Szinkretizmus

A szinkretizmus különböző hitek és irányzatok ötvözése. A vallásokban magába foglalja két vagy több hitrendszer új rendszerré való összeolvadását vagy asszimilációját, különösen a teológiában. Előfordul a művészetekben vagy a politikában is, ahol az eltérő irányzatok összeegyeztetésére irányuló törekvés neve.

Etimológia

A szó a görög συγκρητισμός („szünkrétiszmosz”) kifejezésből ered, amit Plutarkhosz használt Opera Moralia című írásában a krétaiak közös ellenség elleni összefogására. A kifejezés első felének (συγ) jelentése együtt, a másodiké bizonytalan, nem egyértelmű, hogy Krétára utal-e. Modern jelentése Erasmustól származik, aki az Adagia című munkájában annak a jelenségnek a megnevezésére használta, amikor a vallási küzdelmekben különféle csoportok az elméleti különbségeik ellenére összefognak a gyakorlati haszon érdekében.

A vallásban

A különböző vallási hagyományokból származó elemek összekeverését jelöli.

Görög hitvilág

A szinkretizmus alapvető eleme volt a görög vallásnak, amely a Nagy Sándor utáni időszakban számos perzsa, anatóliai, egyiptomi, etruszk és római vallási elemet magába olvasztott. Más vallások isteneit rendszeresen azonosították a sajátjaikkal, és ez isten eredeti nevét gyakran állandó jelzőként őrizték meg. (Ennek a szokásnak a neve interpretatio graeca.) Így például az egyiptomi Amunból Zeusz Ammon lett, miután Nagy Sándor meglátogatta Amun orákulumát a siwai oázisban. A görög mitológia számos, mai szemmel furcsának tűnő mítosza az ilyen jelzőkhöz kitalált utólagos magyarázat.

Római hitvilág

A rómaiak a görög vallás isteneit az etruszk-római hagyomány hasonló alakjaival azonosították (interpretatio romana, de a vallási gyakorlatot rendszerint nem vették át.

Judaizmus

A judaizmus állandó küzdelemben állt a szinkretistákkal; a Bibliában ennek emlékét őrzi a bálványimádás tiltása a Tízparancsolatban, az aranyborjú története és a próféták számtalan intése a templomi prostitúció és a helyi termékenységkultuszok ellen.

Kereszténység

Ha egy evangéliumi hívő ezt a szót használja, valószínűleg arra a jelenségre gondol, amikor valaki különféle vallások tanítását, vagy különböző filozófiai irányzatokat (kettőt vagy többet) ötvöz egymással, egy így keletkezett világképet vall, ez alapján gondolkodik, cselekszik.

Egyesek a Biblia tanítását, és a keresztyén hitet a sámánizmussal, parajelenségekkel, szellemidézéssel, ezoterikus természetgyógyászattal, keleti misztikával, esetleg más világvallások tanításával elegyítik.

A témában számos könyv, tanulmány, illetve értekezés íródott.

Modern kor

A vietnami kaodaizmus a szinkretizmus tipikus példája, csakúgy, mint az afrikai és az afroamerikai kultúrákban az ősi afrikai hiedelmek és a kereszténység összeolvadása (ld. pl. afrikai intézményesült egyházak).

A politikában

A politikában a szinkretizmus a harmadikutasság formájában jelenik meg.

További információk

• www.apologia.hu
• Orosz György: A pogány-keresztény vallási szinkretizmus kérdései a nagyorosz egyházi népénekek tükrében; BGYTF, Nyíregyháza, 1993
• Hévizi Ottó: Idő és szinkretizmus. Állandó tekintettel Nietzschére; Pesti Kalligram, Bp., 2013
• Joseph-Marie Verlinde: A tiltott tapasztalat. Az asramtól a monostorig; ford. Karsai Nóra; Szt. István Társulat, Bp., 2017
• Simon Róbert: Buddha vagy Jézus? Barlaam és Joszaphát a vallások keresztútján; Corvina, Bp., 2017 (Keleti források)