Magyar Nemzeti Galéria

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyar Nemzeti Galéria
Budapest, Royal Palace Complex, Hungarian National Gallery "B" Wing from the Hunyadi Courtyard and the Horse Wrangler Statue.jpg
Elhelyezkedés Budapest
Magyarország
Alapítva 1957
Elhelyezkedése
Magyar Nemzeti Galéria (Budapest)
Magyar Nemzeti Galéria
Magyar Nemzeti Galéria
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 46″, k. h. 19° 02′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 46″, k. h. 19° 02′ 23″
A Magyar Nemzeti Galéria weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Nemzeti Galéria témájú médiaállományokat.
A háttérben a Nemzeti Galéria épülete (a volt Királyi Palota)
A Nemzeti Galéria épülete közelről
A Nemzeti Galéria belső tere
Gótikus szárnyasoltárok az egykori királyi trónteremben

A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészetet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Önálló múzeumként 1957 óta működik. Jelenlegi helyére, a Budavári Palota épületébe 1975-ben költözött. 2011. október 20-án kormányhatározat jelent meg arról, hogy 2012. február 29-ével a Magyar Nemzeti Galéria beolvad a Szépművészeti Múzeum szervezetébe.[1] Az intézmény utódja, az Új Nemzeti Galéria 2018-tól a kormányzat szándéka szerint az Ötvenhatosok terén épülő új Múzeumi Negyedben működik tovább.

Története[szerkesztés]

Kronológiai áttekintés:[2]

  • 1957: A magyar művészet gyűjtésére és bemutatására új múzeum jött létre, Magyar Nemzeti Galéria elnevezéssel. Gyűjteményének alapját a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára, modern szobor- és éremgyűjteményének, valamint grafikai gyűjteményének magyar anyaga képezte, amely ebben az időben mintegy 6000 festményt, 2100 szobrot, 3100 érmet, 11 000 rajzot és 5000 nyomatot foglalt magába. Október 5-én nyílt meg a volt Kúria épületében a Kossuth téren (jelenleg a Néprajzi Múzeum épülete).
  • 1959: Kormányhatározattal a múzeum új otthonául a Budavári Palotát jelölték ki.
  • 1975: A Magyar Nemzeti Galéria átköltözött a Budavári Palota e célra átalakított B-C-D épületébe, s októberben ideiglenes formában megnyitotta kiállításait. Gyűjteménye bővült a Szépművészeti Múzeum Régi Magyar Osztályának anyagával, így lehetővé vált a magyarországi művészet teljes történetének bemutatása a 11. századtól napjainkig.
  • 1979: Megnyílt a Gótikus táblaképek és faszobrok, valamint a Magyarországi késő reneszánsz és barokk művészet állandó kiállítása.
  • 1982: A királyi palota egykori tróntermében megnyílt a Késő gótikus szárnyasoltárok állandó kiállítása.
  • 1985: Megnyílt a Középkori és reneszánsz kőtár.
  • 1989: A múzeum épületén belül, a C épület földszintjén megnyílt a közönség számára a Nádori kripta.
  • 2005: A Galéria kiállítóterei a Budavári Palota A épületével bővültek.
  • 2011: Szeptember 29-én kormányhatározat jelent meg arról, hogy a kormány egyetért „az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes létrehozásának előzetes irányaival", valamint a „Magyar Nemzeti Galéria beolvadása révén a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria egyesítésével”. Október 20-án egy újabb kormányhatározat ennek személyi és szervezeti intézkedéseire hatalmazta fel Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját, 2012. február 29-i határidőt szabva meg. Ezt követően Csák Ferenc, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója 2011. december 31-i hatállyal lemondott.[3] A kormányzati intézkedés jelentős vitát váltott ki.[4][5]

Gyűjteményei[szerkesztés]

Régi Magyar Gyűjtemény (1800 előtti magyarországi műtárgyak)[szerkesztés]

A Nemzeti Múzeumba került Jankovich-gyűjtemény képezi alapját. Jankovich Miklós (1773–1846) jelentős kollekcióval rendelkezett. A gyűjteményt folyamatosan bővítették, 1878-ban az Iparművészeti Múzeumtól vásároltak műtárgyakat. Az 1896-ban alapított Szépművészeti Múzeum különös tekintettel szorgalmazta a régi műtárgyak gyűjtését. Petrovics Elek, a múzeum igazgatója a három helyen összegyűlt alkotásokat egyetlen helyre szerette volna összegyűjteni. Tervét még nyugdíjazása előtt sikerült előkészítenie.

