Türkmenisztán
Türkmenisztán egy közép-ázsiai ország, amely Afganisztánnal, Iránnal, Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal határos, nyugaton pedig a Kaszpi-tenger mossa partját. 1991 előtt a Szovjetunió tagköztársasága Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság néven.
Földrajz[szerkesztés]
Domborzat[szerkesztés]
Az ország területe megközelítőleg 488 100 négyzetkilométer. Az ország területének kb. 70%-át a Kara-kum sivatag foglalja el.[4] Az ország középső részén terül el a Turáni mélyföld és a Kara-kum sivatag, ezek síkságok. A Kopet-dag hegység, amely az ország délnyugati határát alkotja, 2912 méteres magasságot ér el. A türkmén Balkan-hegység az ország nyugati csücskében, valamint a Kugitang hegység a keleti végében és a Garabil-fennsík délkeleten a még említésre méltó magaslatok.
Vízrajz[szerkesztés]
Az ország folyói az Amu-darja, a Murghap és a Hari Rud. Az Amu-Darja az Aral-tóba ömlik, így vízgyűjtő területe lefolyástalan. Ugyancsak lefolyástalan a Kaszpi-tenger vízvidéke is, hisz az valójában nem tenger, hanem lefolyástalan tó.
Éghajlat[szerkesztés]
Az ország szubtropikus sivatagi éghajlattal rendelkezik, rendkívül kevés csapadékkal. Enyhe és száraz tél jellemző, a csapadék legnagyobb része január és május hónapok között hullik az országban, a legnagyobb éves csapadékmennyiség pedig a Kopet Dag hegyhátain mérhető. Nyáron megszokott dolog a 40 °C feletti hőmérséklet. Téli időszakban az ország északi részén gyakoriak a nagy hidegek, előfordul a – 15 °C illetve alatti hőmérsékletek, jelentős csapadékkal együtt. A déli országrészekben a tél enyhe átlagosan 5 °C és – 5 °C közötti hőmérséklettel és kevés csapadékkal.
Térképen[szerkesztés]
Domborzati térkép
Politikai térkép
A Kara-kum sivatag
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
A türkmén kormány angol nyelvű honlapjából[5] annyi megállapítható, hogy létezik hivatalos természetvédelem, de adatokban szegény az oldal.
Története[szerkesztés]
A mai Türkmenisztán területe ősidők óta lakott volt. Régészek délnyugati részén – Dzsejtun térségében – jellegzetes újkőkorszaki civilizáció, az úgynevezett Dzsejtun-kultúra emlékeit tárták fel. Az i. e. 1. évezred közepén az iráni nyelvcsaládhoz tartozó nomád állattenyésztő törzsek népesítették be.
Ezen a területen különféle birodalmak hadseregei táboroztak, útban Ázsia gazdagabb részei felé.
Nagy Sándor az i. e. 4. században, útban India felé, uralma alá hajtotta a türkmén területeket. Mintegy százötven évvel később alapította itt meg fővárosát, Nisát Perzsia Parthuszi Királysága. Nisa az ország mai fővárosának, Aşgabatnak egyik külvárosa. A 7. században arabok hódították meg a területet, akik magukkal hozták az iszlám vallást és integrálták a türkméneket a közel-keleti kultúrába. Erre haladt a legendás selyemút, az Európa és Ázsia közötti kereskedelem fő útvonala.
Türkmenisztán régiója rövidesen a Nagy Khorasan központjává vált, amikor Al-Mamún kalifa székhelyét áthelyezte Merv városába.
.png)
A 11. század közepén a Szeldzsuk Birodalom nagy erejű török hadai Türkmenisztán területén egyesítették erőiket, terveikben Afganisztán meghódítása szerepelt. A Birodalom a 12. század második felében összeomlott, a türkmének pedig rövidesen elveszítették függetlenségüket, amikor a Nyugatra törő Dzsingisz kán csapatai elfoglalták a Kaszpi-tenger keleti partvidékét. A következő hét évszázadban a türkmén nép különböző birodalmak uralma alatt élt, országukban állandósultak a törzsi háborúk. Az orosz hatást megelőző türkmén történelem nagyon szegény írásos dokumentumokban, azt azonban lehet tudni, hogy a 13. és a 16. század között a türkmének fokozatosan elkülönülő etnikai-nyelvi csoportot alkottak. Miközben a türkmének elvándoroltak a jelenlegi Kazahsztán területén található Mangislak-félszigetről az iráni határvidékre és az Amu-darja medencéjébe, a türkmén törzsi társadalmat olyan kulturális hatások érték, amelyek a későbbiek során alapját képezték a türkmén nemzeti identitás kialakulásának.
