottak.
1960-ig Kućanciban két utca volt. A Kućanci utca, amelyben elsősorban a szerbek találhatók, és a Jarak utca, ahol a horvátok laknak. A Jarak (árok) utcán régen egy csatorna vezetett végig, amelyet fűzfák szegélyeztek. Erről kapta a nevét. Még ma is, amikor a Matija Gubec utcára mennek, a háztulajdonosok Jarakba mennek. 1942-ben nagy betonkereszt állítottak fel a Matija Gubec utca bejáratánál. 1960-ban a Kućanci utca nevét Ivo Marinković utcává keresztelték át (az 1990-es években neve Kralj Zvonimir utcára változott), a Jarak utca pedig az egykori parasztvezérről Matija Gubec utca lett. 1991-ben lakosságának 54%-a szerb, 41%-a horvát, 3%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 513 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 813 | 853 | 783 | 911 | 1.121 | 1.338 | 1.233 | 1.457 | 1.238 | 1.332 | 1.244 | 1.012 | 840 | 715 | 622 | 513 |
Gazdaság
[szerkesztés]A község gazdaságában a mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés, a kereskedelem, valamint a vendéglátás dominálnak és más tevékenységeknek csak kis részben vannak képviselve. Az állattenyésztés és a szántóföldi gazdálkodás mellett kedvezőek a feltételek a kertészet, a gyümölcstermesztés, a kisállatok (baromfi, sertéstenyésztés) és a virágkertészet fejlesztéséhez.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1828-ban épült a régi, Szent György fatemplom helyén. Az ortodox temető egyidős a faluval.
- Szent Máté apostol és evangélista tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1941-ben épült. A šljivoševci plébánia filiája. A katolikus temetőt 1942-ben létesítették, addig a halottakat a šljivoševci temetőbe temették.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a magadenovaci általános iskola alsó tagozatos területi iskolája működik. A felsős tanulók a magadenovaci általános iskolába járnak.
Sport
[szerkesztés]Az NK Kućanci labdarúgócsapata a megyei 3. ligában szerepel.
Egyesületek
[szerkesztés]- DVD Kućanci önkéntes tűzoltó egyesület, alapítva 1959.
- Udruga žena Kućanci nőegyesület
- Udruga mladih Kućanci ifjúsági egyesület
Híres emberek
[szerkesztés]Itt született 1914. szeptember 11-én Pál szerb pravoszláv pátriárka.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Hrvatski arheološki godišnjak 6/2009. 26-28. old.. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...357. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 66. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- Magadenovác község hivatalos honlapja (horvátul)
- Dragan Milošević: Župa Valpovo i povijest crkve u Belišću od 1886 do 1966 godine. 2015. Archiválva 2019. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul) Rudolf Horvat: Vapovština u tursko doba (horvátul)
