Mihail Afanaszjevics Bulgakov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Mihail Afanaszjevics Bulgakov
Mihail Afanaszjevics Bulgakov
Mihail Afanaszjevics Bulgakov
Élete
Született 1891. május 15.
Kijev, Orosz Birodalom
Elhunyt 1940. március 10. (48 évesen)
Moszkva, Szovjetunió
Sírhely Novogyevicsi temető
Nemzetiség orosz
Szülei Afanasiy Bulgakov
Házastársa Tatjana Nyikolajevna Lappa (1913)
Ljubov Belozerszkaja (1924)
Jelena Szergejevna Silovszkaja (1932)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) szatíra, groteszk
Fontosabb művei A Mester és Margarita
Mihail Afanaszjevics Bulgakov aláírása
Mihail Afanaszjevics Bulgakov aláírása
Mihail Afanaszjevics Bulgakov weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihail Afanaszjevics Bulgakov témájú médiaállományokat.

Mihail Afanaszjevics Bulgakov (oroszul Михаил Афанасьевич Булгаков, Kijev (Ukrajna) 1891. május 15.Moszkva, 1940. március 10.) orosz orvos, író, drámaíró. Az orosz irodalom egyik legnagyobb szatirikus alkotója.

Élete[szerkesztés]

Bulgakov Múzeum Moszkvában

Mihail Bulgakov, a kijevi hittudományi főiskola professzorának fia, 1909-ben, a gimnázium elvégzése után beiratkozott a kijevi egyetem orvostudományi szakára. 1916-ban lediplomázott és Szmolenszk vidékén fogadott el egy állást, mielőtt Vjazmában kezdett volna praktizálni. 1915-ben elvette feleségül Tatyjana Nyikolajevna Lappát.

Az oroszországi polgárháború idején, 1919 februárjában Bulgakovot mint orvost behívták az Ukrán Népköztársaság hadseregébe. Rövid idő múlva dezertált, de sikerült ugyanezen a poszton bejutnia a Vörös Hadseregbe, legvégül pedig a dél-orosz Fehér Gárdához ment. Egy ideig Csecsenföldön volt a kozákoknál, majd Vlagyikavkazba került. 1921 októberének végén Bulgakov Moszkvába költözött és több újságnak (Gudok, Rabocsij) és folyóiratnak (Rosszija, Vozrozsgyenyije) is dolgozott. Ekkoriban kezdett kisebb prózadarabokat publikálni egy Berlinben megjelenő emigráns lap hasábjain. 1922 és 1926 között a Gudok több mint 120 tudósítását és esszéjét közölte le. 1923-ban Bulgakov belépett az oroszországi írószövetségbe.

Ljubov Jevgenyjevna Belozerszkaját 1924-ben ismerte meg és egy évvel később feleségül is vette. 1928-ban beutazták a Kaukázust, Tiflisz (Tbiliszi), Batumi, Vlagyikavkaz és Gudermesz városát is felkeresve. Ugyanebben az évben tartották a Bíbor sziget bemutatóját Moszkvában. A Mester és Margarita első elképzelései ekkortájt születtek meg. 1932-ben harmadszorra is megnősült, feleségül véve az 1929-ben megismert Jelena Szergejevna Silovszkaját.

1930 után Bulgakov művei nem kaptak nyilvánosságot, darabjai (többek között a Menekülés, Bíbor sziget, A Turbin család napjai) eltűntek a színházak programjáról. Párizsban élő bátyjának címzett leveleiben csalódottan panaszkodott e számára hálátlan helyzetről és nehéz anyagi helyzetéről. Ugyanekkor nyílt kéréssel fordult a Szovjetunió vezetéséhez, hogy vagy tegyék lehetővé emigrációját, vagy adjanak neki munkát mint rendező-asszisztens a Csehov nevét viselő Moszkvai Művészszínházban (Московский художественный театр им. Чехова). Sztálin maga hívta fel Bulgakovot és ígért neki segítséget, így az író előbb a munkásifjúság központi színházában, majd 1936-ig a Művészszínházban tevékenykedett mint rendezőasszisztens. 1932-ben közreműködött Gogol Holt lelkek című darabjának színpadra vitelében. 1936 után a Moszkvai Nagyszínházban mint szövegkönyvíró és fordító dolgozott.

