Türkmenisztán
Türkmenisztán egy közép-ázsiai ország, amely Afganisztánnal, Iránnal, Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal határos, nyugaton pedig a Kaszpi-tenger mossa partját. 1991 előtt a Szovjetunió tagköztársasága volt, Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság néven.
A lakosok zöme muszlim és az ország területének nagy részét a Kara-kum-sivatag borítja.
A világ egyik legnagyobb földgázkészletével rendelkezik.[6] 1993 és 2017 között az állampolgárok ingyenesen kapták a kormánytól az áramot, a vizet és a földgázt.[7]
Az itt található Merv az egyik legrégebbi oázisváros Közép-Ázsiában,[8] és egykor a világ legnagyobb városai közé tartozott.[9] Az iszlám világ egyik jelentős városa és a Selyemút fontos állomása is volt. A területet a 19. században az Orosz Birodalom hódította meg, majd az 1917-es októberi forradalmat és a Szovjetunió létrejöttét követően, 1925-ben annak részeként Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság lett. Az 1991-es függetlenné válás után Saparmyrat Nyýazow elnök diktatúrát és személyi kultuszt teremtett meg és azóta az országot elnyomó, totalitárius rezsimek uralták. A vezetést erősen kritizálják az emberi jogok semmibe vétele miatt.[10][11]
Türkmenisztán megfigyelő állam a Türk Államok Szervezetében és az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja.
Földrajz[szerkesztés]
-
Domborzati térkép
-
Politikai térkép
-
A Kara-kum sivatag
Domborzat[szerkesztés]
Az ország területe megközelítőleg 488 100 négyzetkilométer. Az ország területének kb. 70%-át a Kara-kum sivatag foglalja el.[12] Az ország középső részén terül el a Turáni mélyföld és a Kara-kum sivatag, ezek síkságok. A Kopet-dag hegység, amely az ország délnyugati határát alkotja, 2912 méteres magasságot ér el. A türkmén Balkan-hegység az ország nyugati csücskében, valamint a Kugitang hegység a keleti végében és a Garabil-fennsík délkeleten a még említésre méltó magaslatok.
Vízrajz[szerkesztés]
Az ország folyói az Amu-darja, a Murghap és a Hari Rud. Az Amu-Darja az Aral-tóba ömlik, így vízgyűjtő területe lefolyástalan. Ugyancsak lefolyástalan a Kaszpi-tenger vízvidéke is, hisz az valójában nem tenger, hanem lefolyástalan tó.
Éghajlat[szerkesztés]
Az ország szubtropikus sivatagi éghajlattal rendelkezik, rendkívül kevés csapadékkal. Enyhe és száraz tél jellemző, a csapadék legnagyobb része január és május hónapok között hullik az országban, a legnagyobb éves csapadékmennyiség pedig a Kopet Dag hegyhátain mérhető. Nyáron megszokott dolog a 40 °C feletti hőmérséklet. Téli időszakban az ország északi részén gyakoriak a nagy hidegek, előfordul a –15 °C illetve alatti hőmérsékletek, jelentős csapadékkal együtt. A déli országrészekben a tél enyhe átlagosan 5 °C és –5 °C közötti hőmérséklettel és kevés csapadékkal.
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
A türkmén kormány angol nyelvű honlapjából[13] annyi megállapítható, hogy létezik hivatalos természetvédelem, de adatokban szegény az oldal.
Története[szerkesztés]
A mai Türkmenisztán területe ősidők óta lakott volt. Régészek délnyugati részén – Dzsejtun térségében – jellegzetes újkőkorszaki civilizáció, az úgynevezett Dzsejtun-kultúra emlékeit tárták fel. Az i. e. 1. évezred közepén az iráni nyelvcsaládhoz tartozó nomád állattenyésztő törzsek népesítették be.
Ezen a területen különféle birodalmak hadseregei táboroztak, útban Ázsia gazdagabb részei felé.
Nagy Sándor az i. e. 4. században, útban India felé, uralma alá hajtotta a türkmén területeket. Mintegy százötven évvel később alapította itt meg fővárosát, Nisát Perzsia Parthuszi Királysága. Nisa az ország mai fővárosának, Aşgabatnak egyik külvárosa. A 7. században arabok hódították meg a területet, akik magukkal hozták az iszlám vallást és integrálták a türkméneket a közel-keleti kultúrába. Erre haladt a legendás selyemút, az Európa és Ázsia közötti kereskedelem fő útvonala.
