Amedeo Modigliani

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Amedeo Modigliani
Amedeo-modigliani-identification-photo-nice-1918.jpg
Született 1884. július 12.[1][2][3][4][5]
Livorno[6][7][8][9]
Elhunyt 1920. január 24. (35 évesen)[1][2][3][4][5]
Párizs[10][7][9]
Állampolgársága olasz
Élettársa
  • Beatrice Hastings (1914–1916)[11]
  • Jeanne Hébuterne (1917 – 1920. január 24.)[11]
Gyermekei két gyermek:
Jeanne Modigliani
Foglalkozása
Iskolái
  • Accademia delle Arti del Disegno
  • Academy of Fine Arts, Florence
  • Velencei Képzőművészeti Akadémia
Halál oka
  • tuberculous meningitis
  • mérgezés
Sírhelye Père-Lachaise temető (1920. január 27. – , 96)[12]

Amedeo Modigliani aláírása
Amedeo Modigliani aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Amedeo Modigliani témájú médiaállományokat.
Önarckép (1919)
Beatrice Hastings (1915)

Amedeo Modigliani (Livorno, 1884. július 12.Párizs, 1920. január 24.) olasz szobrász és festő. A 20. századi avantgárd jellegzetes képviselője, a párizsi iskola (École de Paris) tagja.

Élete[szerkesztés]

Szefárd zsidó származású volt. Apja, Flaminio pénzváltót üzemeltetett, anyja, Eugenia, iskolát vezetett. Amedeo volt negyedik, legkisebb gyermekük. 1898-ban kezdte művészeti tanulmányait Guglielmo Michelinél. 1902-ben Firenzében beiratkozott Fattorihoz, a Szabad Akt Iskolába. 1903-ban már Velencében élt, ahol tanulmányozta a reneszánsz művészetet, ott találkozott Umberto Boccionival és Ardengo Sofficivel, a futurizmus vezéralakjaival.

Párizs, Montmartre[szerkesztés]

1906-ban Párizsban, a Montmartre-on bérelt lakást, és az ifjú párizsi művészek bohém életét élte. Betagozódott a párizsi iskolába, azon ott élő külföldi művészek egyik fő alakjává vált, akik ismertségre a francia fővárosban akartak szert tenni, de soha nem váltak igazi franciákká, mint Pablo Picasso, Juan Gris, Julius Mordecai Pincas, Marc Chagall, Moïse Kisling, vagy Chaim Soutine. A korszak és a művészet nagy kérdéseit gyakran Bateau-Lavoirban tárgyalták meg a Párizsban élő külföldi és a párizsi művészek, köztük Modigliani.

Modigliani Párizsból időközönként hazalátogatott Livornóba, a szülei házába. Az 1910-es években a arcképfestészet mellett a szobrászat is foglalkoztatta, amiben Constantin Brâncuși lett a mestere. Szobrait a görög kariatidák, az óceániai és az afrikai művészet hosszúkás ábrázolási technikája ihlette. Főleg női fejeket formázott, néhány szobrának plaszticitását festéssel hangsúlyozta. Kisplasztikái ma is mindenkit elbűvölnek spiritualitásukkal. A igazság, a tisztaság keresése jellemzi portréfestészetét is.

Beatrice Hastings[szerkesztés]

Az első világháború elején kezdődött romantikus kapcsolata a nála öt évvel idősebb Beatrice Hastings dél-afrikai írónővel, akinek anyagi támogatásával élete könnyebbé vált, ugyanis festményeit, szobrait nem vásárolták.

Jeanne Hébuterne[szerkesztés]

Jeanne Hébuterne (1918)

1917-ben az Académie Colarossin rajzolgatott, amikor találkozott a 19 éves Jeanne Hébuterne-nel. Összeköltöztek. Viharos családi életet éltek,[13] de Modigliani Jeanne-ról készült szobrai és portréi igazi gyengédségről tanúskodnak.

Nizza[szerkesztés]

1918-ban Léopold Zborowski Dél-Franciaországba költöztette az általa képviselt művészeket, köztük Modiglianit is. A nizzai mediterrán hangulat nem nyerte el Amedeo tetszését, így továbbra is műteremben festette arcképeit. 1918 februárjában Jeanne állapotos lett. Különváltak, de kislányuk megszületésekor ismét összeköltöztek.

Utolsó évei[szerkesztés]

Kis tájkép (1919)

1919 májusában visszatért Párizsba, Jeanne második gyermekükkel várandósan délen maradt. Ettől az évtől kezdve festményei egyre jobb áron keltek el. Az év júniusában családjával beköltözött a rue de la Grande Chaumière-en lévő egyik lakásba, Paul Gauguin egykori lakása fölé. Egészségi állapota rohamosan romlott, Szilveszter után veseproblémái jelentkeztek, és szörnyű fájdalmak kínozták. Tuberkulotikus agyhártyagyulladásban halt meg 1920. január 24-én hajnalban, az Hôpital de la Charitében. Halálakor Hébuterne a nyolcadik hónapban volt második gyermekükkel. Másnap levetette magát az ötödik emeletről; végzett magával és meg nem született közös gyermekükkel. Temetésén részt vett az egész Montmartre. Párizsban, a Père-Lachaise temetőben helyezték örök nyugalomra. Még a 20. század második felében is sokáig egy kőkeretes kis sírhely – amelyen nyáron friss virágok nyíltak – jelezte a nagy festő nyughelyét, időközben sírja is megszépült, ahogy az idő előrehaladtával közelebb került művészete a közönségéhez, Olaszország, Franciaország, Kelet-Európa népeihez. Lányukat Modigliani nővére vette magához.

