Türkmenisztán

Türkmén Köztársaság
Türkmenistan Jumhuriýäti
Türkmenisztán zászlaja Türkmenisztán címere
Nemzeti himnusz: Garaşsyz, Bitarap, Türkmenistanyň Döwlet Gimni
Fővárosa	Aşgabat
é. sz. 39° 19′ 60″, k. h. 59° 39′ 00″39.333333, 59.65
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Gurbanguly Mälikgulyýewiç Berdimuhammedow
Hivatalos nyelv	türkmén
függetlenség	Szovjetuniótól
kikiáltása	1991. október 27.
elismerése	1991. december 8.
Tagság	Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Iszlám Konferencia Szervezete Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Pénzügyi Társaság Multilateral Investment Guarantee Agency Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Ázsiai Fejlesztési Bank Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet UNESCO
Népesség
Népszámlálás szerint	5 125 693 fő
Rangsorban	117
Becsült	5 307 000 fő (2014. július)
Rangsorban	117
Népsűrűség	10,15 fő/km²
GDP	2014
Összes	6445 milliárd USD
Egy főre jutó	12 459 USD
HDI	0,689 (103.) – közepes
Írástudatlanság	0,4%
Földrajzi adatok
Terület	488 100 km²
Rangsorban	51
Víz	5%%
Időzóna	UTC+5 (UTC+5)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Türkmén manat (2009) (TMT)
Nemzetközi gépkocsijel	TM
Hívószám	993
Internet TLD	.tm
Villamos hálózat	220 volt
Elektromos csatlakozó	Type B Schuko Europlug
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Türkmén Köztársaság témájú médiaállományokat.

Türkmenisztán egy közép-ázsiai ország, amely Afganisztánnal, Iránnal, Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal határos, nyugaton pedig a Kaszpi-tenger mossa partját. 1991 előtt a Szovjetunió tagköztársasága Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság néven.

Földrajz

Domborzat

Az ország területe megközelítőleg 488 100 négyzetkilométer. Az ország területének kb. 70%-át a Kara-kum sivatag foglalja el. Az ország középső részén terül el a Turáni mélyföld és a Kara-kum sivatag, ezek síkságok. A Kopet-dag hegység, amely az ország délnyugati határát alkotja, 2912 méteres magasságot ér el. A türkmén Balkan-hegység az ország nyugati csücskében, valamint a Kugitang hegység a keleti végében és a Garabil-fennsík délkeleten a még említésre méltó magaslatok.

Vízrajz

Az ország folyói az Amu-darja, a Murgap és a Hari Rud. Az Amu-Darja az Aral-tóba ömlik, így vízgyűjtő területe lefolyástalan. Ugyancsak lefolyástalan a Kaszpi-tenger vízvidéke is, hisz az valójában nem tenger, hanem lefolyástalan tó.

Éghajlat

Az ország szubtropikus sivatagi éghajlattal rendelkezik, rendkívül kevés csapadékkal. Enyhe és száraz tél jellemző, a csapadék legnagyobb része január és május hónapok között hullik az országban, a legnagyobb éves csapadékmennyiség pedig a Kopet Dag hegyhátain mérhető. Nyáron megszokott dolog a 40 °C feletti hőmérséklet. Téli időszakban az ország északi részén gyakoriak a nagy hidegek, előfordul a – 15 °C illetve alatti hőmérsékletek, jelentős csapadékkal együtt. A déli országrészekben a tél enyhe átlagosan 5  °C és – 5  °C közötti hőmérséklettel és kevés csapadékkal.

Térképen

Türkmenisztán műholdas képe

Aşgabat

Türkmenabat

Mary

Daşoguz

Kaszpi-
tenger

Balkanabat

K a r a - k u m
sivatag

Szarikamisz-tó

Kizil-kum
sivatag

Ü z b e g i s z t á n

I r á n

A f g a n i s z t á n

Gara-
bogaz-
köl

Kopet-dag

Türkmenbaşi

Garabil-fennsík

'

Türkmenisztán domborzati térképe

• 

  Domborzati térkép

• 

  Politikai térkép

• 

  A Kara-kum sivatag

Élővilág, természetvédelem

A türkmén kormány angol nyelvű honlapjából annyi megállapítható, hogy létezik hivatalos természetvédelem, de adatokban szegény az oldal.

Története

A mai Türkmenisztán területe ősidők óta lakott volt. Régészek délnyugati részén - Dzsejtun térségében - jellegzetes újkőkorszaki civilizáció, az úgynevezett Dzsejtun-kultúra emlékeit tárták fel. Az i. e. 1. évezred közepén az iráni nyelvcsaládhoz tartozó nomád állattenyésztő törzsek népesítették be.