1894-re a cári Oroszország ellenőrzése alá hajtotta Türkmenisztánt. Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az azt követő politikai állapotok eredményeként kikiáltották a Türkmén Köztársaságot, és 1924-ben a megalakuló Szovjetunió egyik tagállama lett. Ekkor alakultak ki a modern Türkmenisztán jelenlegi határai is.
A szovjet időkben európaizálódott és szekularizálódott a türkmén társadalom. A nomadizálás abbahagyására kényszerítették őket.
A Szovjetunió felbomlása után, 1991-ben Türkmenisztán függetlenné vált. Az ország akkori vezetője, Saparmyrat Nyýazow, megtartotta hatalmát. Politikája azonban jelentősen megváltozott a szovjet idők óta: jó kapcsolatot alakított ki külföldi nagyvállalatok vezetőivel, Moszkvával viszonylag hűvös kapcsolatokat ápolt, a hagyományos, muszlim, türkmén értékek és kultúra támogatójaként szeretett fellépni. Egy dolog azonban nem változott, a hatalma; ez az 1990-es évek eleje óta csak tovább növekedett.
Nyýazow 2006. december 21-én váratlanul meghalt. Egyértelmű örököse nem maradt. Az ideiglenes elnök a korábbi miniszterelnök-helyettes, Gurbanguly Berdimuhamedow lett. Ő egyébként állítólag Nyýazow törvénytelen fia. Az alkotmány szerint viszont ezt a tisztséget a Néptanács elnökének, Öwezgeldi Ataýewnek kellett volna betölteni. Bűncselekménnyel vádolták meg és eltávolították tisztségéből.
A 2007. február 11-én tartott elnökválasztáson Berdimuhamedow megkapta a szavazatok 89%-át 95%-os részvétel mellett. A külső megfigyelők szerint a választás nem volt tisztességes.
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
Türkmenisztán államformája köztársaság.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
Kormányformája elnöki köztársaság, amelyben Saparmyrat Nyýazow, a Türkmenbaşy egy személyben volt az ország elnöke, a kormányfő és az egypártrendszerben működő törvényhozás elnökké választotta őt élete végéig.
Az első, több jelöltes elnökválasztást 2007 februárjában tartották. Gurbanguly Berdimuhamedow az új elnök 2007 elején került hatalomra. Azóta igyekszik a közép-ázsiai országot visszavezetni a nemzetközi közösségbe. Számos intézkedést is hozott elődje, Saparmyrat Nyýazow Türkmenbaşy örökségének eltüntetésére, személyi kultuszának lerombolására. Ennek keretében el is költöztette a néhai diktátor aranyszobrát Aşgabat belvárosából.
Politikai pártok[szerkesztés]
Az országban jelenleg egypártrendszer van.
Közigazgatási beosztás[szerkesztés]
Türkmenisztán közigazgatásilag öt tartományra (welayat) és egy független városra oszlik:
| Tartomány | ISO 3166-2 | Főváros | Terület (km²) | Lakosság (1995) | Sorszáma |
|---|---|---|---|---|---|
| Aşgabat | Aşgabat | 604 000 | |||
| Ahal tartomány | TM-A | Aşgabat | 95 000 | 722 800 | 1 |
| Balkan tartomány | TM-B | Balkanabat | 138 000 | 424 700 | 2 |
| Daşoguz tartomány | TM-D | Daşoguz | 74 000 | 1 059 800 | 3 |
| Lebap tartomány | TM-L | Türkmenabat | 94 000 | 1 034 700 | 4 |
| Mary tartomány | TM-M | Mary | 87 000 | 1 146 800 | 5 |
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Emberi jogok[szerkesztés]
Az autokratikus államberendezkedésű Türkmenisztánban kérdéses a vallásszabadság megvalósulása. Egyes nem-kormányközi szervezetek (NGO) szerint a nemzetközi nyomás ellenére az ország biztonsági hatóságai szigorúan felügyelnek minden vallási csoportot, és annyira korlátozó a jogi környezet, hogy a legtöbb szervezet inkább illegalitásban tevékenykedik, mintsem hogy felvállalja a hivatalos engedélyezés folyamatát, amely inkább akadályokat jelent a működésben. Komolyan érintik a hatósági akadályok a protestáns keresztény követőit, valamint olyan csoportokat, mint a Jehova tanúi vagy a Krisna hívők.
