Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj
ANTolstoy.jpg
Élete
Született 1883. január 10.
Nyikolajevszk
Elhunyt 1945. február 23. (62 évesen)
Moszkva
Sírhely Novogyevicsi temető
Nemzetiség orosz
Szülei Alexandra Leontievna Turghenieva, then Bostrom
Házastársa Natalia V. Krandievskaya
Gyermekei Nikita A. Tolstoy
Pályafutása
Fontosabb művei Golgota (1920-41)
Első Péter (1929-34)
Kitüntetései
Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj aláírása
Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj aláírása
Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj témájú médiaállományokat.

Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj, (oroszul: Алексей Николаевич Толстой, Nyikolajevszk, Szamarai kormányzóság, 1883. január 10.Moszkva, 1945. február 23.) orosz-szovjet író. Regényeket, novellákat, verseket, újságcikkeket írt. 1974-ben kisbolygót neveztek el róla 3771 Alexejtolstoj néven.

Élete[szerkesztés]

1883. január 10-én született Nyikolajevszkben, a mai Pugacsovban. Arisztokrata családja közeli rokonságban állt Lev Tolsztojjal és Ivan Turgenyevvel is. Középiskolai tanulmányai után, 1901 és 1906 között a pétervári technológiai főiskolára járt, majd a drezdai főiskolán folytatta tanulmányait. Írói pályafutását szimbolista-népies verskötetekkel kezdte: Lirika (1907), A kék folyókon túl (1911). Ám az igazi irodalmi elismerést - a hanyatló nemesség válságát bemutató - kisregényei és elbeszélései hozták meg számára: Tolsztovo (1910), Volgántúl (1910), Vén hársfák alatt (1923). 1914-től 1916-ig haditudósítóként dolgozott. 1918-ban a családjával együtt Párizsba emigrált. Itt írta önéletrajzi kisregényét, az 1922-ben megjelent Nyikita gyermekkorát. 1923-ban hazatért a Szovjetunióba, ahol eleinte támadták, de hamarosan elismert író lett.

Hazájában a harmincas években egyre jobban elismerték, 1936-ban az Írószövetség elnökévé választották, 1937-ben a Legfelsőbb Tanács küldötte lett, 1939-ben elnyerte az akadémiai tagságot. 1945. február 23-án halt meg Moszkvában.[1]

Művei[szerkesztés]

  • Lirika (versgyűjtemény, 1907)
  • Szerelem (1916)[2]
  • Nyikita gyermekkora (1921, magyarul: 1946)
  • Aelita (1923, megfilmesítették[3][4]) Online változat a MEK-ben
  • Ibikusz (1924)
  • Regény a Marsról (1926)
  • Garin mérnök hiperboloidja (1926)
  • Első Péter (1929-34, Sztálin-díjat kapott 1941-ben)
  • A Vurdalak család
  • Emigránsok (1931)
  • Aranykulcsocska, avagy Burattino kalandjai - mesekönyv (1936, magyarul: 1949)
  • Golgota regénytrilógia - Online változat a MEK-ben (Sztálin-díjat kapott 1943-ban)
    • Nővérek (Сёстры) (1920-1921)
    • Ezerkilencszáztizennyolc (Восемнадцатый год) (1928)
    • Borús reggel (Хмурое утро) (1941)
  • Egy hét Turenyevóban (posztumusz kiadás, 1958)

Magyarul[szerkesztés]