Ezen a területen különféle birodalmak hadseregei táboroztak, útban Ázsia gazdagabb részei felé.

Nagy Sándor az i. e. 4. században, útban India felé, uralma alá hajtotta a türkmén területeket. Mintegy százötven évvel később alapította itt meg fővárosát, Nisát Perzsia Parthuszi Királysága. Nisa az ország mai fővárosának, Aşgabatnak egyik külvárosa. A 7. században arabok hódították meg a területet, akik magukkal hozták az iszlám vallást és integrálták a türkméneket a közel-keleti kultúrába. Erre haladt a legendás selyemút, az Európa és Ázsia közötti kereskedelem fő útvonala.

Türkmenisztán régiója rövidesen a Nagy Khorasan központjává vált, amikor Al-Mamún kalifa székhelyét áthelyezte Merv városába.

A Timurida Birodalom 1400 körül

A 11. század közepén a Szeldzsuk Birodalom nagy erejű török hadai Türkmenisztán területén egyesítették erőiket, terveikben Afganisztán meghódítása szerepelt. A Birodalom a 12. század második felében összeomlott, a türkmének pedig rövidesen elveszítették függetlenségüket, amikor a Nyugatra törő Dzsingisz kán csapatai elfoglalták a Kaszpi-tenger keleti partvidékét. A következő hét évszázadban a türkmén nép különböző birodalmak uralma alatt élt, országukban állandósultak a törzsi háborúk. Az orosz hatást megelőző türkmén történelem nagyon szegény írásos dokumentumokban, azt azonban lehet tudni, hogy a 13. és a 16. század között a türkmének fokozatosan elkülönülő etnikai-nyelvi csoportot alkottak. Miközben a türkmének elvándoroltak a jelenlegi Kazahsztán területén található Mangislak-félszigetről az iráni határvidékre és az Amu-darja medencéjébe, a türkmén törzsi társadalmat olyan kulturális hatások érték, amelyek a későbbiek során alapját képezték a türkmén nemzeti identitás kialakulásának.

1894-re a cári Oroszország ellenőrzése alá hajtotta Türkmenisztánt. Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az azt követő politikai állapotok eredményeként kikiáltották a Türkmén Köztársaságot, és 1924-ben a megalakuló Szovjetunió egyik tagállama lett. Ekkor alakultak ki a modern Türkmenisztán jelenlegi határai is.

A szovjet időkben európaizálódott és szekularizálódott a türkmén társadalom. A nomadizálás abbahagyására kényszerítették őket.

A Szovjetunió felbomlása után, 1991-ben Türkmenisztán függetlenné vált. Az ország akkori vezetője, Saparmyrat Nyýazow, megtartotta hatalmát. Politikája azonban jelentősen megváltozott a szovjet idők óta: jó kapcsolatot alakított ki külföldi nagyvállalatok vezetőivel, Moszkvával viszonylag hűvös kapcsolatokat ápol, a hagyományos, muszlim, türkmén értékek és kultúra támogatójaként szeret fellépni. Egy dolog azonban nem változott, a hatalma; ez az 1990-es évek eleje óta csak tovább növekedett.

Nyýazow 2006. december 21-én váratlanul meghalt. Egyértelmű örököse nem maradt. Az ideiglenes elnök a korábbi miniszterelnök-helyettes, Gurbanguly Berdimuhamedow lett. Ő egyébként állítólag Nyýazow törvénytelen fia. Az alkotmány szerint viszont ezt a tisztséget a Néptanács elnökének, Öwezgeldi Ataýewnek kellett volna betölteni. Bűncselekménnyel vádolták meg és eltávolították tisztségéből.

A 2007. február 11-én tartott elnökválasztáson Berdimuhamedow megkapta a szavazatok 89%-át 95%-os részvétel mellett. A külső megfigyelők szerint a választás nem volt tisztességes.

Államszervezet és közigazgatás

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Türkmenisztán államformája elnöki köztársaság, amelyben Saparmyrat Nyýazow, A Nagy Türkmenbaşy, egy személyben volt az ország elnöke, a kormányfő és az egypártrendszerben működő törvényhozás elnökké választotta őt élete végéig.

