Ilja Grigorjevics Ehrenburg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1925-ben
Ilja Grigorjevics Ehrenburg
Ilya Ehrenburg Russian writer.jpg
Élete
Született 1891. január 15.
Kijev
Elhunyt 1967. augusztus 30. (76 évesen)
Moszkva
Sírhely Novogyevicsi temető
Nemzetiség orosz
Házastársa Ljubov Kuznyecova
Gyermekei Irina Erenburg
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ilja Grigorjevics Ehrenburg témájú médiaállományokat.
„Ehrenburg élete! orosz szenvedés és nyugtalan ujongás, zsidó hazátlanság és keserű bölcseség, európai csavargás és amerikai józanságú megismerés. Élete tizennégy éves korában a cári börtönben kezdődik: forradalmár-büntetéssel, elhatározón, megbélyegzőn, eldöntőn. Ami utána következik, az csak természetes folytatás: deportálás, emigráció, európai kávéházak és országútak, hazatérés: részkérés az új munkából, kicsit csekabörtön is...”
Fábry Zoltán, Korunk; 1928[1]

Ilja Grigorjevics Ehrenburg, (oroszul: Илья Григорьевич Эренбург) Loudspeaker.svg kiejtése (Kijev, 1891. január 15.Moszkva, 1967. augusztus 30.) szovjet-orosz író, költő, műfordító, publicista.

Zsidó polgári családba született, az apja egy moszkvai sörgyárat igazgatott. Gimnazistaként részt vett az 1905-ös orosz forradalomban és a bolsevik párt tagja lett. 1908-ban börtönbe került. Szabadulása után Párizsba ment, ahol megismerkedett Picassóval, Modiglianival és sok mindenki mással a művészet újítói közül.

Irodalmi pályáját versekkel kezdte. 1906–17 között több kötete jelent meg. Az első világháború idején haditudósítója volt nyugat-európai lapoknak. 1918-ban tért vissza Oroszországba. 1921-ben Párizsba utazott és a harmincas évek közepéig Nyugat-Európa különböző országaiban élt, de gyakran járt haza, és írásait többnyire közölték a Szovjetunióban. 1936–37 között a spanyol polgárháborúból tudósított. Párizsban volt a németek bevonulásakor, 1940-ben. A második világháború alatt több ezer nagy hatású cikke, tudósítása jelent meg. A háború után sztárpublicistája lett az ún. „békeharcnak” is.

A Sztálin utáni Hruscsov-korszak elnevezése: az olvadás a regénycíme nyomán terjedt el.

Művei[szerkesztés]

  • 1922: Julio Jurenito (ISBN 9630703483) (Необычайные похождения Хулио Хуренито)
  • 1923: D.E. Tröszt
  • 1924: A Harácsoló
  • 1928: Lasik Roitschwantz mozgalmas élete (ISBN 9637357319) (Бурная жизнь Лазика Ройтшванеца)
  • 1926: Moszkvai sikátor
  • 1923: Tizenhárom pipa
  • Az autók élete
  • 1941–42: Párizs bukása
  • 1947: Vihar
  • 1956: Olvadás
  • 1960–65: Emberek, évek, életem

Kitüntetések, díjak[szerkesztés]

  • Sztálin-díj (1942) a Párizs bukása c. regényért
  • Sztálin-díj a Vihar c. regényért (1948)
  • Sztálin Békedíj
  • Lenin-díj (kétszer)
  • Vörös Zászló Érdemrend
  • Vörös Csillag Érdemrend
  • Francia Köztársaság Becsületrendje

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fábry Zoltán: Ilja Ehrenburg (Korunk, 1928. szeptember)

Források[szerkesztés]

  • Világirodalmi kisenciklopédia – Gondolat, 1976

További információk[szerkesztés]