Türkmenisztán

Türkmén Köztársaság
Türkmenistan Jumhuriýäti
Türkmenisztán zászlaja Türkmenisztán címere
Nemzeti himnusz: Garaşsyz, Bitarap, Türkmenistanyň Döwlet Gimni
Fővárosa	Aşgabat
é. sz. 39° 19′ 60″, k. h. 59° 39′ 00″39.333333, 59.65
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Gurbanguly Mälikgulyýewiç Berdimuhammedow
Hivatalos nyelv	türkmén
függetlenség	Szovjetuniótól
kikiáltása	1991. október 27.
elismerése	1991. december 8.
Népesség
Népszámlálás szerint	5 125 693 fő
Rangsorban	117
Becsült	5 307 000 fő (2014. július)
Rangsorban	117
Népsűrűség	10,15 fő/km²
GDP	2014
Összes	6445 milliárd USD
Egy főre jutó	12 459 USD
HDI	0,689 (103.) – közepes
Írástudatlanság	0,4%
Földrajzi adatok
Terület	488 100 km²
Rangsorban	51
Víz	5%%
Időzóna	UTC+5 (UTC+5)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Türkmén manat (2009) (TMT)
Nemzetközi gépkocsijel	TM
Hívószám	993
Internet TLD	.tm
Villamos hálózat	220 volt
Elektromos csatlakozó	Type B Schuko Europlug
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Türkmén Köztársaság témájú médiaállományokat.

Türkmenisztán egy közép-ázsiai ország, amely Afganisztánnal, Iránnal, Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal határos, nyugaton pedig a Kaszpi-tenger mossa partját. 1991 előtt a Szovjetunió tagköztársasága Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság néven.

Földrajz

Türkmenisztán domborzati térképe

Türkmenisztán műholdas képe

A Kara-kum sivatag egy képe

Domborzat

Az ország területe megközelítőleg 488 100 négyzetkilométer. Az ország területének kb. 70%-át a Kara-kum sivatag foglalja el. Az ország középső részén terül el a Turáni mélyföld és a Kara-kum sivatag, ezek síkságok. A Kopet-dag hegység, amely az ország délnyugati határát alkotja, 2912 méteres magasságot ér el. A türkmén Balkan-hegység az ország nyugati csücskében, valamint a Kugitang hegység a keleti végében még említésre méltó magaslatok.

Vízrajz

Az ország folyói az Amu-darja, a Murgap és a Hari Rud. Az Amu-Darja az Aral-tóba ömlik, így vízgyűjtő területe lefolyástalan. Ugyancsak lefolyástalan a Kaszpi-tenger vízvidéke is, hisz az valójában nem tenger, hanem lefolyástalan tó.

Éghajlat

Az ország szubtropikus sivatagi éghajlattal rendelkezik, rendkívül kevés csapadékkal. Enyhe és száraz tél jellemző, a csapadék legnagyobb része január és május hónapok között hullik az országban, a legnagyobb éves csapadékmennyiség pedig a Kopet Dag hegyhátain mérhető. Nyáron megszokott dolog a 40 °C feletti hőmérséklet. Téli időszakban az ország északi részén gyakoriak a nagy hidegek, előfordul a – 15 °C illetve alatti hőmérsékletek, jelentős csapadékkal együtt. A déli országrészekben a tél enyhe átlagosan 5  °C és – 5  °C közötti hőmérséklettel és kevés csapadékkal.

Élővilág, természetvédelem

A türkmén kormány angol nyelvű honlapjából annyi megállapítható, hogy létezik hivatalos természetvédelem, de adatokban szegény az oldal.

Története

A mai Türkmenisztán területe ősidők óta lakott volt. Régészek délnyugati részén - Dzsejtun térségében - jellegzetes újkőkorszaki civilizáció, az úgynevezett Dzsejtun-kultúra emlékeit tárták fel. Az i. e. 1. évezred közepén az iráni nyelvcsaládhoz tartozó nomád állattenyésztő törzsek népesítették be.

Ezen a területen különféle birodalmak hadseregei táboroztak, útban Ázsia gazdagabb részei felé.

