Čenkovo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Čenkovo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségNévna
Jogállás falu
Irányítószám 31416
Körzethívószám (+385) 31
Népesség
Teljes népesség0 fő (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság230 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Čenkovo (Horvátország)
Čenkovo
Čenkovo
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 20′ 15″, k. h. 18° 06′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 20′ 15″, k. h. 18° 06′ 20″
SablonWikidataSegítség

Čenkovo falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Névnához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 50, közúton 76 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 23, közúton 35 km-re nyugatra, községközpontjától 7 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység északkeleti lejtőin fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1452-ben „Chenko” alakban említik először.[2] Neve a szláv Čenko személynévből származik. A török 1536-ban szállta meg a települést. Az itt talált horvát lakosság előbb elfogadta a török uralmat és az iszlámot, majd később Dél-Magyarországra vándorolt ki. A helyükre Boszniából pravoszláv vlachok települtek, így a lakosság etnikai szempontból kicserélődött. A török kiűzése után 9 pravoszlávok által lakott ház állt a faluban. 1756-ban Ćolnić diakovári püspök Boszniából újabb pravoszláv családokat telepített le. 1758-ban 22 ház állt a településen. Némi demográfiai fejlődés után ez a folyamat részben a település elszigeteltsége, részben a hajdúk támadásai miatt a 19. századra megtorpant.

Az első katonai felmérés térképén „Csenkovo” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Csenkovo” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Chenkovo” néven 52 házzal, 293 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]

A településnek 1857-ben 185, 1910-ben 379 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 89%-a szerb, 9%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 67%-a szerb, 33%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak már nem volt állandó lakosa.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
185 234 213 257 263 379 329 413 161 174 136 75 21 9 2 0

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)