Türkmenisztán régiója rövidesen a Nagy Khorasan központjává vált, amikor Al-Mamún kalifa székhelyét áthelyezte Merv városába.
.png)
A 11. század közepén a Szeldzsuk Birodalom nagy erejű török hadai Türkmenisztán területén egyesítették erőiket, terveikben Afganisztán meghódítása szerepelt. A Birodalom a 12. század második felében összeomlott, a türkmének pedig rövidesen elveszítették függetlenségüket, amikor a Nyugatra törő Dzsingisz kán csapatai elfoglalták a Kaszpi-tenger keleti partvidékét. A következő hét évszázadban a türkmén nép különböző birodalmak uralma alatt élt, országukban állandósultak a törzsi háborúk. Az orosz hatást megelőző türkmén történelem nagyon szegény írásos dokumentumokban, azt azonban lehet tudni, hogy a 13. és a 16. század között a türkmének fokozatosan elkülönülő etnikai-nyelvi csoportot alkottak. Miközben a türkmének elvándoroltak a jelenlegi Kazahsztán területén található Mangislak-félszigetről az iráni határvidékre és az Amu-darja medencéjébe, a türkmén törzsi társadalmat olyan kulturális hatások érték, amelyek a későbbiek során alapját képezték a türkmén nemzeti identitás kialakulásának.
1894-re a cári Oroszország ellenőrzése alá hajtotta Türkmenisztánt. Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az azt követő politikai állapotok eredményeként kikiáltották a Türkmén Köztársaságot, és 1924-ben a megalakuló Szovjetunió egyik tagállama lett. Ekkor alakultak ki a modern Türkmenisztán jelenlegi határai is.
A szovjet időkben európaizálódott és szekularizálódott a türkmén társadalom. A nomadizálás abbahagyására kényszerítették őket.
A Szovjetunió felbomlása után, 1991-ben Türkmenisztán függetlenné vált. Az ország akkori vezetője, Saparmyrat Nyýazow, megtartotta hatalmát. Politikája azonban jelentősen megváltozott a szovjet idők óta: jó kapcsolatot alakított ki külföldi nagyvállalatok vezetőivel, Moszkvával viszonylag hűvös kapcsolatokat ápolt, a hagyományos, muszlim, türkmén értékek és kultúra támogatójaként szeretett fellépni. Egy dolog azonban nem változott, a hatalma; ez az 1990-es évek eleje óta csak tovább növekedett.
Nyýazow 2006. december 21-én váratlanul meghalt. Egyértelmű örököse nem maradt. Az ideiglenes elnök a korábbi miniszterelnök-helyettes, Gurbanguly Berdimuhamedow lett. Ő egyébként állítólag Nyýazow törvénytelen fia. Az alkotmány szerint viszont ezt a tisztséget a Néptanács elnökének, Öwezgeldi Ataýewnek kellett volna betölteni. Bűncselekménnyel vádolták meg és eltávolították tisztségéből.
A 2007. február 11-én tartott elnökválasztáson Berdimuhamedow megkapta a szavazatok 89%-át 95%-os részvétel mellett. A külső megfigyelők szerint a választás nem volt tisztességes.
Politika[szerkesztés]
A Szovjetunió összeomlása és a függetlenség elnyerése óta Türkmenisztán az utódállamok közül a legautokratább állam hírnevét szerezte meg.[14] Saparmyrat Nyýazow, Türkmenisztán első vezetője az elnyomáson és az ország szénhidrogén-vagyonán alapuló politikai rendszert hozott létre. Utóda, Gurbanguly Berdimuhamedow hűen követte Nyýazow nyomdokait, megőrizte az általa örökölt rendszert, a lehető legelnyomóbbá téve. A szólás-, sajtó-, gyülekezési és vallásszabadság szélsőségesen korlátozva van Türkmenisztánban.[14] A Freedom House emberi jogi szervezet 2016-ban ugyanabba a diktatúra kategóriába sorolta ezt az országot, mint Észak-Korea, Szíria és Szudán, így a legalacsonyabb osztályzatot kapta a demokrácia mutatóiban.[14]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
Türkmenisztán államformája köztársaság.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
Kormányformája elnöki köztársaság, amelyben Saparmyrat Nyýazow, a Türkmenbaşy egy személyben volt az ország elnöke, a kormányfő és az egypártrendszerben működő törvényhozás elnökké választotta őt élete végéig.
