UFO

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Azonosítatlan repülő tárgy („rakéta”) Guldsmedshyttan (Svédország) felett, 1946. július 9-én. Elképzelhető, hogy a Föld felső légkörébe belépett meteoroid volt
Ufók Nürnberg felett, 1561. április 14-én. Hans Glaser fametszete. Elképzelhető, hogy a metszet napkutyákat ábrázol
UFO leszállópálya, Cachi, Argentina

Az UFO (angol betűszó: Unidentified Flying Object, magyar jelentése: „azonosítatlan repülő tárgy”, a köznyelvben egyszerűen ufó) olyan repülő objektum, melyet nem azonosítottak. Az ufóészlelések nagy része valamilyen meteorológiai vagy optikai jelenségre vagy repülőeszközre vezethető vissza, néhány esetben viszont felmerül, hogy az észlelt jelenség oka jelen tudásunkkal nem magyarázható.

A jelenség általában nagy érdeklődést kelt, ezért gyakran visszaélnek az ezzel járó nagy nyilvánossággal, így sokan bizalmatlanul kezelik az olyan bejelentéseket, amelyeket egy ember vagy kis csoport (laikus) tett, és tárgyi bizonyítékok (fényképek vagy filmfelvételek) nem elérhetőek.

A kifejezést eredetileg a katonai repülésben alkalmazták, ahol ezt minden olyan tárgyra értették, aminek még nem volt tisztázva az eredete (lehetett ellenséges repülőgép, polgári gép, meteorológiai ballon vagy bármi egyéb). Később a köznyelvben ennek egy szűkebb, eltorzított értelme honosodott meg; szinte kizárólag idegen lényt vagy űrhajót („repülő csészealjat”) értenek alatta. Az ufókutatásnak van egy nagy valószínűség szerint hiedelmi, vagy félreértéseken alapuló ága, amit elsősorban amatőrök végeznek, tudományos ufókutatás azonban egyelőre nincsen, mert ahhoz kísérletileg ellenőrizhető, megismételhető feltételekre volna szükség, amit a jelenségkör magától értetődően nem tud produkálni. Az idegen lények létezését először a tudományos-fantasztikus irodalom (sci-fi) vetette fel, bár a népek mondavilága tele van nem emberi lényekkel (istenek, félistenek, szörnyek, tündérek, manók).

Nevezetes ufóészlelések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ufók a régmúltban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barlangfestmény az olaszországi Val Camonica helységben (kb. Kr. e. 10 000), amely egyesek szerint az ókorban a Földön járt földönkívüli űrhajósokat ábrázol
Valószínűleg az első UFO-t ábrázoló fénykép 1871-ből, a Mount Washington feletti felhőkkel és egy hosszúkás objektummal

A nyugat-afrikai dogon törzs eredetmondája[1] szerint őseiknek a Szíriusz csillagról érkezett hüllőszerű lények, a nommók adták át a bölcsességet. A dogonok mondáiban az az egyik érdekesség, hogy olyan információkat tudtak a Szíriuszról (és annak kísérőjéről), amit a tudósok csak jóval később fedeztek fel.

Az ún. paleoasztronautika képviselői szerint földönkívüli lények már nagyon rég látogatják a bolygónkat, és a szent iratokban (Biblia, Védák, Rámájana, Mahábhárata, a maják szent könyve a Popol Vuh[2], Korán stb.) isten(ek) földreszállásáról szóló történetek valójában ufólátogatásokat írnak le. Az elmélet legismertebb terjesztői az amerikai Zecharia Sitchin[3] és a svájci Erich von Däniken.[4] Az utóbbi 26 könyvet írt a témáról (amelyeket 32 nyelvre fordítottak le eddig), és számos tv-műsorban és filmben szerepelt. 2002-ben kiadott könyvének a címe magáért beszél: „Az istenek űrhajósok voltak”.[5]

Ufók a középkortól a II. világháborúig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1917. október 13-án történt hatodik fátimai jelenést, a napcsodát, egyes szerzők ufójelenségnek tartják,[6] és ebből a szemszögből próbálják megmagyarázni.[7]

A két világháború között a közvélemény még tényként kezelte, hogy a Naprendszerben a Földön kívül más bolygók is lakottak lehetnek (elsősorban a Mars), ám a csillagászat, később az űrkutatás fejlődése hamarosan rácáfolt ezekre a feltevésekre. Érdekes momentum a 1930-as években H. G. Wells Világok harca c. sci-fi regényének rádiójátéka, amelynek során emberek ezrei hitték el a kitalált, de valóságszerűen tálalt történetet, és menekültek el otthonaikból az USA-ban.

Az ufók iránti érdeklődésnek a második világháború során és után végrehajtott katonai és később űrtechnikai kísérletek adtak lendületet, sokan ugyanis a fegyverkezési versenyben részt vevő országok kutatói által végzett kísérleteket ufók megnyilvánulásainak vélték.

Ufók a II. világháború után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel a légkörben valóban előfordulnak a tudomány által még kellően meg nem magyarázott jelenségek (például a gömbvillám), és az egymással szemben álló országok (főleg a Szovjetunió és az USA) légi úton is megpróbálták kikémlelni a másik helyzetét, és emiatt felderítő repülőgépeket küldtek egymás légterébe (a leghíresebb a Szovjetunió felett lelőtt amerikai U-2 kémrepülő esete), amelyeket nem mindig sikerült beazonosítani, ezért maguk a kormányok is felállítottak olyan munkacsoportokat, amelyek az azonosítatlan repülő tárgyakkal kapcsolatos észleléseket elemezték. Ez aztán újabb tápot adott azoknak a civileknek és ufókat kutató szervezeteknek, akik, illetve amelyek földönkívüli lények földi jelenlétéről értekeztek. A legtipikusabb példa erre az ún. roswelli eset (1947), amelynek már hatalmas, többé-kevésbé szakmai irodalma van.

