Habjanovci
| Habjanovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Bizovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31223 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 375 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 90 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 32′ 31″, k. h. 18° 25′ 44″Koordináták: é. sz. 45° 32′ 31″, k. h. 18° 25′ 44″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Habjanovci falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Bizovachoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Eszéktől légvonalban 19, közúton 24 km-re nyugatra, községközpontjától 5 km-re délre, a Szlavóniai-síkságon, az Eszéket Nekcsével összekötő főúttól délre fekszik.
Története[szerkesztés]
A középkori források alapján erre a vidékre helyezik az egykori Verőfény mezővárosát, melynek első írásos említése 1312-ben történt „Verofyn” alakban, mezővárosként pedig 1454-ben „Opidum Werefen” néven említik. A Kórógyiak, majd a vingárti Gerébek birtoka volt. 1507-ben még mezővárosnak nevezik. Az 1550 körül készített török defter „Prisunce” néven már csak 2 családot írt itt össze, a második defter készítésének idejére, 1579 tájára végleg pusztává vált.[2] Csánki Dezső a mai Habjanovci környékére helyezi.[3] Régészeti leletek hiányában pontos helyét eddig még nem sikerült meghatározni.
Habjanovci valószínűleg a török uralom idején keletkezett, szpáhibirtok volt. Ura a kanizsai bég volt akinek az itteni jobbágyai pénzbeli és terménytizeddel adóztak. A falu a felszabadító harcok során elnéptelenedett, majd újratelepült. Az 1698-as kamarai összeírás „Hagjamovczy” néven hajdútelepülésként említi. 1702-ben „pagus Habianofzy” formában írják, 12 háza volt. A török kiűzése után a valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. A Prandau család 1885-ig volt a birtokosa. 1721-ben 12 ház állt a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Ablianovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Habjanovcze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Habianovcze” néven 145 házzal, 876 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A falu első iskoláját 1881-ben alapították.
1857-ben 912, 1910-ben 1340 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 94%-a horvát, 3%-a magyar, 2%-a német, 1%-a szerb anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 460 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 912 | 964 | 1.109 | 1.177 | 1.280 | 1.340 | 1.259 | 1.330 | 1.208 | 1.189 | 1.089 | 786 | 648 | 590 | 544 | 460 |
Gazdaság[szerkesztés]
Habjanovcin működik az eszéki „Nivete” kefegyár üzeme és a PPK Valpovo mezőgazdasági kombinát baromfitelepe. A lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozik és a közeli városokban dolgozik.
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Bertalan apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1837-ben épült, a brogyanci plébánia filiája. A falu ókatolikus templomát a második világháborúban lerombolták.
Védett épület a Kolodvorska utca 10. szám alatti népi építésű, nyeregtetős lakóház,[8] mely téglák és tömés kombinálásával épült. Az udvari homlokzaton a tipológiailag régebbi vidéki építészet jellegzetessége, íves süllyesztett tornác található. Fennmaradt az eredeti háromszobás elrendezés, a földes padló és az eredeti ácsmunkák. A házban számos használati tárgy és mezőgazdasági eszköz található a 20. század első feléből. Az udvaron kenyérkemence, a kút, az istálló és a pajta maradt meg.
Kultúra[szerkesztés]
KUD Ravnica Habjanovci kulturális és művészeti egyesület.
Oktatás[szerkesztés]
A településen a bizovaci Bratoljub Klaić általános iskola területi iskolája működik.
Sport[szerkesztés]
Az NK Jadran Habjanovci labdarúgócsapata a megyei 3. ligában szerepel. A klubot 1932-ben alapították.
Egyesületek[szerkesztés]
- DVD Habjanovci önkéntes tűzoltó egyesület.
- LD Lug Habjanovci vadásztársaság.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Engel Pál: A Drávántúl középkori topográfiája: a történeti rekonstrukció problémája.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...227. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 65. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6419.
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Bizovac turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- Dragan Milošević: Župa Valpovo i povijest crkve u Belišću od 1886 do 1966 godine. 2015. Archiválva 2019. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Engel Pál: A Drávántúl középkori topográfiája: a történeti rekonstrukció problémája
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A Valpovština információs portálja (horvátul)
- Rudolf Horvat: Valpovština u tursko doba (horvátul)
- Zorko Marković – Mirjana Paušak: Terenski pregled arheoloških lokaliteta u Valpovštini 2011. (horvátul)