Az első, több jelöltes elnökválasztást 2007 februárjában tartották. Gurbanguly Berdimuhamedow az új elnök 2007 elején került hatalomra. Azóta igyekszik a közép-ázsiai országot visszavezetni a nemzetközi közösségbe. Számos intézkedést is hozott elődje, Saparmyrat Nyýazow Türkmenbaşy örökségének eltüntetésére, személyi kultuszának lerombolására. Ennek keretében el is költöztette a néhai diktátor aranyszobrát Aşgabat belvárosából.

Közigazgatási beosztás

Türkmenisztán közigazgatásilag öt tartományra (welayat) és egy független városra oszlik:

Tartomány	ISO 3166-2	Főváros	Terület (km²)	Lakosság (1995)	Sorszáma
Aşgabat		Aşgabat		604 000
Ahal tartomány	TM-A	Aşgabat	95 000	722 800	1
Balkan tartomány	TM-B	Balkanabat	138 000	424 700	2
Daşoguz tartomány	TM-D	Daşoguz	74 000	1 059 800	3
Lebap tartomány	TM-L	Türkmenabat	94 000	1 034 700	4
Mary tartomány	TM-M	Mary	87 000	1 146 800	5

Emberi jogok

Az autokratikus államberendezkedésű Türkmenisztánban kérdéses a vallásszabadság megvalósulása. Egyes nem-kormányközi szervezetek (NGO) szerint a nemzetközi nyomás ellenére az ország biztonsági hatóságai szigorúan felügyelnek minden vallási csoportot, és annyira korlátozó a jogi környezet, hogy a legtöbb szervezet inkább illegalitásban tevékenykedik, mintsem hogy felvállalja a hivatalos engedélyezés folyamatát, amely inkább akadályokat jelent a működésben. Komolyan érintik a hatósági akadályok a protestáns keresztény követőit, valamint olyan csoportokat, mint a Jehova tanúi vagy a Krisna hívők.

Népesség

Képek

Általános adatok

• Népesség: 5 240 000 fő (2013. júliusi becslés)
• Népsűrűség: 10 fő/km²
• Népességnövekedés: 1,83% (2006)
• Születéskor várható átlagos élettartam: 65,45 év (2014)
• Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 35,2%, 15-64 éves 60,7%, 65 év feletti 4,1% (2006 becslés)
• Városi lakosság aránya: 45% (1999)

Etnikai, nyelvi megoszlás

• Hivatalos nyelv: türkmén
• Írásrendszer: türkmén ábécé: 1993-tól latin ábécé, török ortográfiával
• Népek: türkmén 85%, üzbég 5%, orosz 4%, egyéb 6% (2003)

Türkmenisztán állampolgárainak legnagyobb része türkmén nemzetiségű; további nemzetiségek az országban az oroszok, üzbégek, azeriek, örmények és tatárok. Az ország hivatalos nyelve a türkmén, bár a nemzetiségek közötti kommunikációban használják az oroszt is, amint azt az 1992-ben elfogadott Alkotmány lehetővé teszi. A türkmén név, amely mind a népet, mind a nemzetet jelöli, egy visszautaló kifejezés, amely abból az időből származik, amikor az oroszok először találkoztak ezzel a népcsoporttal, akik állandóan a Tūrk-men kifejezést használták, amelynek jelentése "Tūrk vagyok".

Vallási megoszlás

• Vallások: szunnita muszlim 85%, orosz ortodox 9%, egyéb 2% (2003)

Szociális rendszer

A csecsemőhalandóság magas: 1000 csecsemőből 45 hal meg.A felnőtt halálozási ráta: 1000-ből nőknél 201,férfiaknál 375 ember hal meg évente átlagosan.Az egészségügyre a GDP 2,73%-át költik.

Gazdaság

Általános adatok

Az ország művelhető területének túlnyomó részére gyapotot ültettek, és az ország a világon a 10. helyet foglalja el e növény termesztésének rangsorában. Türkmenisztán ugyanakkor a világ 4. legnagyobb földgáztartalékkal rendelkező országa és kőolajbányászata is jelentős.

Türkmenisztán lassú ütemben reformálja gazdaságát, abban bízik, hogy földgáz- és gyapoteladásból származó bevételei finanszírozni tudják elavult gazdasági struktúráját. Privatizációs céljai korlátozottak. 1998 és 2002 között az ország szenvedett az export folyosók fejletlensége miatt, az eladott gáz szállítási útvonalainak alulfejlettsége és a nagyméretű külső adósságszolgálat nyomása miatt. Ugyanakkor az összes kivitel értéke meredeken emelkedett a kőolaj és a földgáz növekvő ára miatt. A GDP növekedési üteme 2012-ben 11%-os volt.