2022-től Serdar Berdimuhamedow az elnök.
Politikai pártok[szerkesztés]
Nyýazow (Türkménbasi) alatt az országban egypártrendszer volt; 2008 szeptemberében azonban a Néptanács határozatot fogadott el egy új alkotmány elfogadásáról. 2008 végétől több politikai párt megalakulását is lehetővé teszik. Az ellenzéki pártoknak azonban nincs erejük. A tekintélyuralmi politikai rendszer nem kínál a választóknak értelmes alternatívákat a kormánypárttal szemben. A rendszeren belüli politikát regionális pártfogó hálózatok vagy „klánok” befolyásolják, amelyek az állam és a gazdaság különböző részeit irányítják.[11]
Jogállamiság[szerkesztés]
A Szovjetuniótól való 1991-es függetlenné válása után az államot három totalitárius rezsim uralta. 2006-ban bekövetkezett haláláig Saparmyrat Nyýazow elnök (Türkménbasi), majd Gurbanguly Berdimuhamedow, aki 2022-ben lemondott fia, Serdar javára. A nemzetközi megfigyelők szerint a választások nem szabadok és nem tisztességesek.[15][16]
Az ország a 2020-as évek elején (is) egy elnyomó, autoriter állam, ahol a gyakorlatban szinte teljesen eltiporják a politikai és a polgári szabadságjogokat. A választásokat szigorúan ellenőrzik, ami szinte egyhangú győzelmet biztosít az elnök és támogatói számára. A gazdaságot az állam uralja, a korrupció rendszerszintű, a vallási csoportokat üldözik, a politikai nézeteltéréseket nem tolerálják.[11]
Nincsenek független intézmények, amelyek a Türkmenisztánban elterjedt korrupció elleni küzdelemmel foglalkoznának. A korrupció elleni fellépések jellemzően szelektívek, és az uralkodó eliten belüli konfliktusokhoz kapcsolódnak. A nepotizmus és az összeférhetetlenség valódi ellenőrzése hiányzik.[11]
A monetáris politikával kapcsolatos döntések, a külföldi cégekkel kötött nagyszabású szerződések, valamint a szénhidrogén-exportból származó állami nyereség felosztása nagyrészt átláthatatlan, és végső soron az elnök ellenőrzése alatt áll, hatékony jogi korlátok és független felügyelet nélkül. A kormánytisztviselők és az állami tulajdonú vállalatok nem kötelesek alapvető pénzügyi információikat nyilvánosságra hozni.[11]
A kisebbségekkel való bánásmód, a szólás- és sajtószabadság terén is súlyos problémák vannak.[17][18]
A Freedom House 2022-es jelentése az országot a »nem szabad« kategóriába sorolta.[11]
Közigazgatási beosztás[szerkesztés]
Türkmenisztán közigazgatásilag öt tartományra (welayat) és egy független városra oszlik:
| Tartomány | ISO 3166-2 | Főváros | Terület (km²) | Lakosság (1995) | Sorszáma |
|---|---|---|---|---|---|
| Aşgabat | Aşgabat | 604 000 | |||
| Ahal tartomány | TM-A | Aşgabat | 95 000 | 722 800 | 1 |
| Balkan tartomány | TM-B | Balkanabat | 138 000 | 424 700 | 2 |
| Daşoguz tartomány | TM-D | Daşoguz | 74 000 | 1 059 800 | 3 |
| Lebap tartomány | TM-L | Türkmenabat | 94 000 | 1 034 700 | 4 |
| Mary tartomány | TM-M | Mary | 87 000 | 1 146 800 | 5 |
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Emberi jogok[szerkesztés]
Az autokratikus államberendezkedésű Türkmenisztánban kérdéses a vallásszabadság megvalósulása. Egyes nem-kormányközi szervezetek (NGO) szerint a nemzetközi nyomás ellenére az ország biztonsági hatóságai szigorúan felügyelnek minden vallási csoportot, és annyira korlátozó a jogi környezet, hogy a legtöbb szervezet inkább illegalitásban tevékenykedik, mintsem hogy felvállalja a hivatalos engedélyezés folyamatát, amely inkább akadályokat jelent a működésben. A hatósági akadályokkal szembesülnek a protestáns kereszténység követőit, valamint olyan csoportok, mint a Jehova Tanúi vagy a Krisna hívők.
