Műhold

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
A GPS műholdak keringésének animációja

A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak nevezzük. Az első világűrbe indított űreszköz, a Szputnyik–1 a Föld műholdja volt. 1957 óta több ezer műhold állt pályára a Föld körül, de a Naprendszerben már más bolygók és holdak körül is keringenek műholdak. A műholdak az energiát általában a Napból nyerik, napelemek segítségével.

Történet[szerkesztés]

1945-ben Arthur C. Clarke angol író volt az első, aki felvetette mesterséges távközlési műholdak indítását. Három geostacionárius pályára állított hold az egész bolygót lefedte volna. 1946-tól az amerikai kutatók a második világháború során megszerzett német V–2 rakétákkal és Aerobee rakétákkal végeztek felsőlégköri méréseket. Azelőtt az ionoszféra kutatására rádióhullámokat és 30 km magasságig eljutó ballonokat használtak. A rakétás kutatások során 200 km-ig mérték a légköri nyomást, sűrűséget és hőmérsékletet. Az első műhold a Szputnyik–1 volt, amelyet a Szovjetunió indított 1957. október 4-én. Az eddigi legnagyobb, Föld körül keringő műhold a Nemzetközi Űrállomás.

Elnevezések[szerkesztés]

A műholdra helytelenül használt szó a műbolygó vagy mesterséges bolygó. A bolygók a Nap körül keringenek, ellenben a holdak, akár természetesek, akár mesterségesek, egy bolygó körül.

A műholdra vagy mesterséges holdra újságírók más szavakat is használnak. Az orosz szputnyik (спутник) szó eredeti jelentése útitárs, de ezt a nevet adták az első szovjet műholdaknak is, így egy időben nálunk is használatban volt. A 'mesterséges hold' jelentésű orosz kifejezésben ma is ezt használják.

Hasonló az értelme a gyakran látott szatellit vagy szatellita szónak is. A latin satelles jelentése 'testőr, kísérő, csatlós', a szatellita ennek egy kicsinyítőképzős változata.

Érdekesség a műholdakra használt másik német szó: a trabant. Ennek a jelentése szintén 'csatlós', a már elavult magyar darabont szó is ebből ered. Az érdekessége az, hogy a Trabant nevet a szocialista országokban egy fogalommá vált kisautó neveként ismerjük. Az érdekességet csak fokozza, hogy az NDK-ban az autónak ezt a nevet az első szovjet műhold felbocsátásának tiszteletére adták.

Műholdak típusai[szerkesztés]

Satellite konferencia IFLA 2010
  • Csillagászati műholdak: csillagászati méréseket végző műholdak.
  • Távközlési műholdak: rádió és mikrohullámú frekvenciát használva kommunikációs feladatokat látnak el. A legtöbb távközlési hold geoszinkron vagy közel-geostacionárius pályát használ, de vannak alacsony pályán is.
  • Földfigyelő vagy távérzékelő műholdak: a Földet figyelik a világűrből a felderítő műholdakhoz hasonlóan de nem katonai célokra. Környezeti, térképezési vagy meteorológiai feladatokat látnak el.
  • Navigációs műholdak: rádiójeleket használnak egy felszíni jelvevő berendezés pontos helyzetének a meghatározására.
  • Felderítő műholdak: katonai vagy kémkedési célokat szolgáló földfigyelő vagy távközlési műholdak. Keveset tudunk a teljesítményeikről, a működtető kormányzatok legtöbbször titokban tartják az ezekről szóló információkat.
  • Meteorológiai műholdak: a földi időjárást és/vagy éghajlatot figyelő műholdak.
  • Bioműholdak: élőlényeket visznek magukkal kísérletek céljából.
  • Geodéziai műhold: ezen műholdak két frekvencián jeleket sugároznak, melyeket speciális geodéziai GPS vevők venni tudnak, és segítségükkel akár 1–2 cm pontosságú helymeghatározásra képesek.

A kis műholdak tömegük szerint lehetnek:

  • Miniműholdak 500–1000 kg között
  • Mikroműholdak 100 kg alatt
  • Nanoműholdak 10 kg alatt
  • Pikoműholdak 1 kg alatt

Pályatípusok[szerkesztés]

A műholdak pályaelemei

Saját műholddal rendelkező országok[szerkesztés]

Műholdkép a Giovanna ciklonról Madagaszkár felett (2012. február 14.)

Az országok listája az első felbocsátott műhold indításának éve szerint. Csillaggal jelölve a saját felbocsátás.