Népesség[szerkesztés]
|
Képek   .jpg) .jpg) |
Általános adatok[szerkesztés]
- Népesség: 5 240 000 fő (2013. júliusi becslés)
- Népsűrűség: 10 fő/km²
- Népességnövekedés: 1,83% (2006)
- Születéskor várható átlagos élettartam: 65,45 év (2014)[2]
- Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 35,2%, 15-64 éves 60,7%, 65 év feletti 4,1% (2006 becslés)
- Városi lakosság aránya: 45% (1999)
Legnépesebb városok[szerkesztés]
Etnikai, nyelvi megoszlás[szerkesztés]
- Hivatalos nyelv: türkmén
- Írásrendszer: türkmén ábécé: 1993-tól latin ábécé, török ortográfiával
- Népek: türkmén 85%, üzbég 5%, orosz 4%, egyéb 6% (2003)
Türkmenisztán állampolgárainak legnagyobb része türkmén nemzetiségű; további nemzetiségek az országban az oroszok, üzbégek, azeriek, örmények és tatárok. Az ország hivatalos nyelve a türkmén, bár a nemzetiségek közötti kommunikációban használják az oroszt is, amint azt az 1992-ben elfogadott Alkotmány lehetővé teszi. A türkmén név, amely mind a népet, mind a nemzetet jelöli, egy visszautaló kifejezés, amely abból az időből származik, amikor az oroszok először találkoztak ezzel a népcsoporttal, akik állandóan a Tūrk-men kifejezést használták, amelynek jelentése "Tūrk vagyok".
Vallási megoszlás[szerkesztés]
- Vallások: szunnita muszlim 85%, orosz ortodox 9%, egyéb 2% (2003)
Szociális rendszer[szerkesztés]
A csecsemőhalandóság magas: 1000 csecsemőből 45 hal meg.A felnőtt halálozási ráta: 1000-ből nőknél 201,férfiaknál 375 ember hal meg évente átlagosan.Az egészségügyre a GDP 2,73%-át költik.
Gazdaság[szerkesztés]
Általános adatok[szerkesztés]
Az ország művelhető területének túlnyomó részére gyapotot ültettek, és az ország a világon a 10. helyet foglalja el e növény termesztésének rangsorában. Türkmenisztán ugyanakkor a világ 4. legnagyobb földgáztartalékkal rendelkező országa[6] és kőolajbányászata is jelentős.
Türkmenisztán lassú ütemben reformálja gazdaságát, abban bízik, hogy földgáz- és gyapoteladásból származó bevételei finanszírozni tudják elavult gazdasági struktúráját. Privatizációs céljai korlátozottak. 1998 és 2002 között az ország szenvedett az export folyosók fejletlensége miatt, az eladott gáz szállítási útvonalainak alulfejlettsége és a nagyméretű külső adósságszolgálat nyomása miatt. Ugyanakkor az összes kivitel értéke meredeken emelkedett a kőolaj és a földgáz növekvő ára miatt. A GDP növekedési üteme 2012-ben 11%-os volt.[7]
Nyýazow elnök országa bevételének nagy részét saját nagyságának kifejezésére fordította, a főváros hatalmas fejlesztésben részesült, miközben az ország más részein élő emberek a nyomor szintjén tengődnek. A korrupciós fertőzöttséget vizsgáló nemzetközi szervezetek megkongatták a vészharangot az ország valutatartalékaival kapcsolatban, arra jutottak, hogy az egy külföldi bankszámlán került elhelyezésre. Az elnök ingyenes víz-, gáz- és áramszolgáltatást ígért népének, ami meg is valósult, de gyakoriak a kimaradások.
|
Képek  .jpg)  .jpg) |
Gazdasági ágazatok[szerkesztés]
Mezőgazdaság[szerkesztés]
Fő termények: gyapot, gabonafélék, dinnye. [8]
Ipar[szerkesztés]
Fő iparágak: földgáz- és olajipar, textilipar, élelmiszer-feldolgozás. [8]
Kereskedelem[szerkesztés]
Exportjának nagy részét három termék: földgáz, kőolaj és gyapot teszi ki.
- Fő importtermékek: gépek és berendezések, vegyszer, élelmiszerek.
- Fő importpartnerek (2015) [8]: Törökország 25,1%, Oroszország 12,3%, Kína 11%, Egyesült Arab Emírségek 9,1%, Kazahsztán 5,2%, Németország 4,6%, Irán 4,5%
- Fő exportermékek: gáz, kőolaj, petrolkémiai termékek, textília, gyapotszál
- Fő exportpartnerek (2015) [8]: Kína 68,7%, Törökország 4,9%
Közlekedés[szerkesztés]
.jpg)
Közút[szerkesztés]
2001-ben az úthálózata kb. 21 000 km, amelyből 18 000 km burkolt. Az üzemanyagárak a legolcsóbbak közé tartoznak a világon.[9]
Vasút[szerkesztés]
Vízi forgalom[szerkesztés]
A fő tengeri kikötője Türkménbasy (korábban Krasznovodszk-Красноводск).
