Sci-fi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A sci-fi az angol science fiction kifejezés rövidítése (ejtsd: szki-fi v. szci-fi).[1] Jelentése eredetileg kb: tudományos (regény)írás, tudományos (szép)irodalom de magyarul a tudományos-fantasztikus (irodalom, művészet) megnevezés használatos. A tudományos-fantasztikus mű olyan művészeti (irodalmi, film stb.) alkotás, mely legtöbbször valódi vagy képzeletbeli tudomány(ok)nak a társadalomra, vagy egyes egyénekre gyakorolt hatását mutatja be. Ezeknek a műveknek a közös jellemzői, hogy zömében egy lehetséges jövőben játszódó képzeletbeli történetek. Megnyilvánulási formájuk lehet könyv, képregény, festmény, televíziós sorozat, film, rajzfilm, játék, színdarab és egyéb média.

A sci-fi definíciója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Azt a spekulatív formát tekintjük science fictionnek, amely (a jelenben megvalósíthatatlannak tartott) tudományos vagy pszeudotudományos (tudományosnak tűnő, de valójában nem létező) eszközökkel a lehetséges látszatát adja. Emellett spekulációit a modern tudományos világkép felismerhető vonatkozásaival s annak alapján kell megvalósítania.[2]

A sci-fi kedvelt témái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az irodalmi igényű alkotások bármely téma esetén erkölcsi, filozófiai kérdéseket vetnek fel a társadalom, illetve az egész emberiség jövőbeli fejlődése, alakulása szempontjából, melyek megoldásában általában kiemelt szerepe van egyes (fő)szereplők felelősségének.

A sci-fi típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Keményvonalas (hard) sci-fi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sci-finek azt a vonalát nevezzük így, amelyik szigorúan figyelembe veszi és alkalmazza a természettudományos ismereteket, azokból logikus következtetéseket von le, és általában betartja a tudományos módszerekkel szemben támasztott követelményeket. Az elnevezés, amely az angol "hard science" kifejezésből származik, éppen erre utal. A keményvonalas sci-fi ennek ellenére nem száraz tudományos leírás, a tudományos háttér csupán a cselekmény hihetőségét növeli, és sokszor kulcsfontosságú a történetben. Ide sorolhatjuk azokat a műveket is, amelyek valamely kitalált vagy eddig nem igazolt tudományos elméletet vagy műszaki berendezést használnak fel, és azokat elfogadható logikai rendszerbe helyezik. Különböző stílusú, neves képviselői: Isaac Asimov, Stanisław Lem, Larry Niven, és Arthur C. Clarke.

Soft sci-fi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elnevezés az angol "soft science" kifejezésből származik, amellyel a társadalomtudományokat illetik, szemben a természettudományokra használt "hard science" elnevezéssel. A soft science fiction jellegzetessége, hogy a történet és az elbeszélésmód az előbbiekre, azaz a társadalomtudományokra alapul, ennek megfelelően többet foglalkozik a szereplők tulajdonságaival, jellemével, társadalmi körülményeivel és fejlődésével, mint a történet tudományos és technikai vonatkozásainak mai tudásunk szerinti megalapozottságával vagy korrektségével. A művek gyakran öltenek utópia- vagy disztópia-jelleget. A soft science fiction képviselői többek között Ray Bradbury, Philip K. Dick és Ursula K. Le Guin.

Cyberpunk, steampunk, clockpunk, biopunk, dieselpunk, retro-futurizmus és egyéb szubzsánerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alternatív történelem kategóriába is sorolhatóak lehetnének, jellemzően oly módon festik le a világképet, hogy a múltban (esetleg a közeli jövőben) valami módon másfelé kanyarodott a történelem folyása.