Népesség[szerkesztés]
|
Képek   .jpg) .jpg) |
Általános adatok[szerkesztés]
- Népesség: 6,2 millió fő (2022-ben)[19]
- Népsűrűség: 13 fő/km² [19]
- Születéskor várható átlagos élettartam: 65,45 év (2014)[4]
- Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 35,2%, 15-64 éves 60,7%, 65 év feletti 4,1% (2006 becslés)
- Városi lakosság aránya: 52% (2020)[19]
Népességváltozás[szerkesztés]
| 2018 | 5 850 901
|
| 2021 | 6 117 933
|
Legnépesebb városok[szerkesztés]
Etnikai, nyelvi megoszlás[szerkesztés]
- Hivatalos nyelv: türkmén
- Írásrendszer: türkmén ábécé: 1993-tól latin ábécé, török ortográfiával
- Népek: türkmén 85%, üzbég 5%, orosz 4%, egyéb 6% (2003)
Türkmenisztán állampolgárainak legnagyobb része türkmén nemzetiségű; további nemzetiségek az országban az oroszok, üzbégek, azeriek, örmények és tatárok. Az ország hivatalos nyelve a türkmén, bár a nemzetiségek közötti kommunikációban használják az oroszt is, amint azt az 1992-ben elfogadott Alkotmány lehetővé teszi. A türkmén név, amely mind a népet, mind a nemzetet jelöli, egy visszautaló kifejezés, amely abból az időből származik, amikor az oroszok először találkoztak ezzel a népcsoporttal, akik állandóan a Tūrk-men kifejezést használták, amelynek jelentése "Tūrk vagyok".
Vallási megoszlás[szerkesztés]
A CIA World Factbook szerint a muszlimok a lakosság 93%-át teszik ki, míg a lakosság 6%-a az ortodox kereszténység követői, a fennmaradó 1%-ot pedig nem vallásosnak tartják.[20]
A Pew Research Center 2009-es jelentése szerint Türkmenisztán lakosságának 93,1%-a muszlim.[21]
Szociális rendszer[szerkesztés]
A csecsemőhalandóság magas: 1000 csecsemőből 45 hal meg.A felnőtt halálozási ráta: 1000-ből nőknél 201,férfiaknál 375 ember hal meg évente átlagosan.Az egészségügyre a GDP 2,73%-át költik.
Gazdaság[szerkesztés]
Általános adatok[szerkesztés]
Az ország művelhető területének túlnyomó részére gyapotot ültettek, és az ország a világon a 10. helyet foglalja el e növény termesztésének rangsorában. Türkmenisztán ugyanakkor a világ 4. legnagyobb földgáztartalékkal rendelkező országa[22] és kőolajbányászata is jelentős.
Türkmenisztán lassú ütemben reformálja gazdaságát, abban bízik, hogy földgáz- és gyapoteladásból származó bevételei finanszírozni tudják elavult gazdasági struktúráját. Privatizációs céljai korlátozottak. 1998 és 2002 között az ország szenvedett az export folyosók fejletlensége miatt, az eladott gáz szállítási útvonalainak alulfejlettsége és a nagyméretű külső adósságszolgálat nyomása miatt. Ugyanakkor az összes kivitel értéke meredeken emelkedett a kőolaj és a földgáz növekvő ára miatt. A GDP növekedési üteme 2012-ben 11%-os volt.[23]
Nyýazow elnök országa bevételének nagy részét saját nagyságának kifejezésére fordította, a főváros hatalmas fejlesztésben részesült, miközben az ország más részein élő emberek a nyomor szintjén tengődnek. A korrupciós fertőzöttséget vizsgáló nemzetközi szervezetek megkongatták a vészharangot az ország valutatartalékaival kapcsolatban, arra jutottak, hogy az egy külföldi bankszámlán került elhelyezésre. Az elnök ingyenes víz-, gáz- és áramszolgáltatást ígért népének, ami meg is valósult, de gyakoriak a kimaradások.
|
Képek  .jpg)  .jpg) |
Gazdasági ágazatok[szerkesztés]
Mezőgazdaság[szerkesztés]
Fő termények: gyapot, gabonafélék, dinnye. [24]
Ipar[szerkesztés]
Fő iparágak: földgáz- és olajipar, textilipar, élelmiszer-feldolgozás. [24]
Kereskedelem[szerkesztés]
Exportjának nagy részét három termék: földgáz, kőolaj és gyapot teszi ki.
