Zuluk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
zuluk
zulu férfiak tradicionális tánca
zulu férfiak tradicionális tánca
Teljes lélekszám
kb. 11 millió fő
Régiók
Dél-afrikai Köztársaság, Mozambik, Zimbabwe, Zambia
Vallások
keresztény, afrikai törzsi vallások
Rokon népcsoportok
sosza (xhosza), szvázi, ndebele és más bantu törzsek
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz zuluk témájú médiaállományokat.
A zulu nyelvet beszélő lakosság a Dél-afrikai Köztársaságban
Zulu asszony a gyermekével

A zuluk (régiesen zulukafferek) Dél-Afrika régiójának egy népcsoportja. Elsősorban a Dél-afrikai Köztársaságban élnek, ahol a létszámuk mintegy 11 millió fő.

A Dél-afrikai Köztársaság lakosságának 23%-át alkotják, így annak legnagyobb etnikuma. Az ország KwaZulu-Natal (7,6 millióan), Gauteng (2-3 millió) és Mpumalanga (0.8 millió) tartományaiban élnek. Kisebb csoportjaik a szomszédos országokban is megtalálhatók (Zimbabwe, Mozambik, Zambia, Tanzánia).

Nyelvük, a zulu a bantu nyelvcsaládba, azon belül a nguni nyelvcsoportba tartozik. Többségük keresztény, de sokan közülük még az afrikai bennszülött vallások követője. Ma mind az eredeti zuluk és mindazok a népek, akiket a történelem folyamán legyőztek, zuluknak nevezik magukat.

Történetük[szerkesztés]

Amikor az első európaiak Dél-Afrikában megtelepedtek, Natal keleti partjainál élt egy nép, amely magát "ama zulu"nak nevezte. Nathaniel Isaacs azt írta, hogy a legszebb emberek közé tartoznak, akiket valaha látott. Magas, atletikus termetűek, testarányaik harmonikusak, arcvonásaik finomak; továbbá fogékonyak, kitartóak és fürgék.

A Natal-i ngonikat a zuluk legyőzték, és nyelvüket is átvették. Ma őket is mind zuluknak nevezik, holott nagy különbség mutatkozik a "valódi" zuluk és a Natal más részein lakó zuluk között. Miután Saka Zulu vezér a zuluföldi törzseket hatalmi körébe vonta, a Natal nyugati részén élő törzsek megsemmisültek. 1845-1847-ben a belső viszályok hatására Zuluföld lakóinak mintegy fele menekült el a területről, és különböző bantuk lakta helyeken telepedtek le.

A Zulu Királyságot Saka Zulu alapította. Rövid élete alatt (1787-1828) sok, a mai Natal területén élő délkeleti ngoni népcsoportot egyetlen birodalomba egyesítette. Saka csak 10 évig uralkodott, de birodalma 60 évig állt fenn. Halála után a birodalom területén az európai hódítók jelentek meg. 1838-ban a Blood-folyónál (Ncome-menti csata) a zulukat legyőzték. A maradék zuluk rezervátumokba kényszerültek Natal területén. Zuluföldön egyedül a mpandék tudták megtartani ősi életmódjukat és szokásaikat. Sok zulu a 19. század végén a soszák (xhoszák) és az európaiak között telepedett le. 1897-ben a britek igázták le Zuluföldet, amely 1910-ben a Dél-afrikai Unió része lett.

Kultúrájuk[szerkesztés]

Kézművesség[szerkesztés]

A zuluk nagyszerű szövők és gyöngyhímzéseikről is ismertek. A művészi gyöngyhímzés fontos része a kultúrájuknak. Minden színnek és mintának szimbolikus jelentése van, mint pl. a hímzett "szerelmes levél"ben (tarisznya), amelyet fiatal nők készítenek a partiképes fiúk számára.

Tánc[szerkesztés]

A zulu társadalomban a közösségi összejöveteleken majdnem mindig táncolnak. A táncokban népi és törzsi hagyományok elevenednek meg.

Hagyományos gyógyítás[szerkesztés]

A régi zulu társadalomban az inyanga (füvesember) férfi volt, aki orvosi gyógymódokkal foglalkozott, míg a médiumi képességekkel rendelkező isangoma (jós) nő, aki az ősök szellemével kapcsolatba tudott lépni. Ma már a határvonal nem ilyen szigorú.

A nyugati kultúra terjedése ellenére a zuluk még mindig hisznek a hagyományos orvoslásban. A Muthi különféle gyógyszerek keveréke, amelyet gumókból, bokrokból, levelekből, fakéregből és gyökerekből készítenek. Számos természetvédelmi területen Muthi-kerteket hoztak létre.

Kraal[szerkesztés]

Régen a zulu kraal (imizi) kör alakú település volt, amelyet számos méhkaptár alakú fűkunyhó zárt körbe. Ezek a kunyhók övezték azt a területet, ahová a csordát éjszakára összeterelték.

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Zulu people című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • Sebes Tibor: Afrika, 1973.
  • Kiszely István: A Föld népei, 1986.
  • Útitárs: Dél-Afrika, 2009.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]