1939-ben megírta a Ráhel opera (Рашель) szövegkönyvét és egy Sztálinról szóló darabon (Batum, Батум) is dolgozott. Bulgakov műveit reményei ellenére továbbra sem hozhatta nyilvánosságra és nem is mutathatta be őket. Egészségi állapota rohamosan romlott. Az orvosok magas vérnyomásból adódó vesebetegséget diagnosztizáltak nála. Halálos ágyán diktálta feleségének A Mester és Margarita utolsó változatát. 1940 februárjától barátai és rokonai őrizték betegágyát. Az író március 10-én halt meg. Egy nappal később a szovjet írószövetség épületében megemlékezést tartottak, amely előtt Szergej Merkurov szobrász levette arclenyomatát a halotti maszkhoz.

A 3469 Bulgakov aszteroida az íróról kapta nevét.

Irodalmi tevékenysége[szerkesztés]

Bulgakov keserűen rosszalló és groteszk leírása az akkor születésben lévő Szovjetunió hétköznapjairól gyakran fantasztikus és abszurd vonásokat tartalmazott – ez az orosz nyelvű irodalomban Gogol óta a társadalmi kritika tipikus módszere. Sok műve a szigorú sztálinista cenzúra áldozata lett, ezeket csak sok évvel a halála után ismerhette meg az olvasóközönség. A Kutyaszív már 1925-ben kész volt, a Szovjetunióban 1987-ben nyomtatták ki először.

Legismertebb, világhírű művét, A Mester és Margaritát haláláig írta, de csak 1966-67-ben jelenhetett meg (csonkítva).

Bulgakov néhány művét megfilmesítették, erre példa A fehér gárda[1] és az Iván Vasziljevics (Iván Vasziljevics hivatást cserél címmel), Kutyaszív (ugyanezzel a címmel). Magyarországon Várkonyi Gábor rendezése alatt az írása alapján egy tévédrámát készítettek 1977-ben Boldogság cím alatt, illetve Szirtes András készített különleges, dokumentum-alapú művészfilmet A Mester és Margarita, valamint Bulgakov élete alapján Forradalom után címmel 1988-1989-ben.

Művei[szerkesztés]

Regények, elbeszélések[szerkesztés]

  • Csicsikov kalandjai (Похождения Чичикова, 1922), novella (költemény)
  • A 13-as számú ház (№ 13. / Дом Эльпит-Рабкоммуна, 1922), novella
  • A fehér gárda (Белая гвардия (1922–1924), regény
  • Ördögösdi (Дьяволиада, 1923), kisregény
  • Feljegyzések a mandzsettán (Jegyzetek a kézelőn) (Записки на манжетах (1923), kisregény
  • Végzetes tojások (Роковые яйца, 1924), novella
  • Ünnep szifilisszel (Праздник с сифилисом, 1925), novella
  • Egy fiatal orvos feljegyzései (Записки юного врача), novellafüzér[2]
    • Acéltorok (Стальное горло, 1925), kisregény
    • Kakasmintás törülköző (Полотенце с петухом, 1925), novella
    • Tűzkeresztség szülészetből (Крещение поворотом, 1925), novella
    • Hóvihar, (Вьюга (1925), kisregény
    • Egyptomi sötétség (Тьма египетская, 1925), novella
    • Az elveszett szem (Пропавший глаз, 1925), novella
    • Foltmiriád (Csillagmiriád) (Звёздная сыпь 1925), novella
    • Morfium (Морфий 1926), kisregény
    • Én öltem (Я убил, 1926), novella
  • Kutyaszív (Собачье сердце, 1925), novella
  • Színházi regény (Театральный роман, 1936–1937), kisregény
  • A Mester és Margarita (Мастер и Маргарита, 1928–1940), regény
Mihail Bulgakov és felesége sírja Moszkvában