- Fő importtermékek: gépek és berendezések, vegyszer, élelmiszerek.
- Fő importpartnerek (2015) [24]: Törökország 25,1%, Oroszország 12,3%, Kína 11%, Egyesült Arab Emírségek 9,1%, Kazahsztán 5,2%, Németország 4,6%, Irán 4,5%
- Fő exportermékek: gáz, kőolaj, petrolkémiai termékek, textília, gyapotszál
- Fő exportpartnerek (2015) [24]: Kína 68,7%, Törökország 4,9%
Közlekedés[szerkesztés]
Közút[szerkesztés]
2001-ben az úthálózata kb. 21 000 km, amelyből 18 000 km burkolt. Az üzemanyagárak a legolcsóbbak közé tartoznak a világon.[25]
Vasút[szerkesztés]
Vízi forgalom[szerkesztés]
A fő tengeri kikötője Türkménbasy (korábban Krasznovodszk-Красноводск).
Légi forgalom[szerkesztés]
A repülőterek száma kb. 26,[26] ebből 4 nemzetközi forgalmú.
Egyéb[szerkesztés]
Itt haladt keresztül még a középkorban a selyemút.
Kultúra[szerkesztés]
- Akhal-Teke lótenyésztés
- Szőnyegek
- Dzsejtun-kultúra régészeti emlékei
Oktatási rendszer[szerkesztés]
Az országban 9 év az iskolakötelezettség ideje, amely a 7. évben kezdődik. A diákok az első 4 évet az alapiskolában, majd 5 évet a középiskolában töltenek el. Ezután választhatnak egy kétéves szakmai képzés és a felsőoktatás között.Az ország egyetemes és kötelező alapképzést nyújt állampolgárainak a középiskola befejezéséig. A középiskolai oktatást még Niyazow csökkentette 11-ről kilenc évre, de halála óta az új elnök rendeletére immár 10 évre visszaemelték. További kutatások folynak az ügyben, hogy a volt szovjet tagállamokban jelenleg túlnyomórészt 10 éves középiskolai oktatást tartsák meg, vagy pedig visszaállítsák a korábbi türkmén 11 éves rendszert.
Türkmenisztán egyetlen egyeteme a fővárosban van. A neve Türkmén Állami Egyetem (1950-ben alapították). Ezenkívül 8 fő és szakiskola van.[27] Nyýazow alatt nem lehetett angolul tanulni.
|
Képek a kultúráról       .jpg) |
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Kulturális világörökség[szerkesztés]
Türkmenisztán UNESCO által elismert hozzájárulása a világ kulturális örökségéhez:
- Az „ősi Merv” helytörténeti és kultúrpark;
- Kunya-Urgencs;
- Nisza párthus erődítményei a Pártus Birodalom korából.
Tudomány[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
Hagyományok, néprajz[szerkesztés]
Gasztronómia[szerkesztés]
A szomszédos országok és Türkmenisztán gasztronómiája között sok az egyezés. A mohamedán országokban közismert piláf erre is elterjedt. A türkmén és néhány másik környező nyelvben a neve plov. Összetevőiben és készítési módjában is ugyanolyannak mondható, mint a többi nemzet konyháján: alapanyagai a rizs, sárgarépa, birkahús, amit egy méretes üstben készítenek el.
Jellemző türkmén étel a manti, darált hússal, hagymával és sütőtökkel készített gombóc. A levesek közül a legismertebb surpa nevezetű húsból és zöldségekből összetevődő leves. A bazárokon és éttermekben széles választéka akad a gombócoknak és töltött pitéknek, úgy mint a szomsza vagy a gutap (utóbbi töltelékje gyakran spenót). Könnyű és gyors elkészítésük miatt népszerű harapnivalónak számítanak turisták, utazók és sofőrök körében.
A türkmén gasztronómiában nem jellemző a fűszerek használata. Ízesítéshez leginkább gyapotmagolajat használnak.
További egyedi türkmén étel a hegdermeh, melynek hozzávalói a rizs, hús, hagyma és paradicsom. A sztyeppék ősi étele, a saslik itt sem hiányzik a gasztronómiából. A nyársonsült fogás birka-, bárány vagy baromfihúsból, néha pedig halból készül. Izzó faszénen sütik, köretnek nyers szeletelt hagymát és ecetes mártást adnak hozzá. Mind éttermekben, mind pedig az utcán gyakran előfordul.