Nagy Sándor az i. e. 4. században, útban India felé, uralma alá hajtotta a türkmén területeket. Mintegy százötven évvel később alapította itt meg fővárosát, Nisát Perzsia Parthuszi Királysága. Nisa az ország mai fővárosának, Aşgabatnak egyik külvárosa. A 7. században arabok hódították meg a területet, akik magukkal hozták az iszlám vallást és integrálták a türkméneket a közel-keleti kultúrába. Erre haladt a legendás selyemút, az Európa és Ázsia közötti kereskedelem fő útvonala.

Türkmenisztán régiója rövidesen a Nagy Khorasan központjává vált, amikor Al-Mamún kalifa székhelyét áthelyezte Merv városába.

A Timurida Birodalom 1400 körül

A 11. század közepén a Szeldzsuk Birodalom nagy erejű török hadai Türkmenisztán területén egyesítették erőiket, terveikben Afganisztán meghódítása szerepelt. A Birodalom a 12. század második felében összeomlott, a türkmének pedig rövidesen elveszítették függetlenségüket, amikor a Nyugatra törő Dzsingisz kán csapatai elfoglalták a Kaszpi-tenger keleti partvidékét. A következő hét évszázadban a türkmén nép különböző birodalmak uralma alatt élt, országukban állandósultak a törzsi háborúk. Az orosz hatást megelőző türkmén történelem nagyon szegény írásos dokumentumokban, azt azonban lehet tudni, hogy a 13. és a 16. század között a türkmének fokozatosan elkülönülő etnikai-nyelvi csoportot alkottak. Miközben a türkmének elvándoroltak a jelenlegi Kazahsztán területén található Mangislak-félszigetről az iráni határvidékre és az Amu-darja medencéjébe, a türkmén törzsi társadalmat olyan kulturális hatások érték, amelyek a későbbiek során alapját képezték a türkmén nemzeti identitás kialakulásának.

1894-re a cári Oroszország ellenőrzése alá hajtotta Türkmenisztánt. Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az azt követő politikai állapotok eredményeként kikiáltották a Türkmén Köztársaságot, és 1924-ben a megalakuló Szovjetunió egyik tagállama lett. Ekkor alakultak ki a modern Türkmenisztán jelenlegi határai is.

A szovjet időkben európaizálódott és szekularizálódott a türkmén társadalom. A nomadizálás abbahagyására kényszerítették őket.

A Szovjetunió felbomlása után, 1991-ben Türkmenisztán függetlenné vált. Az ország akkori vezetője, Saparmyrat Nyýazow, megtartotta hatalmát. Politikája azonban jelentősen megváltozott a szovjet idők óta: jó kapcsolatot alakított ki külföldi nagyvállalatok vezetőivel, Moszkvával viszonylag hűvös kapcsolatokat ápol, a hagyományos, muszlim, türkmén értékek és kultúra támogatójaként szeret fellépni. Egy dolog azonban nem változott, a hatalma; ez az 1990-es évek eleje óta csak tovább növekedett.

Nyýazow 2006. december 21-én váratlanul meghalt. Egyértelmű örököse nem maradt. Az ideiglenes elnök a korábbi miniszterelnök-helyettes, Gurbanguly Berdimuhamedow lett. Ő egyébként állítólag Nyýazow törvénytelen fia. Az alkotmány szerint viszont ezt a tisztséget a Néptanács elnökének, Öwezgeldi Ataýewnek kellett volna betölteni. Bűncselekménnyel vádolták meg és eltávolították tisztségéből.

A 2007. február 11-én tartott elnökválasztáson Berdimuhamedow megkapta a szavazatok 89%-át 95%-os részvétel mellett. A külső megfigyelők szerint a választás nem volt tisztességes.

Államszervezet és közigazgatás

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Türkmenisztán államformája elnöki köztársaság, amelyben Saparmyrat Nyýazow, A Nagy Türkmenbaşy, egy személyben az ország elnöke, a kormányfő és az egypártrendszerben működő törvényhozás elnökké választotta őt élete végéig.

