Űrkutatás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sputnik
Buzz Aldrin

Az űrkutatás a földi légkörön túli környezetnek a világűrbe juttatott eszközökkel történő kutatásával foglalkozó tudomány. A tágabb értelmű űrtanhoz tartozik még a világűr hasznosításának tudománya is. Hasonló értelmű szó az asztronautika és a kozmonautika.

A világ legnagyobb, űrkutatással foglalkozó szervezetei az amerikai NASA, az Európai Űrügynökség (ESA, European Space Agency) és az Orosz Űrügynökség (RKA). Csak olyan országok végeznek jelentős űrtevékenységet, amelyek elegendő pénzzel rendelkeznek.

Az űrkorszak 1957-ben kezdődött a Föld első mesterséges holdjának (Szputnyik–1) az indításával. Azóta sok műhold, űrszonda, űrhajó, űrállomás és más űreszköz jutott el a világűrbe. Az űrkutatás másik két fontos eseménye az ember első űrrepülése (Vosztok–1, 1961) és az első holdraszállás (Apollo–11, 1969). Az űrtevékenységet személyzetes és személyzet nélküli űreszközökkel megfelelő arányban végzik. Az űrhajósok nélküli szerkezetek a felderítést és a beprogramozott műveleteket végzik, az összetettebb tevékenységet az emberekkel repülő űrhajók és űrállomások.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Konsztantyin Ciolkovszkij, Robert Goddard és Hermann Oberth a 20. század elején fektette le a rakétakutatás alapjait.

A német V–2 rakéták voltak az első szerkezetek, amelyek eljutottak a világűrbe. A második világháború után ezt a technológiát és a szakembereket az Amerikai Egyesült Államok és Szovjetunió szerezte meg. Ezután indult meg a két fél között a fegyverkezési verseny nukleáris fegyvereket szállító interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) fejlesztésében. 1961-ben az első szovjet űrhajós repülése után már köztudott volt, hogy űrverseny alakult ki az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, amely végül igazságos döntetlennel végződött.

Wernher von Braun volt a II. világháborúban a német V-2 rakéta projekt irányítója. A háború utolsó napjaiban több társával együtt feladta magát az amerikaiaknak. Az Egyesült Államokba került, ahol részt vett a rakétafejlesztésben. Megkapta az amerikai állampolgárságot és az első amerikai műhold, az Explorer–1 fejlesztését és indítását végző csoportot irányítója lett. Később a NASA Marshall Űrközpontjában vezette a Saturn V holdrakéta fejlesztését.

Szergej Koroljov vezetésével fejlesztették ki a Szovjetunióban az R–7 Szemjorka és a Szojuz hordozórakétákat, amelyeket napjainkban is használnak. Azonosságát haláláig államtitokként kezelték, még saját családja sem tudhatta, hogy ő felelt a szovjet űrprogram megvalósításáért.

Az űrrepülés szemszögéből, a legtöbbször használt meghatározás szerint a világűr 100 km magasságban kezdődik. Az Egyesült Államokban használják néha az 50 mérföldes meghatározást is. Az első sikeres orbitális indítás a személyzet nélküli szovjet Szputnyik–1 küldetés volt 1957. október 4-én. Lajka volt az első pályára állított állat 1957. november 3-án. Az első ember által végzett repülés a Vosztok–1 volt Jurij Gagarinnal 1961. április 12-én.

Különbség van a szuborbitális repülés és az orbitális repülés között. 1942. október 3-án egy német V–2 ballisztikus rakéta volt az első sikeresen űrbe juttatott objektum. 1946-ban egy Amerikából indított V-2-n jutottak el először élőlények az űrbe.

Egy másik mérföldkő 2004. május 17-én volt, amikor elindították a GoFast rakétát szuborbitális pályára, az első amatőr űrrepülésre.

2004. június 21-én a SpaceShipOne volt az első privát emberszállító űrhajó, ez utóbbi szintén csak szuborbitális repülést hajtott végre. 2008. szeptember 29-én a SpaceX Falcon–1 hordozórakétája volt az első teljesen magánfinanszírozású rakéta, mely Föld körüli pályára állt.[1]

Az űrkutatás alapfogalmai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Földfelkelte a Hold körül keringő Apollo–8 űrhajóból (1968. december 22.)

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Frey, Sándor: Falcon-1: a negyedik próba sikerült. Űrvilág, 2008. szeptember 29. (Hozzáférés: 2008. szeptember 29.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Űrkutatás témájú médiaállományokat.

Magyar oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külföldi oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]