Ország Felbocsátás
éve
Első műhold
neve
Megjegyzés
 Szovjetunió* 1957 Szputnyik–1*
 Amerikai Egyesült Államok* 1958 Explorer–1*
 Egyesült Királyság* 1962 Ariel–1
 Kanada 1962 Alouette–1
 Olaszország 1964 San Marco–1
 Franciaország* 1965 Astérix*
 Ausztrália 1967 Wresat–1
 NSZK ( Németország) 1969 Azur–1
 Japán* 1970 Ószumi*
 Kína* 1970 Dong Fang Hong*
 Hollandia 1974 ANS–1
 Spanyolország 1974 Intasat
 India* 1975 Árjabhata
 Indonézia 1976 Palapa–A1
 Csehszlovákia 1978 Magion–1
 Bulgária 1981 Bulgaria 1300
 Brazília 1985 Brasilsat–A1
 Mexikó 1985 Morelos 1
 Svédország 1986 Viking
 Izrael* 1988 Ofeq–1*
 Luxemburg 1988 Astra–1A
 Argentína 1990 Lusat–1
 Pakisztán 1990 Badr–A
 Oroszország 1992 Koszmosz–2175
 Dél-Korea 1992 Kitsat–1
 Portugália 1993 PoSAT–1
 Thaiföld 1993 Thaicom–1
 Törökország 1994 Türksat–1B
 Ukrajna 1995 Szics–1
 Chile 1995 FASat–A
 Malajzia 1996 Measat–1
 Norvégia 1997 Thor–2
 Fülöp-szigetek 1997 Mabuhay–1
 Egyiptom 1998 Nilesat–101
 Kínai Köztársaság
( Szingapúrral közösen)
1998 ST-1
 Dánia 1999 Ørsted
 Dél-afrikai Köztársaság 1999 Sunsat
 Szaúd-Arábia 2000 Saudisat–1A
 Egyesült Arab Emírségek 2000 Thuraya–1
 Belgium 2001 PROBA–1
 Marokkó 2001 Maroc–Tubsat
 Algéria 2002 AlSat–1
 Görögország 2003 Hellas–Sat 2
 Nigéria 2003 NigeriaSat–1
 Csehország 2003 MIMOSA
 Irán* 2005 Sina–1
 Kazahsztán 2006 KazSat–1
 Kolumbia 2007 Libertad–1
 Vietnám 2008 Vinasat–1
 Venezuela 2008 Venesat–1
 Svájc 2009 SwissCube–1
 Lengyelország 2012 PW-SAT
 Magyarország 2012 Masat–1
 Románia 2012 Goliat
 Fehéroroszország 2012 BelKA–2
 Észak-Korea* 2012[1] Kwangmyŏngsŏng-3 Unit 2*
 Azerbajdzsán 2013 Azerspace–1
 Ausztria 2013 TUGSAT-1/UniBRITE-1
 Ecuador 2013 NEE–01 Pegaso
 Észtország 2013 ESTCube–1
 Peru 2013 PUCP–Sat 1
 Bolívia 2013 Túpac Katari 1
 Litvánia 2014 LitSat–1/Lituanica SAT-1
 Irak 2014 Tigrisat
 Uruguay 2014 ANTELSAT
 Türkmenisztán 2015 TürkmenÄlem 52°E / MonacoSAT
 Laosz 2015 Laosat–1
 Finnország 2017 Aalto–2
 Banglades 2017 BRAC ONNESHA
 Ghána 2017 GhanaSat–1
 Mongólia 2017 Mazaalai
 Lettország 2017 Venta 1
 Szlovákia 2017 skCUBE
 Angola 2017 AngoSat 1
 Új-Zéland 2018 Humanity Star
 Costa Rica 2018 Proyecto Irazú
 Kenya 2018 1KUNS–PF
 Bhután 2018 Bhutan 1

Magyar műhold[szerkesztés]

Magyarország is tervezte saját távközlési műhold, a Magyarsat indítását, de a programot pénzhiány miatt törölték. 2007 végén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Űrkutató Diákköre kezdett egy körülbelül 1 kilogrammos pikoműhold, a Masat–1 építésébe.[2] Az ESA szponzorálta a magyar, román és lengyel technológiai műholdak építését, 2012. február 13-i pályára állítását.[3]

  • Olaszország LARES 2012; (LAser RElativity Satellite) 2012; amely hordozta pályára állításkor az ALMASAT mikro- és hét piko-, ill. nanoszatelitet
  • Olaszország ALMASat-1 (Alma Mater Satellite) 2012;
  1. Olaszország e-st@r 2012;
  2. Olaszország UniCubeSat GG 2012,
  3. Magyarország Masat–1 (2012); (piko),
  4. Románia Goliat (2012); (nano),
  5. Lengyelország PW-SAT 2012;
  6. Spanyolország Xatcobeo 2012;
  7. Franciaország ROBUSTA 2012;

Műholdakkal rendelkező égitestek[szerkesztés]

(zárójelben az első műhold, az indító ország és az indítás éve)

úton van:

tervezett:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Észak-Korea saját állítása szerint már 1998-ban, ill. 2009-ben felbocsátott saját műholdat (Kwangmyŏngsŏng-1, Kwangmyŏngsŏng-2), ám ezek nemzetközi megfigyelők szerint nem álltak pályára.
  2. Dancsó, Béla: Satellite Made in Hungary. Űrvilág.hu, 2008. december 3. (Hozzáférés: 2008. december 3.)
  3. Central and eastern Europe make history with small satellites

Források[szerkesztés]