  • Alexej M. Tolstoj: Aëlita. Regény a Marsról; Légrády, Bp., 1926
  • gróf Tolsztoj Elek: A Mars asszonya. Fantasztikus regény, 1-3.; Tolnai Világlapja, Bp., 1926 (Tolnai regénytára)
  • Alekszéj Tolsztój: Péter cár napja. Három elbeszélés; ford. Haiman Hugó; Kner, Gyoma, 1928
  • Alexej Tolstoj: Kálvária; ford. Görög Imre; Athenaeum, Bp., 1937
  • Nagy Péter. Történeti regény, 1-2.; bev. Trócsányi Zoltán; Dante, Bp., 1938 (Korok és hősök regényei)
  • Aleksej N. Tolstoj: Marslakók között; ford. Safáry Ferenc; Lukáts, Bp., 1943
  • A nagy ütközet. Így láttuk mi; többekkel; Cserépfalvi, Bp., 1945
  • Orosz mesék; ford. Vera Milovidova; Cserépfalvi, Bp., 1946
  • Nikita gyermekkora. Regény; ford. Pártos Zoltán; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1946
  • Gyönyörű asszony; ford. Makai Imre; bev. Gombos László; Dante, Bp., 1947 (Dante új könyvtár)
  • A kenyér. Caricin védelme; ford. Makai Imre; Szikra, Bp., 1947
  • Válogatott művei, 1-2.; ford. Lengyel József, Sarkadi Vilma; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1948
    • A sánta herceg. Három kis regény
    • Ősi út. Elbeszélések
  • Golgotha. Regénytrilógia; ford. Lányi Sarolta; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1948
  • Aranykulcsocska; ford. Koltai Sándor; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1949
  • Elbeszélések; ford. Kóbor Noémi; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1951 (Szépirodalmi kiskönyvtár)
  • Kenyér. Caricin védelme; ford. Sándor László; Ragyanszka Skola, Kijev-Uzshorod, 1952 (Iskolai könyvtár)
  • Iván Szudarjov elbeszélései; Arlus–Az Orosz Könyv, Bukarest, 1953 (Nagy írók kis könyvei)
  • Emigránsok; ford. Devecseriné Guthi Erzsébet, Új Magyar Kiadó, Bp., 1953
  • I. Péter; ford. Németh László; Új Magyar Kiadó, Bp., 1953
  • Aelita. Regény; ford. Gács András; Új Magyar Kiadó, Bp., 1954 (Olcsó könyvtár)
  • A kérkedő nyúl; ford. Rab Zsuzsa; Ifjúsági, Bp., 1955
  • Nyikita gyermekkora. Regény; ford. Wessely László; Ifjúsági, Bukarest, 1955
  • Ibikusz; ford. Wessely László; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955 (Olcsó könyvtár)
  • Aranykulcsocska, vagy Burattino kalandjai; ford. Kerekes Elza; Kárpátontúli Területi Kiadó, Uzshorod, 1956
  • Elbeszélések, 1-2.; ford. Lengyel József et al., utószó Hegedüs Géza; Új Magyar Kiadó, Bp., 1956 (Szovjet írók válogatott művei)
  • Derzsi Sándor: A répa. A. Tolsztoj meséje nyomán; in: Hamupipőke; Művelt Nép, Bp., 1956 (Bábszínpad)
  • Az aranykulcs vagy Buratino kalandjai; ford. Dobó Ferenc; Ifjúsági, Bukarest, 1957 (Kis iskolások könyve. Mesefonóka könyvtár)
  • Garin mérnök hiperboloidja. Regény; ford. Tábor Béla; Európa, Bp., 1957
  • A répa; ford. Rab Zsuzsa; Móra Bp., 1957
  • Aranykulcsocska vagy Burattino kalandjai; Kárpátontúli Területi Kiadó, Uzshorod, 1959
  • Békakirálylány. Orosz népmesék; feldolg. Alekszej Tolsztoj, ford. Bajorné Makkfalvi Ella; Ifjúsági, Bukarest, 1965 (Mesetarisznya)
  • Rakéta. Színmű; ford. Csoma Sándor; Színháztudományi Intézet, Bp., 1967 (Világszínház)
  • Kisregények, elbeszélések; ford. Brodszky Erzsébet et al; Európa, Bp., 1968
  • Cár vendége Kuzma; ford. Rab Zsuzsa; Móra, Bp., 1972
  • Aranykulcsocska, avagy Burattino kalandjai; ford. Kerekes Elza, versford. Sándor László; Móra, Bp., 1975
  • Az aranyos-tarajos kiskakas. Orosz népmese Alekszej Tolsztoj átdolgozásában; ford. Rab Zsuzsa; Móra, Bp., 1976
  • Szerelem / Ljubov'; ford. Brodszky Erzsébet, Wessely László; Európa, Bp., 1980 (Janus-könyvek)
  • Alekszej Tolsztoj 1883-1945; in: Szovjet Irodalom, 1983/1. sz.; Lapkiadó Vállalat, Bp., 1983 – válogatás műveiből, dokumentumok, emlékezések
  • Fagyos éjszaka. Válogatott elbeszélések; vál., szerk., jegyz. Tabák András, ford. Brodszky Erzsébet et al.; Zrínyi, Bp., 1986 (Zrínyi-zsebkönyvek)
  • A Vurdalak család; ford. Gyáros Erzsébet; Lapkiadó Vállalat, Bp., 1986 (Fantasztikus történetek)
  • A fánkocska; szöveg Dorota Skwark, rajz Artur Rajch, Alekszej Tolsztoj Egy bizonyos fánkocska története c. meséje alapján; Sunmedia Hungary, Bp., 2004 (Mesél az erdő)
  • Halálsugár. Garin mérnök hiperboloidja; rajz. Sebők Imre, szöveg Cs. Horváth Tibor, Alekszej Tolsztoj regénye nyomán; Gar-Wind Bt., Ócsa, 2007 (Sebők Imre munkái) – képregény
  • Aranykulcsocska; Alekszej Tolsztoj meséjét átköltötte Gordana Maletić; Alexandra, Pécs, 2016

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj témájú médiaállományokat.