Nyýazow elnök országa bevételének nagy részét saját nagyságának kifejezésére fordította, a főváros hatalmas fejlesztésben részesült, miközben az ország más részein élő emberek a nyomor szintjén tengődnek. A korrupciós fertőzöttséget vizsgáló nemzetközi szervezetek megkongatták a vészharangot az ország valutatartalékaival kapcsolatban, arra jutottak, hogy az egy külföldi bankszámlán került elhelyezésre. Az elnök ingyenes víz-, gáz- és áramszolgáltatást ígért népének, ami meg is valósult, de gyakoriak a kimaradások.

Képek

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Fő termények: gyapot, gabonafélék, dinnye.

Ipar

Fő iparágak: földgáz- és olajipar, textilipar, élelmiszer-feldolgozás.

Kereskedelem

Exportjának nagy részét három termék: földgáz, kőolaj és gyapot teszi ki.

• Fő importtermékek: gépek és berendezések, vegyszer, élelmiszerek.
• Fő importpartnerek (2015) : Törökország 25,1%, Oroszország 12,3%, Kína 11%, Egyesült Arab Emírségek 9,1%, Kazahsztán 5,2%, Németország 4,6%, Irán 4,5%
• Fő exportermékek: gáz, kőolaj, petrolkémiai termékek, textília, gyapotszál
• Fő exportpartnerek (2015) : Kína 68,7%, Törökország 4,9%

Közlekedés

Az Ashgabat Nemzetközi Repülőtér termináljának belső tere

Közút

2001-ben az úthálózata kb. 21 000 km, amelyből 18 000 km burkolt. Az üzemanyagárak itt az egyik legolcsóbbak a világon.

Vízi forgalom

A fő tengeri kikötője Türkménbasy (korábban Krasznovodszk-Красноводск).

Légi forgalom

A repülőterek száma kb. 26, ebből 4 nemzetközi forgalmú.

Egyéb

Itt haladt keresztül még a középkorban a selyemút.

Kultúra

• Akhal-Teke lótenyésztés
• Szőnyegek
• Dzsejtun-kultúra régészeti emlékei

Oktatási rendszer

Az országban 9 év az iskolakötelezettség ideje, amely a 7. évben kezdődik. A diákok az első 4 évet az alapiskolában, majd 5 évet a középiskolában töltenek el. Ezután választhatnak egy kétéves szakmai képzés és a felsőoktatás között.Az ország egyetemes és kötelező alapképzést nyújt állampolgárainak a középiskola befejezéséig. A középiskolai oktatást még Niyazow csökkentette 11-ről kilenc évre, de halála óta az új elnök rendeletére immár 10 évre visszaemelték. További kutatások folynak az ügyben, hogy a volt szovjet tagállamokban jelenleg túlnyomórészt 10 éves középiskolai oktatást tartsák meg, vagy pedig visszaállítsák a korábbi türkmén 11 éves rendszert.

Türkmenisztán egyetlen egyeteme a fővárosban van. A neve Türkmén Állami Egyetem (1950-ben alapították). Ezenkívül 8 fő és szakiskola van. Nyýazow alatt nem lehetett angolul tanulni.

Képek a kultúráról

Kulturális intézmények

Kulturális világörökség

Türkmenisztán UNESCO által elismert hozzájárulása a világ kulturális örökségéhez:

• Az „ősi Merv” helytörténeti és kultúrpark;
• Kunya-Urgencs;
• Nisza pártus erődítményei a Pártus Birodalom korából.

Turizmus

A pokol kapuja nevezetű égő gázmező

• Türkmenisztán egyik sokak által látogatott látványossága a pokol kapuja.

További információk

• Türkmenisztán.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Freedom House jelentése Türkmenisztánról (angolul)
• Forum 18 vallásszabadsági felmérés/elemzés Türkmenisztánban (angolul)
• Forum 18 kommentár (angolul)
• Ez gáz: a türkmén-ukrán gázüzlet visszásságai (angolul)
• Türkmenisztán képgaléria (németül)
• Turisztikai riport Türkmenisztánról (angolul)
• CIA World Factbook - Turkmenistan (angolul)
• Encyclopedia of the Nations - Turkmenistan (angolul)
• Школьный фотоархив - Школы Туркменистана (oroszul)
• Chaihana - Peace Corps Friends of Turkmenistan (angolul)
• BBC News Country Profile of Turkmenistan (angolul)
• Türkmén fotógaléria (türkménül)/(angolul)/(oroszul)
• Ruhnama - a Türkmenbaşy „szent” könyve (türkménül)/(törökül)/(oroszul)/(angolul)