Légi forgalom[szerkesztés]
A repülőterek száma kb. 26,[10] ebből 4 nemzetközi forgalmú.
Egyéb[szerkesztés]
Itt haladt keresztül még a középkorban a selyemút.
Kultúra[szerkesztés]
- Akhal-Teke lótenyésztés
- Szőnyegek
- Dzsejtun-kultúra régészeti emlékei
Oktatási rendszer[szerkesztés]
Az országban 9 év az iskolakötelezettség ideje, amely a 7. évben kezdődik. A diákok az első 4 évet az alapiskolában, majd 5 évet a középiskolában töltenek el. Ezután választhatnak egy kétéves szakmai képzés és a felsőoktatás között.Az ország egyetemes és kötelező alapképzést nyújt állampolgárainak a középiskola befejezéséig. A középiskolai oktatást még Niyazow csökkentette 11-ről kilenc évre, de halála óta az új elnök rendeletére immár 10 évre visszaemelték. További kutatások folynak az ügyben, hogy a volt szovjet tagállamokban jelenleg túlnyomórészt 10 éves középiskolai oktatást tartsák meg, vagy pedig visszaállítsák a korábbi türkmén 11 éves rendszert.
Türkmenisztán egyetlen egyeteme a fővárosban van. A neve Türkmén Állami Egyetem (1950-ben alapították). Ezenkívül 8 fő és szakiskola van.[11] Nyýazow alatt nem lehetett angolul tanulni.
|
Képek a kultúráról       .jpg) |
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Kulturális világörökség[szerkesztés]
Türkmenisztán UNESCO által elismert hozzájárulása a világ kulturális örökségéhez:
- Az „ősi Merv” helytörténeti és kultúrpark;
- Kunya-Urgencs;
- Nisza pártus erődítményei a Pártus Birodalom korából.
Tudomány[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
Hagyományok, néprajz[szerkesztés]
Gasztronómia[szerkesztés]
Turizmus[szerkesztés]
- Türkmenisztán egyik sokak által látogatott látványossága a pokol kapuja.
Sportélete[szerkesztés]
Olimpiai szereplés[szerkesztés]
Ünnepek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Overall total population – World Population Prospects: The 2019 Revision. United Nations Department of Economic and Social Affairs. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ a b c http://hdr.undp.org/en/countries/profiles/TKM
- ↑ a b 2014 HDI index (-). ENSZ
- ↑ http://www.britannica.com/EBchecked/topic/312099/Karakum-Desert
- ↑ A türkmén kormány angol nyelvű honlapja[halott link]
- ↑ http://en.ria.ru/world/20120310/172072620.html
- ↑ Archivált másolat. [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 9.)
- ↑ a b c d CIA World Factbook
- ↑ https://www.csmonitor.com/World/Americas/2011/0913/World-s-cheapest-gas-Top-10-countries/Turkmenistan-0.72-per-gallon-0.19-per-liter
- ↑ https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/tx.html
- ↑ Iskolarendszer Archiválva 2008. március 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Meyers Lexikon online alapján
További információk[szerkesztés]
- Türkmenisztán.lap.hu (linkgyűjtemény)
- Freedom House jelentése Türkmenisztánról (angolul)
- Forum 18 vallásszabadsági felmérés/elemzés Türkmenisztánban (angolul)
- Forum 18 kommentár (angolul)
- Ez gáz: a türkmén-ukrán gázüzlet visszásságai (angolul)
- Türkmenisztán képgaléria (németül)
- Turisztikai riport Türkmenisztánról (angolul)
- CIA World Factbook – Turkmenistan (angolul)
- Encyclopedia of the Nations – Turkmenistan (angolul)
- Школьный фотоархив – Школы Туркменистана (oroszul)
- Chaihana – Peace Corps Friends of Turkmenistan (angolul)
- BBC News Country Profile of Turkmenistan (angolul)
- Türkmén fotógaléria (türkménül)/(angolul)/(oroszul)
- Ruhnama – a Türkmenbaşy „szent” könyve Archiválva 2013. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (türkménül)/(törökül)/(oroszul)/(angolul)
- Gombos Károly: Régi türkmén szőnyegek. Iparművészeti Múzeum 1975; Iparművészeti Múzeum, Bp., 1975
- Henri Alleg: Vörös csillag és zöld félhold. A szovjet kelet; ford. Konok István; Kossuth, Bp., 1988
_without_national_boundaries.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
|