Drámák[szerkesztés]

  • A Turbin család napjai (Дни Турбиных, 1925), A fehér gárda regényből átdolgozva színdarabbá
  • Zojka lakása (Зойкина квартира, 1925)
  • Menekülés (Бег, 1926–1928)
  • Bíborsziget (Багровый остров, 1927)
  • Ádám és Éva (Адам и Ева, 1931)
  • Képmutatók cselszövése (Molière) (Kабала cвятoш / Мольер / Жизнь господина де Мольера, 1936)
  • Boldogság (Блаженcтвo, 1933–1934)
  • Iván, a rettentő (Иван Васильевич, 1936)
  • Don Quijote (Дон Кихот, 1939)
  • Batum (Батум, 1939)
  • Puskin utolsó napjai (Последние дни / Александр Пушкин, 1940)

Egyéb[szerkesztés]

  • Glière: Ráhel (Глиэр: Рашель, 1939), librettó
  • Főváros a jegyzetfüzetben
  • Kijev városa (Киев-Город 1923), karcolat
  • Egy színdarab hátán Tifliszbe
  • 06. sorozat 0660248. szám
  • Krími utazások (Путешествие по Крыму, 1925), esszé
  • A kalauz és az uralkodócsalád tagjai
  • Ronda alak
  • "Hogy jött a május..." (Был май…), karcolat
  • Spiritiszta szeánsz
  • A művelődés hete
  • Az élet kelyhe
  • A pálinkatenger
  • Az arcátlanság három példája
  • A láthatatlan csizma
  • Szahara
  • Az alkoholizmus hasznáról
  • A beszélő kutya
  • Hogyan bolondult meg az iskolaigazgató?
  • Egy hulla kalandjai
  • Vélemény a feleség elagyabugyálásáról
  • Mademoiselle Zsanna
  • A bolygó hollandi
  • Ivan, a fürdősnő
  • Az egyiptomi múmia
  • „Az élet vize”
  • Petya-rádió

Magyarul megjelent kiadások[szerkesztés]