2011-ben eddig titkos dokumentumokat tett fel honlapjára az Amerikai Szövetségi Nyomozóiroda, köztük az 1947-es új-mexikói ufóészlelés feljegyzéseiről is. Az FBI ugyanakkor elhatárolódik a jelentések valóságtartalmától.[8][9]

A nemzetközi ufókutatásokat kezdetben főként állami támogatásból, mára főként magánszemélyek adományaiból finanszírozzák. A tény az, hogy az elméletre mindeddig egyetlen konkrét bizonyítékot (tárgyat, vagy akár hiteles fényképfelvételt) sem sikerült találni.

Az 1940-es évektől az 1970-es évekig az USAF is pénzelt egy kutatást, amelynek vezetője Joseph Allen Hynek professzor volt. Project Sign (1947-1949), Project Grudge (1949-1952), és végül a Project Blue Book (1952-1969). Hynek, miután elhagyta a légierőt, egyetemen tanított és egyesek szerint pálfordulásként, létrehozta a CUFOS (Center for UFO Studies) nevű szervezetet. A professzor kb. 20 éves munkájáról több könyvet is kiadott [10], amelyekben nem foglal állást egyértelműen egyetlen elmélet mellett sem. „Teljes mértékben lehetségesnek tartom – mondta ő – hogy létezik olyan technológia, mely úgy fizikai, mint pszichikai, anyagi és szellemi. Vannak a Napnál több millió évvel idősebb csillagok. Mi a Kitty Hawktól kb. 70 év alatt eljutottunk a Holdra, de lehetséges, hogy egy egymillió éves civilizáció tudhat olyan dolgokat, amelyeket mi nem. … Feltételezem, hogy létezik egy olyan technológia, amely képes uralni úgy az anyagot, mint a szellemet. A szellemi világ, amely a mai napig annyira titokzatos számunkra, lehet, hogy csak egy szokványos része egy fejlett technológiának.”[11]

Ufóészlelések napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ufókutatás története Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Televízióban a 80-as évek végén, a 90-es évek elején nagy népszerűségnek örvendett a Déri János vezetésével, az ufókkal, megmagyarázhatatlan jelenségekkel, sci-fi-vel foglalkozó Nulladik Típusú Találkozások című műsor, ami népszerűvé tette a témát. Számos amatőr kutatóközpont, egyesület és klub jött létre, amik találkozókat, szimpóziumokat tartottak, és ekkoriban több ufómagazin is alakult.

Ufóészlelések Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1950-es évektől kezdve hazánkban is egyre több ufóbejelentés történt. 2009 októberében nagy sajtó visszhangot váltottak ki a pécsi légtérben észlelt azonosítatlan repülő tárgyak. A Magyar Repülőszövetség alelnöke és több szemtanú gömb alakú, hat vagy hét darab narancssárga azonosítatlan légi járművet látott október 10-én, szombaton 21 óra körül Pécs légtere fölött. A járművek a repülési szakember szerint gyorsan haladtak, mintegy négy perc alatt tűntek el a horizonton, és egyenletes sebességgel haladtak a felhőplafon alatt, maximum 1000 –1500 méteres magasságban.

Később több szemtanú beszámolt a jelenségről, mely nagy érdeklődést keltett a magyar sajtóban. A Blikk, a Bors, a Story sztármagazin, a 168 Óra és az MTI is írt róla, de foglalkozott az üggyel a Fókusz, a Reggeli című tévéműsor és hírt adott róla a MTV Híradó is.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Guman István: Dogon mitológia és csillagászat. Mundus, 2006. ISBN 963-9501-48-4
  2. Részlet a Popol Vuhból: „Emberek jöttek a csillagokból, akik mindent tudtak, és megvizsgálták az ég négy sarkát és a Föld gömbölyű felületét.”
  3. Zecharia Sitchin: The Lost Book of Enki: Memoirs and Prophecies of an Extraterrestrial god. Bear & Company, 2002. ISBN 1-59143-037-2
  4. Erich von Däniken honlapja
  5. Erich von Däniken: The Gods Were Astronauts: Evidence of the True Identities of the Old 'Gods', Vega Books, London, 2002, ISBN 978-1-84333-625-9
  6. Joaquim Fernandes és Fina d' Armada: Heavenly Lights: The Apparitions of Fátima and the UFO Phenomenon
  7. www.bibleandufos.com
  8. http://vault.fbi.gov/hottel_guy/Guy%20Hottel%20Part%201%20of%201/view
  9. http://inforadio.hu/hir/eletmod/hir-426278
  10. Joseph Allen Hynek: The Edge of Reality: A Progress Report on Unidentified Flying Objects, NTC/Contemporary Publishing, 1976. január ISBN 978-0-8092-8150-3
  11. Joseph Allen Hynek: The Ufo Experience: A Scientific Inquiry, Marlowe & Company, reprint kiadás: 1998. december, ISBN 978-1-56924-782-2

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz UFO témájú médiaállományokat.