Ókatolikusok
Az ókatolikusok a római katolikus egyházból váltak ki (nincsenek vele egységben), mert az I. vatikáni zsinat után elutasították a pápai tévedhetetlenség (lat. infallibilitas) tanát, amely a pápa (kizárólag hit és erkölcs dolgában való) tévedhetetlenségét mondta ki. Nevüket az új dogmával való szembenállás miatt választották. Első kongresszusukat 1871-ben tartották, ahol elhatározták az önálló egyház megalapítását. Második kongresszusukon bizottságot hoztak létre a püspökválasztás előkészítésére. 1873-ban került sor a püspökszentelésre; a püspöki jogfolytonosságot a janzenista holland egyház révén tartják érvényesnek. 1889-ben megalakul az Utrechti Unió, amely kibocsátja az ókatolikus egyház alapokmányát. Istentiszteletüket nemzeti nyelven végzik, két szín alatt áldoznak, és papjaikat nem kötelezik nőtlenségre.
A nők pappá szentelése kérdésében a német ókatolikus püspöki szinódus már 1989-ben állást foglalt arról, hogy a papi pályát a nők előtt is meg kell nyitni, amiről a végső határozat 1994-ben született meg, 1996 pünkösdjén pedig fel is szenteltek két nőt ókatolikus pappá.
Az ókatolikusok sok országban különálló egyházat alkotnak. Néhány helyen működnek – nem bejegyzett egyházként. Ma már nincs jelentős számú magyar tagja Szlovákiában. Magyarországon 2010-ben indult újra az ókatolicizmus, 2011-ben pedig már érvényesen fölszentelt püspökkel, önálló szervezetként működik a Magyar Ókatolikus Misszió. 2012 novemberében jött létre a Magyarországi Keresztény-katolikus Misszió, amely az ókatolikus Scrantoni Unió része. 2014 januárjától a Magyarországi Ókatolikus Egyház nevet viseli. A 2008-ban megalakult "Boldog Teréz anya egyház" mely később a " Krisztus Keresztje Keresztény egyház" néven működik 2013 óta, rendezve "egyházi státuszát" 2017-től a Svájci Független Ókatolikus Egyház Magyarországi tagegyházaként végzi szolgálatát, 4 egyházmegyében, 25 gyülekezetben Juhász Gergely Püspök Apostoli Kormányzó vezetésével 1 püspök, 8 pap, 3 diakónus, 5 akolitus, 4 apáca és 3 szerzetes segíti munkáját. Eme tagegyház tagja a Guid of the Holy Apostles nemzetközi és egyetemes Ókatolikus egyházi uniójának.
A Magyarországi Ókatolikus Egyház elhatárolódik a Krisztus Keresztje Keresztény Egyháztól.[1]
Főbb különbségek a katolikus valláshoz képest[szerkesztés]
Az ókatolikus hit több pontban különbözik a katolikus hitelvektől. A fontosabbak:
- Az ókatolikusok a Szent Hagyományt az Újszövetség összeállításával lezártnak tekintik.
- A római pápa tisztsége első az egyenlő püspökök között, a tisztséget az Egyház, s nem Isten hozta létre. Pápai tévedhetetlenség nincs, sem általános egyházvezetői jogosítvány.
- Szűz Mária nem szeplőtlenül született, ez későbbi betoldás a hitelvekbe.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Sasvári László: Ókatolikusok. História 1992./3. [2] Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk[szerkesztés]
- Az ókatolikus egyház weboldala
- Magyarországi Ókatolikus Misszió
- Utrechti Unió
- holland ókatolikusok
- német ókatolikusok
- szlovák ókatolikusok
- Magyarországi Keresztény-katolikus Misszió
- http://okatolikus.blogspot.hu/
|