Fekete Gyula (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fekete Gyula
Az 1981-es Körkép antológiában megjelent portréjaCsigó László felvétele
Az 1981-es Körkép antológiában megjelent portréja
Csigó László felvétele
Élete
Született 1922. február 26.
Mezőkeresztes
Elhunyt 2010. január 16. (87 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete Gyula témájú médiaállományokat.

Fekete Gyula (Mezőkeresztes, 1922. február 26.Budapest, 2010. január 16.) magyar író, szociográfus, újságíró.

Élete[szerkesztés]

1922-ben született Okos Erzsébet és Fekete Barnabás gyermekeként. Egy testvére van, Barnabás.

1942-től a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdasági karának hallgatója volt. Győrffy-kollégista volt. 1945-ben a földosztás miniszteri biztosa volt Borsod megyében. Ezután a miskolci Szabad Szó kiadója és szerkesztője lett. 1947-től Budapesten szerkesztette a Március Tizenötödikét, majd rovatvezető lett a Szabad Szónál. 1954-től a Művelt Nép munkatársa volt. 1956-ban a Magyar Írók Szövetsége prózai szakosztályának titkára lett; decemberben letartóztatták, 1957-ben szabadult. 1965-ben a Budapest című folyóirat szerkesztője lett. 1966-ban kezdte „Egy korty tenger” című rádiós sorozatát. 1981-től a Magyar Írók Szövetsége (1956) alelnöke, 1988-tól a Hitel szerkesztőségének munkatársa lett. 2004-től a Százak Tanácsa közhasznú egyesület alapító-elnöke. 2009-ben szülőfaluja díszpolgári címét adományozott Feketének.

Írói munkássága[szerkesztés]

Fekete Gyula a Szárszó 1993 Konferencián

Pályájának első szakaszában a városba került falusi embereket ábrázolta (Eszmélet, Kati, 1953). Sorsokat felvillantva, krónikaszerű hitelességgel örökítette meg egy házaspár történetét (Vér és korom, 1954). Didaktikus vonások, érdekes cselekmény jellemzi utópisztikus és ifjúsági regényeit.

Művei[szerkesztés]

  • Májusfa (kisregény, 1952)
  • Eszmélet (elbeszélés, 1953)
  • Kati (kisregény, 1953)
  • Bulgáriai emlékek (útirajz, 1954)
  • Vér és korom (irodalmi szociográfia, 1954)
  • Ismerősök (elbeszélés, 1955)
  • Májusi felhők (dráma, bemutató: Katona József Színház, 1956)
  • Szemfényvesztők (jelenet, bemutató: Vidám Színpad, 1958)
  • A kék sziget (tudományos-fantasztikus regény, 1959)
  • A fiatalasszony (regény, 1960)
  • Kincskereső Pipitér (ifjúsági regény, 1961)
  • A falu szépe (regény, 1961)
  • A hű asszony meg a rossz nő (regény, 1963) (oroszul: 1987)
  • Az orvos halála (regény, 1963 (angolul, oroszul: 1965, németül, szlovákul: 1966, csehül, észtül, lettül, litvánul, bolgárul: 1967, románul: 1979)
  • Szerelmesek bolygója (tudományos-fantasztikus regény, 1964 (szlovákul: 1966, németül: 1967)
  • Ezeregyedik esztendő (regény, 1965 (oroszul: 1985)
  • Lányszöktetés (elbeszélés, 1966)
  • Csördülő ég (regény, 1967) (oroszul: 1985)
  • Vallomás hajnalig (regény, 1970 (oroszul: 1985)
  • Fortélyos félelem igazgat (tanulmány, 1970)
  • Éljünk magunknak? (dokumentumgyűjtemény, 1972)
  • Magyarország, fotóalbum (kísérő szöveg Fekete Gyula, fotók Alapfy Attila és Balla Demeter) 1972 (németül, oroszul, angolul, franciául, 1972, lengyelül, olaszul: 1974, spanyolul: 1975)
  • A fiú meg a katonák (regény, 1972 (oroszul: 1983)
  • Mindene megvan? (levélszociográfia, 1973)
  • Egy korty tenger (esszék, 1974)
  • Triszex (fantasztikus regény, 1974)
  • Mézeshetek (regény, 1975 (oroszul: 1986)
  • Három (regény, 1976)
  • Miskolc, fotóalbum Balla Demeterrel (1976)
  • Január, február, március (regény, 1977) (oroszul: 1985)
  • Perújrafelvétel (elbeszélés, riport, 1977)
  • Történelem hangszalagon (riportkönyv, 1977)
  • Száz korty tenger (válogatott publicisztika, 1977)
  • Levelek a magányról (levélszociográfia, 1979)
  • Hiányzik egy férfi (regény, 1979) (oroszul: 1986)
  • A falu szépe (regények, 1980)
  • Első csók (elbeszélés, 1980) (oroszul: 1983)
  • Bodrog-parti szerelmeink (regény, 1981)
  • Boldog házasságok titkai (levélszociográfia, 1981)
  • Elfogultságaim térképe (esszé, 1981)
  • Sarkcsillag (esszék, jegyzetek, vitairatok, 1983)
  • Április, május, június (regény, 1983)
  • Tengercsepp (aforizmák, 1985)
  • Szerelmesek bolygója (tudományos-fantasztikus regények, 1985)
  • Hogyan lettem író? (Emlékek, tárcák, elbeszélések, 1986)
  • Meditáció Amerikáról (1987)
  • Esztendőre vagy kettőre (gyermekversek, mesék, 1987)
  • Gondolkozzunk, magyarok! (vitairatok, interjúk, 1989)
  • Süket a meztelen király. Közgondok, vitairatok (1989)
  • Vitairat a jövőről (1990)
  • Véreim, magyar kannibálok! Vádirat a jövő megrablásáról (publicisztikai írások, 1992)
  • Madártávlat (elbeszélés, 1993)
  • Különvélemény (vitacikkek, 1993)
  • Örökségünk (1994)
  • Csendes ellenforradalom (ifj. Fekete Gyulával) (vitairatok, Budapest-Ungvár, 1993)
  • Verses gyerekszínpad iskolai ünnepségekre, anyák napjára (Ungvár-Budapest, 1993)
  • Napló a történelemnek. 101 éjszaka (1997)
  • Az első számú közügy (vitairat, Balatonboglár, 1997)
  • Csőre töltött gondolat. 365 tengercsepp; Trikolor, Bp., 1998
  • Fürdik a hal. Válogatott novellák; Magyar Írószövetség–Belvárosi, Bp., 2000 (Bibliotheca Hungarica)
  • Világhódító bambaságok, téveszmék; Trikolor, Bp., 2001
  • A jövő megrablása; Antológia, Lakitelek, 2005 (Népfőiskolai füzetek)
  • Kóstoló. A szerző válogatása életművéből; Trikolor, Bp., 2006 (Örökségünk)
  • A lehetetlen ostroma; Szent György, Bp., 2007 (Szent György könyvek)
  • Európa öngyilkossága; Trikolor, Bp., 2007
  • Naplóm a történelemnek, 1941-2000, 1-4.; Trikolor, Bp., 2007

Díjai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után, Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009. (Interjú, p. 61–66.)
  • Laczkó András: Fekete Gyula alkotásai és vallomásai tükrében; Szépirodalmi, Bp., 1987 (Arcok és vallomások)
  • Fekete Gyula; összeáll. Csiszár Jolán; II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc, 1992