433 Eros
| 433 Eros | |
 | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Carl Gustav Witt |
| Felfedezés ideje | 1898. augusztus 13. |
| Felfedezés helye |
|
| Névadó | Erósz |
| Alternatív név | 1898 DQ; 1956 PC |
| Pályaadatok | |
| Aphélium távolsága | 1,783 CsE |
| Perihélium távolsága | 1,133 CsE |
| Fél nagytengely | 1,458 CsE |
| Pálya excentricitása | 0,223 |
| Orbitális periódus | 642,95537303542 nap |
| Keringési periódus | 643,219 nap (1,76 év) |
| Átl. pályamenti sebesség | 24,36 km/s |
| Közepes anomália | 320,215° |
| Inklináció | 10,829° |
| Felszálló csomó hossza | 304,401° |
| Perihélium szöge | 178.664° |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Méret | 13×13×33 km |
| Albedó | 0,16 |
| Színkép típusa | S |
| Abszolút fényesség | 11,16 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 433 Eros témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A 433 Eros az elsőnek felfedezett (és az 1036 Ganymed után a második legnagyobb) földsúroló kisbolygó, mérete körülbelül 13 × 13 × 33 km. A kisbolygók róla elnevezett Amor-családjának (más elnevezéssel Apolló-Ámor családjának) a tagja. Az elsőnek felfedezett olyan kisbolygó, amely a Mars pályájánál közelebb kerül a Naphoz.
Az Eros kisbolygó volt a NEAR Shoemaker űrszonda célja, mely, miután több hétig, egyre közelebbi pályán keringett körülötte, 2001. február 12-én le is szállt felszínére, utána napokig működőképes maradt.
A kisbolygóról szerzett ismeretek a NEAR-Shoemaker látogatása után[szerkesztés]
A NEAR Shoemaker űrszonda megközelítette, majd leszállt az égitest felszínére.
A kisbolygón a felszíni gravitációs gyorsulás erősen változó, mivel az Eros alakja hosszan elnyúló test, krumpli alakkal. A nappali hőmérséklet elérheti a 100 °C–t, amikor a kisbolygó perihéliumban van. Az éjszakai hőmérséklet elérheti a -150 °C-t. Az Eros sűrűsége 2,4 kg/dm³. Ez azonos a földkéreg sűrűségével. A kisbolygó 5,27 óra alatt fordul meg a forgástengelye körül.
Az égitest felszínét tanulmányozva a NEAR-Shoemaker felvételein a kutatók azt találták, hogy a kisbolygóról kidobott meteoritikus anyag forráshelye egyetlen nagy kráter. A krátert létrehozó becsapódás mintegy 1 milliárd évvel ezelőtt történhetett. Oly mértékben átalakította ez a becsapódás az égitest felszínét, hogy a fél kilométernél kisebb kráterek eltűntek a kisbolygó felszínének majdnem a felén. Az ilyen méretű becsapódás rengéshullámai összetördelték a kisebb krátereket és be is temették őket.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
|