  • Menekülés; ford. Hernádi László; Színháztudományi Intézet, Bp., 1964 (Világszínház)
  • Turbinék napjai; ford. Gál Zsuzsa; Színháztudományi Intézet, Bp., 1964 (Világszínház)
  • A fehér gárda / Színházi regény; ford. Grigássy Éva, Szőllősy Klára, utószó E. Fehér Pál; Európa, Bp., 1968, 1972; Feledy Gyula illusztrációival: 1977 ISBN 963 07 1064 1
  • A Mester és Margarita; ford. Szőllősy Klára; Európa, Bp., 1969, 1970, 1971, 1972, 1975, 1978, 1981, 1984, 1991, 1993, 1998, 1999, 2001, 2003, 2004, 2005, 2006, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012, 2017
  • Drámák; (A Turbin család napjai / Menekülés / Képmutatók cselszövése / Puskin utolsó napjai / Boldogság / Iván, a Rettentő); ford. Elbert János, Rab Zsuzsa, Karig Sára, Hernádi László, Szöllősy Klára; Elbert János: A drámaíró Bulgakov; Európa, Bp., 1971, 1985
  • Moliére úr élete; ford. Karig Sára; Gondolat, Bp., 1974 ISBN 9632800222
  • Bíborsziget; ford. Elbert János; Szigligeti Színház – Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok, 1981 (A Szolnoki Szigligeti Színház műhelye, 1980–81, rend.: Babarczy László)
  • Képmutatók cselszövése; ford. Karig Sára, utószó: H. Szabó Gyula; Kriterion, Bukarest, 1981
  • Morfium; (Válogatás: elbeszélések, tárcák, karcolatok); szerk.: Katona Erzsébet; ford. Elbert János, Haller János, Harsányi Éva, Kántor Péter, Karig Sára, ...; Európa, Bp., 1981 (Európa zsebkönyvek) ISBN 963 07 2323 9
  • Kutyaszív; [ford. Hetényi Zsuzsa]; Katalizátor Iroda, Bp., 1986 (szamizdat)
  • Színházi regény; ford. Szőllősy Klára; Európa, Bp., 1986 ISBN 9630740664
  • Kutyaszív (Kisregények: Ördögösdi / Végzetes tojások / Kutyaszív); ford. Hetényi Zsuzsa, B. Fazekas László, Karig Sára; Európa, Bp., 1988 (Európa zsebkönyvek) ISBN 9630746344
  • Három dráma (Zojka lakása / Bíbor sziget / Ádám és Éva); ford. Elbert János, Enyedy György, Király Zsuzsa; Európa, Bp., 1989 (Drámák) (ISBN:963074757X)
  • Kakasmintás törülköző (Elbeszélések, kisregények: Kakasmintás törölköző / Hóvihar / Acéltorok / Egyiptomi sötétség / Morfium / Tűzkeresztség szülészetből / Az elveszett szem / Foltmiriád / Én öltem / Ördögösdi / Végzetes tojások); szerk: H. Szabó Gyula, ford. Elbert János et al.; Kriterion, Bukarest, 1989 ISBN 9732601094
  • Guruló lakótér; ford. Enyedy György, Radványi Ervin, Viski L. László; szerk.: Kiss Ilona, Haller László, utószó Kiss Ilona; Európa–Kárpáti, Bp.–Uzshorod, 1990 ISBN 9630750430 ISBN 5775703952
  • Moliére úr élete; ford. Karig Sára; Tulipán / Holló és Társa; Kaposvár; 1992 ISBN 9637953175
  • Kutyaszív és egyéb kisregények (Ördögösdi / Végzetes tojások / Kutyaszív); ford. B. Fazekas László, Karig Sára, Hetényi Zsuzsa; General Press, Bp., 2004 ISBN 9789639598034
  • Sárba taposva (Naplók, levelek, 1917-1940); összeáll., ford. Kiss Ilona; Magvető, Bp., 2004 (ISBN:963142331X)
  • A Mester és Margarita; ford. Szőllősy Klára; Nemzeti Színház, Bp., 2005 (Nemzeti Színház színműtár) (ISBN: 963868691X)
  • Acéltorok (Elbeszélések, tárcák, karcolatok); ford. Elbert János et al., szerk., jegyz., utószó Szőke Katalin; Európa, Bp., 2007, ISBN 963 07 8234 0
  • Menekülés (Színművek: A Turbin család napjai / Zojka lakása / Menekülés / Képmutatók cselszövése / Ádám és Éva / Boldogság / Iván, a Rettentő / Puskin utolsó napjai / Batum); ford. Elbert János et al., szerk., utószó Szőke Katalin; Európa, Bp., 2009 ISBN 9789630786034
  • A Mester és Margarita (Hangoskönyv); ford. Szőllősy Klára, felolv.: Szilágyi Tibor; Titis Tanácsadó Kft., Bp., 2010 ISBN 9789638809988
  • Színházi regény; ford. Szőllősy Klára; Kossuth, Bp., 2017 (Életreszóló olvasmányok) ISBN 9789630987257

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Michail Afanasjewitsch Bulgakow című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Провал «Белой гвардии» (oroszul)
  2. Eredetileg újságokban megjelent írások (1925–1926), amelyeket az író Egy orvos feljegyzése, vagy ehhez hasonló alcímmel láttott el, és később gyűjteményesen is kiadták. Az első gyűjteményben a Foltmiriád még nem szerepelt. (A Morfium kisregényt ma már nem sorolják a ciklushoz.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihail Bulgakov témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Mihail Afanaszjevics Bulgakov témában.