Parapszichológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A parapszichológia elnevezést használjuk az okkult tudományok régi meghatározása helyett. A parapszichológia kutatja azokat a még ismeretlen, vagy kevéssé ismert határterületeket, amelyek elválasztják egymástól az emberi elme normálisnak tekintett és kivételes vagy patologikus állapotait.

A "parapszichológia" kifejezés görög szavakból tevődik össze: Παρα (para = mellett, szorosan kapcsolódó) + ψυχή (pszühé = lélek, elme) + λογία (logía = tudomány, tanulmányozás)

A kifejezés használatát először Max Dessoir (1867-1947) filozófus, pszichológus javasolta 1899-ben, aki német lévén először hazájában, majd az Egyesült Államokban fogadtatta el. A kelet-európai országokban az elnevezés még hosszú ideig nem tudott meghonosodni. Az 1968-as moszkvai világkongresszuson cseh kutatók javasolták, hogy a tudományágat nevezzék a továbbiakban pszichotronikának. Az ötletet akkoriban kedvezően fogadták.

Edmond Bernard megállapítja,[1] hogy a metafizika, a parapszichológia és a pszichotronika nem tekinthető külön tudománynak, hanem három, egymástól csak árnyalatokban különböző megközelítése ugyanannak a diszciplínának.

Az emberek nagy része rendelkezik paranormális képességekkel, illetve ESP-érzékeléssel. Ezeket azért nevezik titkos képességeknek, mert igen keveset tudunk róluk. Innen ered az okkult jelző, amelyet főleg a 19. századig használtak. Mai ismereteink szerint e sajátos - eleve adott, tehát nem közvetített - képességek a tudat változása (pl. hosszú böjtölés) nyomán felszínre jutnak és alkalomadtán hatékonnyá válhatnak. [2]

A parapszichológia, ahogy a neve is jelzi, az általa tanulmányozott jelenségeket a pszichológia, sőt a patológia határterületeként próbálja vizsgálni. A fejlődés viszont igen gyors; manapság a parapszichológia felvetette kérdések más tudományágak specialistáit is érdeklik, felhasználási területe pedig egyre kiterjedtebb. A fizika és biológia természettudományos ismereteit ezek a kétségkívül előforduló jelenségek nem bizonytalanítják el, sőt, inkább gazdagítják azzal, hogy rávilágítanak a tudatban lejátszódó folyamatokra. [2]

Eva Carriére francia médium 1912-ben, amint egy felvillanó fény jelenik meg a kezei között

Fő ágai[szerkesztés]

A parapszichológia témakörébe tartoznak többek között a következő jelenségek:

  • 2. Paranormális képességek:
  • 3. Parajelenségek

A parapszichológusok nézőpontjából e jelenségek nem természetfelettiek, hanem az emberi felfogóképesség korlátolt.

Tudományos hozzáállás[szerkesztés]

A parapszichológia kutatóinak tevékenységét a tudósok gyanakvással fogadták, de többségükben elismerték tudománynak. Ez a tudományos parapszichológia az okkultizmus széles szellemi áramlatához annyiban kapcsolódik, hogy vizsgált jelenségek ott is szerepelnek, de tárgyát a tudomány ok-okozati gondolkodásmódjával közelítik meg. [3]

A tudományos parapszichológiát Európában és az USA-ban egyetemeken és főiskolákon oktatják, illetve kutatják. Magyarországon az ELTE BTK Pszichológiai Intézete szervez féléves kurzusokat tudományos parapszichológiáról, hogy minden évfolyamnak alkalma legyen ezzel a területtel megismerkednie. [4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Renaitre 2000 folyóirat, 1977. jan-febr.
  2. ^ a b Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár: 503. oldal - Parapszichológia, 2006
  3. http://mek.oszk.hu/00600/00654/html/hprohi5.htm
  4. http://mek.oszk.hu/00600/00654/html/varkonyi.htm

Források[szerkesztés]

  • Michéle Curcio: Parapszichológia A-tól Z-ig, 1991.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]