Ókatolikusok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az ókatolikusok a római katolikus egyházból váltak ki (nincsenek vele egységben), mert az I. vatikáni zsinat után elutasították a pápai tévedhetetlenség (lat. infallibilitas) tanát, amely a pápa (kizárólag hit és erkölcs dolgában való) tévedhetetlenségét mondta ki. Nevüket az új dogmával való szembeállás miatt választották. Első kongresszusukat 1871-ben tartották, ahol elhatározták az önálló egyház megalapítását. Második kongresszusukon bizottságot hoztak létre a püspökválasztás előkészítésére. 1873-ban került sor a püspökszentelésre; a püspöki jogfolytonosságot a janzenista holland egyház révén tartják érvényesnek. 1889-ben megalakul az Utrechti Unió, amely kibocsátja az ókatolikus egyház alapokmányát. Istentiszteletüket nemzeti nyelven végzik, két szín alatt áldoznak, és papjaikat nem kötelezik nőtlenségre.

A nők pappá szentelése kérdésében a német ókatolikus püspöki szinódus már 1989-ben állást foglalt arról, hogy a papi pályát a nők előtt is meg kell nyitni, amiről a végső határozat 1994-ben született meg, 1996 pünkösdjén pedig fel is szenteltek két nőt ókatolikus pappá.

Az ókatolikusok sok országban különálló egyházat alkotnak. Néhány helyen működnek – nem bejegyzett egyházként. Ma már nincs jelentős számú magyar tagja Szlovákiában. Magyarországon 2010-ben indult újra az ókatolicizmus, 2011-ben pedig már érvényesen fölszentelt püspökkel, önálló szervezetként működik a Magyar Ókatolikus Misszió. 2012 novemberében jött létre a Magyarországi Keresztény-katolikus Misszió, amely az ókatolikus Scrantoni Unió része. 2014 januárjától a Magyarországi Ókatolikus Egyház nevet viseli. A 2008 ban megalakult "Boldog Teréz anya egyház" mely később a " Krisztus Keresztje Keresztény egyház" néven működik 2013 óta, rendezve "egyházi státuszát" 2017 től a Svájci Független Ókatolikus Egyház Magyarországi tagegyházaként végzi szolgálatát, 4 egyházmegyében, 25 gyülekezetben Juhász Gergely Püspök Apostoli Kormányzó vezetésével 1 püspök , 8 pap , 3 diakónus , 5 akolitus , 4 apáca és 3 szerzetes segíti munkáját. Eme tagegyház tagja a Guid of the Holy Apostles nemzetközi és egyetemes  Ókatolikus egyházi uniójának.

Főbb különbségek a katolikus valláshoz képest[szerkesztés]

Az ókatolikus hit több pontban különbözik a katolikus hitelvektől. A fontosabbak:

  • Az ókatolikusok a Szent Hagyományt az Újszövetség összeállításával lezártnak tekintik.
  • A római pápa tisztsége első az egyenlő püspökök között, a tisztséget az Egyház, s nem Isten hozta létre. Pápai tévedhetetlenség nincs, sem általános egyházvezetői jogosítvány.
  • Szűz Mária nem szeplőtlenül született, ez későbbi betoldás a hitelvekbe.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]