  • Cyberpunk: Jellemzően a nem túl távoli jövőben játszódik, a távoli bolygók kolonizálása nem kezdődött meg, űrutazás nem jelentős. Túlnépesedett nagyvárosokban élnek az emberek, nagymértékű a bűnözés (cyberbűnözés is), a környezetszennyezés és óriásvállalatok irányítanak mindent. Fejlett műszaki, informatikai rendszerek, eszközök vannak jelen, melyek kiszolgálják az embereket, de emberszerű robotok, androidok is feltűnhetnek hasonló céllal, a technikai fejlettségben a mesterséges intelligencia is kialakulhat.
  • Steampunk: Sok változata ismert, de legjellegzetesebben neo-viktoriánus érában játszódik, főként gőzzel működő fejlett gépek terjedtek el a villamosság helyett. Jellegzetesen megjelenő elemek benne a csavarozott, szegecselt réz vagy vas, esetleg bőr alkalmatosságok, tárgyak, továbbá a gőzgépek, léghajók.
  • Biopunk: A cyberpunkhoz hasonló, biológiai szervezetekkel való mesterséges manipulálás a fő motívuma, például valaminek vagy valakinek a genetikai megváltoztatása. Jellemző elemei a titkos kísérletek, vírusok, mutánsok, mesterséges biológiai képességekkel rendelkező élőlények.
  • Clockpunk: A steampunkhoz hasonló, csupán az óramű szerű fogaskerekes berendezések dominálnak.
  • Dieselpunk: 1940-1960-as évekbeli Amerika jellegű stílus, a belső égésű motorok jelentősen tért hódítottak és fejlettebb technikák épültek rá. Jellegzetes eleme a rakétaautó.
  • Poszt-apokalipszis: A közeli jövőben játszódik, valamilyen katasztrófa (földrengés, atomháború, zombi-apokalipszis stb.) után. Az emberi civilizáció összeomlott, az egész bolygót romvárosok és radioaktív sivatagok borítják, a túlélésért való küzdelem folyik. Jellegzetes elemei a zombik, banditák és páncélozott autók, kamionok. Őstípusai a Mad Max és az˙Élőhalottak éjszakája című filmek.

Időutazásos sci-fi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főhős a múltba utazik (szándékosan vagy véletlenül), ahol:

  • szembesül a mienkétől teljesen eltérő (társadalmi, technikai) körülményekkel, vagy
  • az emberiség múltjában az eseményeket megváltoztató alkalom kínálkozik számára

A főhős a jövőbe utazik (szándékosan vagy véletlenül), ahol:

  • számunkra ismeretlen technikai megoldásokkal, társadalmi berendezkedéssel találkozik, melyek problémái a jelenben keletkeztek, ezért visszautazik és azokat itt és most kell megoldania
  • számunkra ismeretlen technikai megoldásokkal, tudással találkozik, amik segítségével a jelen (vagy a múlt) problémáit kell megoldania

Az alapötleteken kívül természetesen számtalan más kombináció elképzelhető.

Űropera[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A klasszikus űropera nagyszabású, sok szereplőt mozgató, jórészt a világűrben zajló, egész bolygórendszereket, csillagrendszereket vagy galaxisokat átfogó kalandos történet, amelyet egzotikus űrjárművek, varázslatos technikák, szinte elképzelhetetlenül pusztító szembenálló erők és fegyverek, valamint gyakran idegen lények színesítenek. Ezekben a történetekben a tét általában nagy: embercsoportok, népek, akár az egész emberiség, sőt az egész világ sorsa kockán foroghat. A klasszikus űropera jeles képviselői többek között E. E. Smith, Edmond Hamilton, John W. Campbell, A. E. van Vogt, Jack Williamson, Poul Anderson és Gordon R. Dickson.

Az 1970-es években kibontakozó új űropera, amelyben főleg brit szerzők (Iain Banks, Stephen Baxter, Michael John Harrison, Alastair Reynolds, Paul J. McAuley, Ken MacLeod, Peter F. Hamilton) járnak az élen, ezekre az alapokra építkezve kitágította a műfajt. Az ő műveikben nagyobb hangsúlyt kap a szereplők jelleme és emberi kapcsolataik, valamint társadalmi, morális és filozófiai kérdések. Az új űropera gyakran hard sci-fi-elemekkel egészül ki, amennyiben a szerző igyekszik logikusan megalapozni a művében felhasznált technikai és tudományos megoldásokat. Ez a vonás főleg Stephen Baxter és Alastair Reynolds írásaira jellemző.

Legújabban megfigyelhető az űropera keveredése más sci-fi alműfajokkal is, mint például a cyberpunk, többek között M. John Harrison és Charles Stross alkotásaiban.

A magyar nyelven megjelent űroperák közül megemlítendő Isaac Asimov Birodalom- és Alapítvány-trilógiája, Iain Banks Kultúra-regényei, Dan Simmons Hyperion-sorozata, Lois McMaster Bujold Vorkosigan Saga-ja (Maréknyi becsület, Barrayar), Larry Niven Gyűrűvilág-a, valamint Niven és Jerry Pournelle Szálka Isten szemében című műve.

