Regény

Lev Tolsztoj

Jókai Mór

A regény rendszerint hosszabb időszakot felölelő, szerteágazó cselekményű, számos szereplőt (fő- és mellékszereplőket) bemutató mű, az epika vezető műfaja. A mű középpontjában egy történet áll. Formája elsősorban próza, korábbról ismerünk azonban verses regényeket is. Jellemzője a nagy (több száz, esetenként több ezer oldalas) terjedelem. A regények – fajtájuk, témájuk, és nem utolsósorban szerzőjük képességének függvényében – változatos arányban állítják fókuszba magát a cselekményt, a fizikai és társadalmi környezetet, az egyes szereplők érzés- és gondolatvilágát, illetve a jellemek fejlődését.

Röviden: regény – epikai műfaj, hosszú terjedelmű, sok szereplőjű. Cselekménye több szálon fut, melyeket epizódok szakíthatnak meg. Ezek a szálak a tetőpontban találkoznak.

Elnevezés

A magyar regény kifejezés a rege szóból ered. A szót Szemere Pál alkotta a magyar nyelvújítás idején, és Jósika Miklós terjesztette el, ugyanis az ő Abafijának címlapján szerepelt először a regény műfajmegjelölés. Azt megelőzően a román elnevezést használták, amely a francia roman szó átvétele volt: így nevezték azokat a nem vallásos tárgyú, terjedelmesebb, szórakoztató prózai műveket, amelyek nem latin nyelven íródtak, hanem a nép nyelvén. A francia roman szó a késő latin loqui Romanice („rómaiul beszél”) kifejezésből ered, ami a vulgáris latinból lett újlatin utódnyelvekre utalt, szembeállítva őket a klasszikus latinnal. A középkorban az ófrancia romant szó és provanszál, olasz, spanyol megfelelői (romanz, romanza, romance) az e nyelveken született költészetre értődtek, majd jelentésszűkülés révén a verses regényre (román), illetve és egyes rövidebb elbeszélő költeményekre (románc).

A magyarban a "regény" terminus sokáig nem csupán az egzakt irodalomelméleti értelemben vett műfaji megjelölést fedte le. A sajtóban, a vásári ponyvák berkeiben, a bulvárirodalomban ezzel illettek minden kalandos történetet, tekintet nélkül terjedelmére, cselekményének szerteágazására, a szereplők jellemfejlődésére, a társadalmi környezet leírására stb. Így egy pároldalas rajzsorozatot (képregény), vagy a nagyvárosi ponyvairodalom közegében közreadott novellákat, esetenként történetkéket is "regényként" tálalták a magyar olvasónak – akárcsak az ezeroldalas, a szépirodalom magasabb régióiban tenyésző, a 20. századi modern értelemben vett regények.

Története

A regény az irodalommal egyidős műfaj, találunk példát az ókorban, a középkorban és az újkorban egyaránt. A regény mégis elsősorban a modern polgárság sajátja, a 18., 19., de leginkább a 20. század műfaja.

Típusai

• családregény
• történelmi regény
• fejlődésregény
• társadalmi regény
• tézisregény
• államregény
• kalandregény
• háborús regény
• pikareszk regény
• ifjúsági regény
• krimi
• szerelmesregény
• tudományos regény
• esszéregény
• blogregény
• thriller
• lélektani regény, illetve mindezek kombinációja is.
• webregény, internetes felületen, általában részenként publikált regény

Vannak továbbá dokumentumregények, sci-fi-, és fantasy-regények, parabolaregények és szórakoztató regények, vagyis lektűrök. A regénynek számos más típusát különböztették meg a régmúltban és vélhetően még többet fognak a jövőben.

A legnépszerűbb regények

Az alábbi lista a Magyarországon legnépszerűbb regényeket tartalmazza a Magyar Televízió 2005-ös A Nagy Könyv című országos közönségszavazása szerint.

Az első tíz népszerűség szerint:

1. Gárdonyi Géza: Egri csillagok
2. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
3. Szabó Magda: Abigél
4. George Orwell: 1984
5. Jókai Mór: Az arany ember
6. Alan Alexander Milne: Micimackó
7. Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
8. J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura
9. Joanne Kathleen Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve
10. Mihail Afanaszjevics Bulgakov: A Mester és Margarita

Források

• A regény – Enciklopédia Fazekas
• A regény műfaja – Sulinet
• Nagy Könyv Top 12 (2005) Archiválva 2013. május 10-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

• Hogyan írjunk regényt?
• Tóth László: A magyar háborús regény története. A világháború a magyar regényben; Máté Ny., Bp., 1940
• Wéber Antal: A magyar regény kezdetei. Fejezetek a magyar regény történetéből; Akadémiai, Bp., 1959 (Irodalomtörténeti könyvtár)
• Milan Kundera: A regény művészete; ford. Réz Pál; Európa, Bp., 1992 (Mérleg)
• A regény és a trópusok. Tanulmányok. A második Veszprémi Regénykollokvium. Pannon Egyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszék, 2005. szeptember 29–október 1.; szerk. Kovács Árpád; Argumentum–ELTE Orosz Irodalom és Irodalomkutatás Doktori Program, Bp., 2007 (Diszkurzívák)
• Bokányi Péter: Ahogyan sohasem volt. A történelmi regény változatai az ezredforduló magyar irodalmában; Savaria University Press, Szombathely, 2007 (Doktori (PhD-)értekezések a Savaria University Pressnél)
• Lukács György: A regény elmélete / Dosztojevszkij-jegyzetek; ford. Tandori Dezső, Fodor Géza, Mesterházi Miklós; Gond-Cura Alapítvány, Bp., 2009 (Gutenberg tér)
• Bódi Katalin: Könny és tinta. A magyar levélregény és heroida történeti és poétikai háttere; Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2010 (Csokonai könyvtár)
• Bence Erika: A múlt horizontja. A történelmi regény műfaji változatai a XIX. századi magyar irodalomban; Forum, Újvidék, 2011
• John Lukacs: A történetírás jövője; ford. M. Nagy Miklós; Európa, Bp., 2012
• Thomka Beáta: Regénytapasztalat. Korélmény, hovatartozás, nyelvváltás; utószó Kisantal Tamás; Kijárat, Bp., 2018
• A történettudomány és a történelmi regény; szerk. Botos Máté; Historycum, Bp., 2019
• Nagy Dániel: Az irodalmi vezérmotívum és a wagneriánus regény. Egy interpretációtörténeti mítosz poétikai feltételei; Írott Szó Alapítvány–Magyar Napló, Bp., 2022 (Im-könyvek)
• Adriana Babeţi: Regényszótár a 20. századi közép-európai irodalomból; közrem. Oana Fotache, Karádi Éva, Csordás Gábor, ford. Koszta Gabriella et al.; Cser, Bp., 2025

Kapcsolódó szócikkek

• regényfolyam