1934-től 1941-ig a Nemzeti Múzeumban és az Iparművészeti Múzeumban lévő anyagot a Szépművészeti Múzeumban őrizték. A gyűjtemény a második világháború alatt jelentős károkat szenvedett. 1952-ben önálló osztállyá szerveződött Régi Magyar Gyűjtemény néven. Ide került a Fővárosi Képtár barokk kori anyaga. 1973-ig a Szépművészeti Múzeum osztálya volt, 1974-től máig a Nemzeti Galéria osztálya.

Amikor a Nemzeti Galéria a Budavári Palotába került, lehetőség nyílt a gyűjtemény teljes egészének bemutatására és a művek korszerű restaurálására. A gyűjteményt korszakok és műfajok szerint tagolják:

  • középkori és reneszánsz kőtár XI.–XVI. sz.
  • XIV. és XVI. sz.-i festmények és szobrok
  • késő reneszánsz és barokk XVI. század második fele – XVIII. sz.

A régi magyar grafikákat 1974-től az MNG Grafikai Osztálya vette át, az egyéb alkalmazott művészetek a Nemzeti Múzeumban és az Iparművészeti Múzeumban maradtak.

Itt őrzik:

  • az egykori magyar székesegyházak (Pécs, Székesfehérvár, Kalocsa) hírmondóit, pillérek, oszlopok fejezeteit és töredékeit
  • Anjou-kor faszobrászatának anyagát

Ikonok és népies jellegű tárgyak csak mutatóban vannak, a nemzeti jelentőségű arcképek a Történelmi Képcsarnokba kerültek (MNM).

XIX-XX. századi gyűjtemény (1800-1945)[szerkesztés]

XIX. századi festészet és szobrászat[szerkesztés]

Olyan festők munkái láthatók a gyűjteményben, mint Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Csók István, Lotz Károly, Madarász Viktor, Markó Károly, Mednyánszky László, Munkácsy Mihály, Paál László, Székely Bertalan, Szinyei Merse Pál, Than Mór, Zichy Mihály, vagy a nagybányai festőiskola nagy alakjai: Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Iványi-Grünwald Béla stb.

Szobrászok: Fadrusz János, Ferenczy István, Izsó Miklós, Strobl Alajos stb.

Reprezentatív alkotások: Majális, Lilaruhás nő (Szinyei Merse), Siralomház, Tépéscsinálók (Munkácsy), Pásztorlányka (Ferenczy), Búsuló juhász (Izsó).

A múzeum több képe származik a vitatott tulajdonjogú Herczog-gyűjteményből.[6][7]

XX. századi művészet 1945 előtt[szerkesztés]

A nagybányai festőiskola nagy alkotói (Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla, Ziffer Sándor stb.) mellett többek között Aba-Novák Vilmos, Berény Róbert, Csók István, Rippl-Rónai József, Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos, Derkovits Gyula, Tihanyi Lajos műalkotásait láthatjuk.

Reprezentatív alkotások: Csíkszeredai vásár (Aba-Novák), Csellózó nő (Berény Róbert), Zarándoklás a cédrushoz Libanonban (Csontváry Kosztka), Október (Ferenczy), Varázslat (Gulácsy), Madonna (Molnár C. Pál), Kalitkás nő (Rippl-Rónai), Tristan Tzara arcképe (Tihanyi).

Kortárs gyűjtemény (1945-től napjainkig)[szerkesztés]

Az expresszionizmus, konstruktivizmus, szürrealizmus, a nonfiguratív irányzatok és az absztrakt expresszionizmus, valamint az (új)geometrikus- és strukturális-, illetve organikus törekvések, a hiperrealizmus, pop-art, szürnaturalizmus és transzavangárd irányzatainak érdekes tárháza. Festmények, plasztikák és fotográfiai munkák, valamint installációs műalkotások egyaránt szerepelnek a gyűjteményben.