A TV-sorozatok közül ide tartozik az Orion űrhajó, a Star Trek, a Babylon 5 és a Csillagközi romboló. Klasszikus űropera-film a Csillagok háborúja-sorozat.

Alternatív történelmi sci-fi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történet az emberiség múltjában játszódik, de egyes kulcsmotívumok cseréjével: tudományos eredmények, személyek, események sorsának alakulása eltér az általunk ismerttől; egyfajta „mi lenne ha...” kérdés kifejtéséről van szó. A jó sci-fiben a változás a jelenlegi ismereteinkhez képest kicsi, ezért a történet reális, ugyanakkor az ismeretlen történet alakulása izgalmakat tartogat.

Egyes történetek a történelem homályos, bizonytalan pontjaiból, de reális tudományos feltételezésekből indulnak ki.

Egyéb típusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sci-fi története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az előfutárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A science fiction irodalmi műfaja sokszínű. Mivel nincsen teljes megállapodás meghatározásáról tudósok és rajongók körében, az eredete ismeretlen. Néhányak azt mondják, a science ficton a késő középkorban kezdődött, vagy hogy a science fiction csak a tudományos forradalom által jöhetett létre, nevezetesen Galileo Galilei és Isaac Newton csillagászati, fizikai és matematikai felfedezései által. Mások szerint, az eredete a Frankenstein c. regény.

A sci-fi a huszadik században bontakozott ki, mivel a tudomány és a találmányok áthatoltak a társadalomba, így érdekeltté vált az olyan irodalom, ami a technológia hatásait fedezi fel. Ma a sci-fi nagy hatással van a világkultúrára és a gondolatokra.

Korai tudományos fantasztikum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A műfaj klasszikusa kétségtelenül Verne Gyula (Jules Verne) francia író, aki több tucat sci-fit írt és egzotikus helyeken játszódó kalandregényt. Verne élete nagy részét Franciaországban töltötte, bár saját hajóján egy alkalommal európai körutat tett. Verne alaposan felkészült a tudomány és technika korabeli eredményeiből és próbálta elképzelni a további fejlődést. Regényeinek nagy hatása volt a 19. századi emberek gondolkodására, el lehet mondani, hogy sok későbbi kutatónak és felfedezőnek adott ihletet és motivációt.

A műfajnak aztán a 19. század végén élt H. G. Wells adott lendületet. Érdekes momentum a 30-as években H. G. Wells Világok harca c. sci-fi regényének rádiójátéka, amelynek során emberek ezrei hitték el a kitalált, de valóságszerűen tálalt történetet, és menekültek el otthonaikból az USA-ban.

A magyar Sci-fi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az előfutárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai tudományos fantasztikum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A modern kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A modern kor jelentős magyar képviselője a Galaktika, ami 1972 és 1995 között nem csak lehetővé tette a hazai scifi-rajongóknak, hogy folyamatosan hozzájuthassanak a világban megjelenő művekhez, és nem csak segítette a hazai szerzők megjelenését, de példányszáma – és minősége – alapján bejutott a világ első három legnagyobb antológiája közé. 1974-ben megkapta az Európa Legjobb Sci-Fi Magazinja díjat.

A Galaktika főszerkesztőjeként ismert Kuczka Péter azonban jóval többet tett a hazai sci-fiért ennél, nevéhez fűződik számtalan regény és novelláskötet kiadása.

A Galaktika támogatásával megjelent sci-fi és fantasy magazinok:

Ebben az időszakban jelent meg:

A Galaktika 2004 novemberében újra indult (bár az eredeti stábból szinte senki sem vett részt benne, de az indító cég megvásárolta a név használati jogát), Burger István főszerkesztő irányításával. 2005-ben ismét elnyerte az Európa Legjobb Sci-Fi Magazinja díjat az Európai Science Fiction Társaság (ESFS) Glasgowban megrendezett Eurocon találkozóján.

A magazin megszűnése és újraindulása között eltelt majdnem tíz évben több SF lap próbálta pótolni a Galaktika által hagyott űrt, például:

Magyar sci-fi írók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó témák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A szó OH (Osiris helyesírási szótár) által közölt kiejtései
  2. A holnap meséi c. kötetben Vera Graaf így határozta meg a science fictiont (ld. Vera Graaf: A science fiction definíciója. In: A holnap meséi, írások a sci-firől; szerk. Kuczka Péter, Kossuth könyvkiadó, Budapest, 1973., 30.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]