Életéről, munkásságáról tanulmányok, regények, filmek születtek, legendák ún. hiteles források nyomán, hiszen 1907-től 1920-ig, nem egészen 13 esztendő alatt létrehozott egy valóságos modern festői életművet.

Művészete[szerkesztés]

Az igazság, a szépség, a tisztaság keresése vezette az ő szenvedélyes művészetét, az óceániai, az afrikai, a görög, a római kultúra és az itáliai reneszánsz voltak az ő fő ihlető forrásai, az itáliai quattrocento időszakából Sandro Botticelli festészete gyakorolt rá mély benyomást. Életében nem érte el a siker és az elismerés, bár az első világháború szenvedéseit átélt Európa kezdett éhezni azokra az értékekre, amelyeket Modigliani művészete reprezentál, az érdeklődés tovább fokozódott a második világháború után és napjainkban.

Egyetemes emberi értékeket, s nem partikuláris értékeket közvetít a hagyományos, a primitív és a modern művészetek (impresszionizmus, posztimpresszionizmus, kubizmus, expresszionizmus) ismeretének birtokában. Lineáris vonalakkal, finom kontúrokkal, tiszta színekkel érte el témái összefoglalását és szuggesztivitását. Festészete hazai festőink közül talán Barcsay Jenőre hatott leginkább. 2016. június 29. és október 2. között életművének első nagyszabású kiállítása Magyarországon, a Magyar Nemzeti Galériában volt.[14][15]

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Kisplasztikák[szerkesztés]

  • (Férfi) fej (1911–12)
  • Kariatide (1912–13; festett ülő alak)
  • Női fej (1913)
  • Rose Caryatid (1914)
  • Kék szemű nő (1917)
  • Jeanne Hébuterne arca (1918; festett)
  • Jeanne Hébuterne portréja kalappal (1918; festett)
  • Lunia Czechowska portrészobra (1919; festett)

Festmények[szerkesztés]

Portrék (1907-1920)[szerkesztés]

  • Kariatida (1912)
  • Diego Rivera arcképe (1914)
  • Diego Rivera arcképe (1916)
  • Lunia Czechowska arcképe (1918; olaj-vászon, 80x52 cm; Museo d'Arte, San Paolo di Civitate)
  • Lunia Czechowska arcképe legyezővel (1919; olaj-vászon, 100X65 cm; magántulajdonban, Párizs)
  • A fiatal gazda (1918)
  • Jeanne Hébuterne portré-sorozat (1917–1919)
  • Önarckép (1919)

Akt-sorozat (1910-19)[szerkesztés]

  • Kék párnán fekvő akt (1918; olaj-vászon, 80.1x92.1 cm; magántulajdonban)

Tájképek[szerkesztés]

  • Otthonok és ciprusok (Barnes Foundation, Philadelphia)
  • Kis tájkép (1919; olaj-vászon; magántulajdonban?, New York)
  • Fa és ház (1919; olaj-vászon, 55x48 cm; magántulajdonban, Párizs)

Galéria[szerkesztés]

Szobrok (1910-es évek)[szerkesztés]

Arcképek[szerkesztés]

Típus-képek[szerkesztés]

Aktok[szerkesztés]

Irodalom magyar nyelven (válogatás)[szerkesztés]

  • La vie passionnée de Modigliani (magyar) Modigliani szenvedélyes élete / André Salmon ; ford. Korolovszky Klári. 2., jav. kiad. Budapest : Corvina, 1967. 310 o. ill. (Modigliani életregénye)
  • Modigliani / Csorba Géza. 2. kiad. Budapest : Corvina, 1976. 28–26. o. (Ser. A művészet kiskönyvtára 34.)
  • I dipinti di Amedeo Modigliani (magyar) Modigliani / Leone Piccioni bev. és Ambrogio Ceroni ... jegyz. 2. kiad.[16] Budapest : Corvina, 1993. 112 o. (A művészet klasszikusai 0236-5693) ISBN 963-13-3796-0
  • Amedeo Modigliani : 1884-1920 : a pillanat költészete / Doris Krystof ; [ford. Gabos Erika]. Köln : Taschen ; Budapest : Vince, 2002. 95 p. ill.
  • Modigliani (magyar) Amedeo Modigliani / szerk. Eperjessy László ; ford. Danka Sándor. Budapest : Ventus Libro, 2005. 80 p. ill. ISBN 963-9546-54-2
  • Modigliani. Magyar Nemzeti Galéria, 2016. június 29–október 2.; szerk. Kovács Anna Zsófia, Jeanne-Bathilde Lacourt; MNG, Bp., 2016 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Amedeo Modigliani (holland nyelven)
  4. a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven), 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. a b http://vocab.getty.edu/page/ulan/500026509
  8. uk/2004/jun/22/arts.artsnews
  9. a b The Fine Art Archive
  10. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  11. a b Encyclopædia Britannica (brit angol nyelven), 1768
  12. Deux siècles d'histoire au Père Lachaise, 557
  13. Nyilvános csatározásaik még hírhedtebbé tették Modigliani szerelmi életét. Egy szemtanú, André Salmon így számol be erről: „Modigliani a lány törékeny csuklóját megragadva, a karjánál fogva vonszolta maga után, közben copfját cibálta, és csak azért engedte el egy pillanatra, hogy Jeanne nekiessen a Luxemburg-kert rácskerítésének. Modigliani olyan volt, mint egy kegyetlen, gyűlölettől fűtött, dühöngő őrült.”
  14. Modigliani, mng.hu
  15. Így épült a Modigliani-kiállítás Archiválva 2016. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, mng.hu
  16. 1. kiad 1988

Források[szerkesztés]

  • A modern festészet lexikona. Budapest : Corvina Kiadó, 1974. Modigliani lásd 241-243. p. ISBN 963-13-9001-2
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.

További információk[szerkesztés]