Viktor Vlagyimirovics Jerofejev

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Viktor Vlagyimirovics Jerofejev
Victor Erofeyev by Anton Nossik cropped.jpg
Élete
Született 1947. szeptember 19. (70 éves)
Moszkva, Szovjetunió
Nemzetiség orosz
Pályafutása
Fontosabb művei Az orosz széplány
A jó Sztálin
Kitüntetései
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Viktor Vlagyimirovics Jerofejev témájú médiaállományokat.

Viktor Vlagyimirovics Jerofejev (oroszul: Виктор Владимирович Ерофеев) (Moszkva, 1947. szeptember 19. –) orosz író.

Életpályája[szerkesztés]

Apja magas rangú szovjet diplomata volt, aki Sztálin közelében dolgozott tolmácsként. Gyermekkorának egy részét Párizsban töltötte; ez az oka annak, hogy műveinek nagy részét lefordították franciára, míg angolra viszonylag kevesebbet.

A Moszkvai Állami Egyetemen végzett 1970-ben, ahol filológiát tanult. Innen a világirodalmi intézetbe jutott, ahol 1973-ban elkészítette posztgraduális munkáját és Dosztojevszkijről, és a francia egzisztencializmusról írt tézisével 1975-ben kandidátusi fokozatot szerzett. Műveiben sokszor találkozhatunk dosztojevszkiji utalásokkal. Irodalomkritikusként Sesztovról és de Sade márkiról jelentek meg művei. Később többekkel elindította a Metropol szamizdat kiadványt, ezért kizárták az írószövetségből, és 1988-ig (a gorbacsovi glasznoszty kultúrpolitikájának indulása) nem publikálhatott.

Moszkvában él, gyakran szerepel az orosz televízióban, saját műsora is van.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Anna teste, avagy az orosz avantgárd vége (esszé)
  • Átkozott kérdések labirintusában (esszék)
  • Az orosz széplány; ford. Bratka László, utószó M. Nagy Miklós; Európa, Bp., 1996
  • Élet egy idiótával. Elbeszélések; ford. Bratka László et al.; Európa, Bp., 1997
  • Férfiak (elbeszélések); ford. Bratka László et al.; Európa, Bp., 1998
  • Az élet öt folyója. Regényfolyó. Mesés utazások könyve; ford. Bratka László; Európa, Bp., 1999
  • A moszkvai szépség. Esküvői előkészületek egy részben; Viktor Jerofejev regénye alapján színpadra alkalmazta Uwe Lauer, ford. Lauer-Mokrai Orsolya; József Attila Színház, Bp., 2004
  • A jó Sztálin; ford. Goretity József; Európa, Bp., 2005
  • Az orosz lélek enciklopédiája. Regény enciklopédiával; ford. Holka László; Európa, Bp., 2007
  • Halotti beszéd az orosz irodalom felett; in: Könnyű műfaj ólomnehezékekkel. Öt fontos modern orosz esszé; vál., bev. Vértes Judit, szerk. Hetényi Zsuzsa; ELTE BTK, Bp., 2008 (Dolce filologia, 5.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]