Az első, több jelöltes elnökválasztást 2007 februárjában tartották. Gurbanguly Berdimuhamedow az új elnök 2007 elején került hatalomra. Azóta igyekszik a közép-ázsiai országot visszavezetni a nemzetközi közösségbe. Számos intézkedést is hozott elődje, Saparmyrat Nyýazow Türkmenbaşy örökségének eltüntetésére, személyi kultuszának lerombolására. Ennek keretében el is költöztette a néhai diktátor aranyszobrát Aşgabat belvárosából.

Közigazgatási felosztás

Türkmenisztán közigazgatásilag öt tartományra (welayat) és egy független városra oszlik:

Tartomány	ISO 3166-2	Főváros	Terület (km²)	Lakosság (1995)	Sorszáma
Aşgabat		Aşgabat		604 000
Ahal tartomány	TM-A	Aşgabat	95 000	722 800	1
Balkan tartomány	TM-B	Balkanabat	138 000	424 700	2
Daşoguz tartomány	TM-D	Daşoguz	74 000	1 059 800	3
Lebap tartomány	TM-L	Türkmenabat	94 000	1 034 700	4
Mary tartomány	TM-M	Mary	87 000	1 146 800	5

Emberi jogok

Az autokratikus államberendezkedésű Türkmenisztánban kérdéses a vallásszabadság megvalósulása. Egyes nem-kormányközi szervezetek (NGO) szerint a nemzetközi nyomás ellenére az ország biztonsági hatóságai szigorúan felügyelnek minden vallási csoportot, és annyira korlátozó a jogi környezet, hogy a legtöbb szervezet inkább illegalitásban tevékenykedik, mintsem hogy felvállalja a hivatalos engedélyezés folyamatát, amely inkább akadályokat jelent a működésben. Komolyan érintik a hatósági akadályok a protestáns keresztény követőit, valamint olyan csoportokat, mint a Jehova tanúi vagy a Krisna hívők.

Népesség

Képek

Általános adatok

• Népesség: 5 240 000 fő (2013. júliusi becslés)
• Népsűrűség: 10 fő/km²
• Népességnövekedés: 1,83% (2006)
• Születéskor várható átlagos élettartam: 65,45 év (2014)
• Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 35,2%, 15-64 éves 60,7%, 65 év feletti 4,1% (2006 becslés)
• Városi lakosság aránya: 45% (1999)

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Hivatalos nyelv: türkmén
• Népek: türkmén 85%, üzbég 5%, orosz 4%, egyéb 6% (2003)
• Vallások: szunnita muszlim 85%, orosz ortodox 9%, egyéb 2% (2003)
• Írásrendszer: 1993-tól latin ábécé, török ortográfiával

Türkmenisztán állampolgárainak legnagyobb része türkmén nemzetiségű; további nemzetiségek az országban az oroszok, üzbégek, azeriek, örmények és tatárok. Az ország hivatalos nyelve a türkmén, bár a nemzetiségek közötti kommunikációban használják az oroszt is, amint azt az 1992-ben elfogadott Alkotmány lehetővé teszi. A türkmén név, amely mind a népet, mind a nemzetet jelöli, egy visszautaló kifejezés, amely abból az időből származik, amikor az oroszok először találkoztak ezzel a népcsoporttal, akik állandóan a Tūrk-men kifejezést használták, amelynek jelentése "Tūrk vagyok".

Szociális rendszer

A csecsemőhalandóság magas: 1000 csecsemőből 45 hal meg.A felnőtt halálozási ráta: 1000-ből nőknél 201,férfiaknál 375 ember hal meg évente átlagosan.Az egészségügyre a GDP 2,73%-át költik.

Gazdaság

Képek

Általános adatok

Az ország művelhető területének túlnyomó részére gyapotot ültettek, és az ország a világon a 10. helyet foglalja el e növény termesztésének rangsorában. Türkmenisztán ugyanakkor a világ 4. legnagyobb földgáztartalékkal rendelkező országa és kőolajbányászata is jelentős.