A türkmenisztáni éttermekben találkozni rendszerint orosz eredetű ételekkel, mint a pelmenyi, a grecska (hajdinából készült étel), töltött káposzta és majonézes saláták széles kínálata. Felfedezhetők még ujgur hatások is, ilyen a lagman nevű tészta.
A dinnye Türkmenisztán nemzeti terménye, s kihagyhatatlan a helyi étkezésből. Az országban a dinnyének saját ünnepe is van, s közel 400 különböző fajtát termesztenek belőle. Régen az állam hatalmas dinnyeexportőr is volt.[28]
Az étkezéseket mindig kíséri egy helyi laposkenyérfajta (gyakorlatilag egész Közép-Ázsiában jellemzőnek mondható), amit türkménül çörek-nek hívnak. Szimbolikus jelentősége nagy. Udvariatlanságnak számít, ha fejjel lefelé tartják vagy bármilyen egyéb módon tiszteletlenül bánnak vele.[29] Készítéséhez számos népi babona és hiedelem fűződik. Egyformán eszik önmagában, vagy valamilyen töltelékkel (pl. hússal).
Az italok közül a legmeghatározóbb a zöldtea. A nap bármely órában sort keríthetnek a türkmének teázásra. Akad továbbá számos joghurt-féle, melyeket általában reggelire fogyasztanak. Hal néven készül Türkmenisztánban egy savanykás ízű ital tevetej erjesztésével.[30] A készítési eljárás bonyolult és nehéz, ráadásul a hal hamar megromolhatt, ezért tartósítása sem egyszerű.
Bár Türkmenisztán muzulmán ország, de a szovjet uralom elterjesztette területén a rendszeres alkoholfogyasztást. Az országban korlátozás nélkül lehet kapni vodkát, sört, pálinkát, bort és pezsgőt.[forrás?]
Turizmus[szerkesztés]
Közvetlenül a függetlenné válás után, az 1990-es években Türkmenisztán a jelenleginél valamivel nyitottabb ország volt, 1998-ban például 300 ezer külföldi látogatta meg az országot,[31] szemben a 2018-as kb. 130–140 ezer fővel. A legtöbb külföldi a szomszédos Üzbegisztánból érkezett.[32]
Türkmenisztán a világ egyik legzártabb országa. Nagyon kevés külföldi szerez türkmenisztáni vízumot. A 21. században, 2000 és 2013 között a kiadott vízumok száma igen csekély volt, ami megfelelt az elszigetelődő diktatúra politikájának.[33] 2016-ban a turistáknak kiadott vízum csak 9000,[34] 2019-ben is csak 14 438 volt.[35]
Az ország egyik sokak által látogatott látványossága az ún. pokol kapuja.
Sportélete[szerkesztés]
Olimpiai szereplés[szerkesztés]
Ünnepek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Világbank-adatbázis
- ↑ https://www.worldometers.info/world-population/turkmenistan-population/
- ↑ 2023-ban, https://www.worldometers.info/world-population/turkmenistan-population/
- ↑ a b c http://hdr.undp.org/en/countries/profiles/TKM
- ↑ a b 2014 HDI index (-). ENSZ
- ↑ BP Statistical Review of World Energy 2019
- ↑ Turkmen ruler ends free power, gas, water – World News. Hürriyet Daily News
- ↑ State Historical and Cultural Park "Ancient Merv". UNESCO-WHC . [2020. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 26.)
- ↑ Tharoor, Kanishk: Lost cities #5: how the magnificent city of Merv was razed – and never recovered. The Guardian , 2016 [2021. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 26.) „Once the world's biggest city, the Silk Road metropolis of Merv in modern Turkmenistan destroyed by Genghis Khan's son and the Mongols in AD1221 with an estimated 700,000 deaths.”
- ↑ „Russians 'flee' Turkmenistan”, 2003. június 20. (Hozzáférés ideje: 2023. szeptember 7.) (brit angol nyelvű)
- ↑ a b c d e f Turkmenistan: Freedom in the World 2022 Country Report (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2023. szeptember 7.)
- ↑ http://www.britannica.com/EBchecked/topic/312099/Karakum-Desert
- ↑ A türkmén kormány angol nyelvű honlapja[halott link]
- ↑ a b c Stronski, Paul: Независимому Туркменистану двадцать пять лет: цена авторитаризма (orosz nyelven). Carnegie Moscow Center. (Hozzáférés: 2022. július 4.)