Grafikai és Éremgyűjtemény[szerkesztés]

Állandó kiállításai[szerkesztés]

A múzeum alaprajza
  • Középkori és reneszánsz kőtár
  • Gótikus táblaképek és faszobrok
  • Késő gótikus szárnyasoltárok
  • Késő reneszánsz és barokk művészet
  • 19. századi festészet
  • 19. századi szobrászat
  • Munkácsy Mihály és Paál László művészete
  • 20. századi művészet 1945 előtt
  • 20. századi művészet 1945 után

Jelentősebb időszaki kiállításai 2000-től[szerkesztés]

2000[szerkesztés]

  • Miró előtt, Dalí után - a 20. század katalán mestereit bemutató kiállítás
  • Történelem-Kép

2001[szerkesztés]

  • Árkádia tájain - Szőnyi István és körének festményei (1918-1928)
  • Mattis Teutsch János és a Der Blaue Reiter. Közös kiállítás a MissionArt Galériával és a pécsi Janus Pannonius Múzeummal

2002[szerkesztés]

2003[szerkesztés]

  • Európa fejedelmi udvaraiban - Mányoki Ádám festményei
  • Mednyánszky László emlékkiállítás

2004[szerkesztés]

  • Klimt, Schiele, Kokoschka. Az áttörés kora. Bécs-Budapest a historizmus és az avantgarde között, 1870-1920
  • Budapest-Párizs-Berlin-Róma 1922–1930. Hincz Gyula pályájának korai időszaka

2005[szerkesztés]

  • Munkácsy a nagyvilágban - Munkácsy Mihály művei
  • A modell. Női akt a 19. századi magyar művészetben
  • "…a szelídség szobra" - válogatás Ferenczy Béni hagyatékából

2006[szerkesztés]

2007[szerkesztés]

  • MNG - ÉS - 50 év – A Magyar Nemzeti Galéria és az Élet és Irodalom folyóirat 50 éves jubileumára összeállított tárlat
  • A restaurálás művészete
  • Fábri Zoltán emlékkiállítás

2008[szerkesztés]

  • Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása
  • Mátyás király öröksége – késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század)
  • Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem”, A szentpétervári Ermitázs és a Magyar Nemzeti Galéria közös kiállítása
  • Mátyás király öröksége – Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16-17. század)
  • Természet és technika – Az újraértelmezett Moholy-Nagy (1916-1923)
  • Belső utak képei – Art brut Ausztriában és Magyarországon
  • Az idő legújabb cáfolata – Kortárs magyar műalkotások az Irokéz Gyűjteményből 1988-2008
  • Vajda Lajos (1908-1941) kiállítása

2009[szerkesztés]

  • Párbeszéd fekete-fehérben. Lengyel és magyar grafika 1918–1939 (2009. március 13. – június 28.)
  • A Művészház (1909–1914). Modern kiállítások Budapesten (2009. március 27. - július 26.)
  • Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (2009. június 19. – október 25.)
  • 100 év után. Lossonczy Tamás festőművész kiállítása. (2009. augusztus 12. – szeptember 13.)
  • München magyarul (2009. október 1. – 2010. január 10.)
  • Késő barokk impressziók. Franz Anton Maulbertsch (1724–1796) és Josef Winterhalder (1743–1807). (2009. november 19. – február 28.)

2014[szerkesztés]

  • Megújult a gótikus szobrok kiállítása

Címe[szerkesztés]

Budavári Palota, A-B-C-D épület Budapest I. ker., Szent György tér 2.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nem akar beolvadni a Nemzeti Galéria (magyar nyelven) (html). index.hu, 2011. október 26. (Hozzáférés: 2011. november 30.)
  2. http://www.mng.hu/muzeum Archiválva 2008. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben A múzeum története
  3. Lemondott: év végén távozik a Nemzeti Galéria igazgatója (magyar nyelven) (html). hvg.hu, 2011. november 7. (Hozzáférés: 2011. november 30.)
  4. Csák Ferenc: A Magyar Nemzeti Galéria megalapításának valós háttere (magyar nyelven) (html). magyarmuzeumok.hu, 2011. október 27. (Hozzáférés: 2011. november 30.)
  5. Hamvay Péter: Félnek a muzeológusok (magyar nyelven) (html). nepszava.hu, 2011. november 18. (Hozzáférés: 2011. november 30.)
  6. Axioart: cikk a lapban Archiválva 2012. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
  7. Index: cikk az Indexen

Források[szerkesztés]

  • A Magyar Nemzeti Galéria régi gyűjteménye, Corvina, 1984

További információk[szerkesztés]