Türkmenisztán lassú ütemben reformálja gazdaságát, abban bízik, hogy földgáz- és gyapoteladásból származó bevételei finanszírozni tudják elavult gazdasági struktúráját. Privatizációs céljai korlátozottak. 1998 és 2002 között az ország szenvedett az export folyosók fejletlensége miatt, az eladott gáz szállítási útvonalainak alulfejlettsége és a nagyméretű külső adósságszolgálat nyomása miatt. Ugyanakkor az összes kivitel értéke meredeken emelkedett a kőolaj és a földgáz növekvő ára miatt. A GDP növekedési üteme 2012-ben 11%-os volt.

Nyýazow elnök országa bevételének nagy részét saját nagyságának kifejezésére fordította, a főváros hatalmas fejlesztésben részesült, miközben az ország más részein élő emberek a nyomor szintjén tengődnek. A korrupciós fertőzöttséget vizsgáló nemzetközi szervezetek megkongatták a vészharangot az ország valutatartalékaival kapcsolatban, arra jutottak, hogy az egy külföldi bankszámlán került elhelyezésre. Az elnök ingyenes víz-, gáz- és áramszolgáltatást ígért népének, ami meg is valósult, de gyakoriak a kimaradások.

Gazdasági ágazatok

Kereskedelem

Exportjának nagy részét három termék: földgáz, kőolaj és gyapot teszi ki. Legfőbb kereskedelmi partnere Ukrajna, Törökország.

Közlekedés

Türkmenisztán egy sivatagi ország. Itt haladt keresztül még a középkorban a Selyemút.

Kultúra

Képek a kultúráról

• Akhal-Teke lótenyésztés
• Szőnyegek
• Geok-Tepe
• Dzsejtun-kultúra régészeti emlékei
• Türkmenisztán vallási élete
• Merv
• Türkmenisztán zenéje

Oktatási rendszer

Az országban 9 év az iskolakötelezettség ideje, amely a 7. évben kezdődik. A diákok az első 4 évet az alapiskolában, majd 5 évet a középiskolában töltenek el. Ezután választhatnak egy kétéves szakmai képzés és a felsőoktatás között.Az ország egyetemes és kötelező alapképzést nyújt állampolgárainak a középiskola befejezéséig. A középiskolai oktatást még Niyazow csökkentette 11-ről kilenc évre, de halála óta az új elnök rendeletére immár 10 évre visszaemelték. További kutatások folynak az ügyben, hogy a volt szovjet tagállamokban jelenleg túlnyomórészt 10 éves középiskolai oktatást tartsák meg, vagy pedig visszaállítsák a korábbi türkmén 11 éves rendszert.

Türkmenisztán egyetlen egyeteme a fővárosban van. A neve Türkmén Állami Egyetem (1950-ben alapították). Ezenkívül 8 fő és szakiskola van. Nyýazow alatt nem lehetett angolul tanulni.

Kulturális intézmények

Kulturális világörökség

Türkmenisztán UNESCO által elismert hozzájárulása a világ kulturális örökségéhez:

• Az „ősi Merv” helytörténeti és kultúrpark;
• Kunya-Urgencs;
• Nisza pártus erődítményei a Pártus Birodalom korából.

Turizmus

A pokol kapuja nevezetű égő gázmező

• Türkmenisztán egyik sokak által látogatott látványossága a pokol kapuja.

További információk

• Türkmenisztán.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Freedom House jelentése Türkmenisztánról (angolul)
• Forum 18 vallásszabadsági felmérés/elemzés Türkmenisztánban (angolul)
• Forum 18 kommentár (angolul)
• Ez gáz: a türkmén-ukrán gázüzlet visszásságai (angolul)
• Türkmenisztán képgaléria (németül)
• Turisztikai riport Türkmenisztánról (angolul)
• CIA World Factbook - Turkmenistan (angolul)
• Encyclopedia of the Nations - Turkmenistan (angolul)
• Школьный фотоархив - Школы Туркменистана (oroszul)
• Chaihana - Peace Corps Friends of Turkmenistan (angolul)
• BBC News Country Profile of Turkmenistan (angolul)
• Türkmén fotógaléria (türkménül)/(angolul)/(oroszul)
• Ruhnama - a Türkmenbaşy „szent” könyve (türkménül)/(törökül)/(oroszul)/(angolul)