- ↑ „As Expected, Son Of Turkmen Leader Easily Wins Election In Familial Transfer Of Power”, RadioFreeEurope/RadioLiberty (Hozzáférés ideje: 2022. március 28.) (angol nyelvű)
- ↑ „Turkmenistan: Autocrat president's son claims landslide win”, Deutsche Welle, 2022. március 15. (Hozzáférés ideje: 2022. március 28.)
- ↑ „Russians 'flee' Turkmenistan”, BBC News, 2003. június 20. (Hozzáférés ideje: 2013. november 25.)
- ↑ „Kerry reassures Afghanistan's neighbors over U.S. troop drawdown”, Reuters, 2015. november 3. (Hozzáférés ideje: 2020. augusztus 23.)
- ↑ a b c Turkmenistan Population (2022) - Worldometer (angol nyelven). www.worldometers.info. (Hozzáférés: 2022. július 4.)
- ↑ CIA World Factbook
- ↑ MAPPING THE GLOBAL MUSLIM POPULATION : A Report on the Size and Distribution of the World's Muslim Population. Pewforum.org , 2009. október 1. [2011. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 14.)
- ↑ http://en.ria.ru/world/20120310/172072620.html
- ↑ Archivált másolat. [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 9.)
- ↑ a b c d CIA World Factbook
- ↑ https://www.csmonitor.com/World/Americas/2011/0913/World-s-cheapest-gas-Top-10-countries/Turkmenistan-0.72-per-gallon-0.19-per-liter
- ↑ Archivált másolat. [2007. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 8.)
- ↑ Iskolarendszer Archiválva 2008. március 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Meyers Lexikon online alapján
- ↑ Turkmenistan: Country Report to the FAO International Technical Conference on Plant Genetic Resource (1996). [2005. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 29.)
- ↑ SACRED WORDS "TAMDYR" AND "CHOREK" (siyakhat.narod.ru)
- ↑ Anatolij Hazanov: Nomads and the outside world. Second edition. University of Wisconsin Press, 1994, 49. o.
- ↑ International tourism, number of arrivals: Turkmenistan. data.worldbank.org . (Hozzáférés: 2019. január 30.)
- ↑ Распределение по странам числа граждан Республики Узбекистан, выехавших из Республики Узбекистан в 2018 году. stat.uz . (Hozzáférés: 2019. március 13.)
- ↑ В Туркмении сейчас диктатура? А как там живут люди? Можно ли приехать в Ашхабад туристом? Стыдные вопросы про одну из самых закрытых стран в мире. Meduza.io . (Hozzáférés: 2019. január 30.)
- ↑ „О ситуации в сфере туризма Туркменистана. Письмо читателя”, Альтернативные Новости Туркменистана, 2017. október 31. (orosz nyelvű)
- ↑ Türkmenistanyň Ýyllyk Statistik Neşiri 2019 Ýyl (turkmen, russian, english nyelven). State Committee of Statistics of Turkmenistan (2020. szeptember 30.)
További információk[szerkesztés]
- Türkmenisztán.lap.hu (linkgyűjtemény)
- Freedom House jelentése Türkmenisztánról (angolul)
- Forum 18 vallásszabadsági felmérés/elemzés Türkmenisztánban (angolul)
- Forum 18 kommentár (angolul)
- Ez gáz: a türkmén-ukrán gázüzlet visszásságai (angolul)
- Türkmenisztán képgaléria (németül)
- Turisztikai riport Türkmenisztánról (angolul)
- CIA World Factbook – Turkmenistan Archiválva 2007. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- Encyclopedia of the Nations – Turkmenistan (angolul)
- Школьный фотоархив – Школы Туркменистана (oroszul)
- Chaihana – Peace Corps Friends of Turkmenistan (angolul)
- BBC News Country Profile of Turkmenistan (angolul)
- Türkmén fotógaléria (türkménül)/(angolul)/(oroszul)
- Ruhnama – a Türkmenbaşy „szent” könyve Archiválva 2013. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (türkménül)/(törökül)/(oroszul)/(angolul)
- Gombos Károly: Régi türkmén szőnyegek. Iparművészeti Múzeum 1975; Iparművészeti Múzeum, Bp., 1975
- Henri Alleg: Vörös csillag és zöld félhold. A szovjet kelet; ford. Konok István; Kossuth, Bp., 1988
_without_national_boundaries.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
|
