Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij
Alexander Ostrovsky by Vasily Perov.jpg
Vaszilij Perov: Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij (1871)
Született 1823. április 12.
Moszkva, Orosz Birodalom
Elhunyt 1886. június 14. (63 évesen)
Scselikovo, Kosztromai kormányzóság, Orosz Birodalom
Foglalkozása író
drámaíró
Iskolái Moszkvai Állami Egyetem
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij témájú médiaállományokat.

Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij (Moszkva, 1823. április 12. – Scselikovo, Kosztromai kormányzóság, Oroszország, 1886. június 14.) orosz drámaíró, a 19. századi orosz realista drámairodalom alakja. Az orosz irodalomban két Osztrovszkijt tartanak számon – a másik Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij regényíró (1904–1936).

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Osztrovszkij kispolgári családban született, apja bírósági tisztviselő volt, a jellegzetes hivatalnokcsalád mindennapjait élték. 18401843 között az író jogot tanult a Moszkvai Egyetemen, majd 8 évig írnokoskodott a gyámügyi bíróságon. Bírósági tisztviselőként dolgozva különböző Volga menti városokban élt.

1847-ben kezdte írói tevékenységét, de már második művét betiltotta a cenzúra. 1851-től csak az irodalomnak élt. Több haladó szellemű folyóiratban is publikált. Jelentős szervező tevékenységet végzett, a Moszkvai Színésziskola igazgatója volt.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kizárólag drámákat alkotott: írt komédiát, történelmi drámát, drámai költeményt. Művészetével az orosz népi-nemzeti dráma hagyományait folytatta, dramaturgiájában a középkori színház tartalmi, formai szempontjai vannak jelen. Vonzódott a tiszta formákhoz, követte a folklórt, a népi beszédkultúrát. Emellett azonban támaszkodott a kor nyugat-európai eredményeire is. Darabjaival az egyes társadalmi osztályok életformáját jelenítette meg. Hősei hétköznapi emberek.

Az "orosz dráma atyja" rendkívül termékeny alkotóként több, mint ötven darabot szerzett. Legismertebb műve A vihar (1859).

Osztrovszkijtól számos angol, német, francia műfordítás is fennmaradt. Jelentős fordításai:

Pályájának szakaszai:

  • 1847–1851: pályakezdés, a naturális iskola hatása.
  • 1852–1854: kibontakozás, a szlavofil korszak.
  • 1855–1860: az érett drámák korszaka, fő műve: A vihar.
  • 1861–1886: utolsó korszak.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kéz kezet mos (komédia)
  • A szegénység nem bűn (dráma)
  • Mások bűneiért bűnhődni (dráma)
  • A kacskakezű Kozma Zaharics Minyin (történelmi dráma)
  • A hadvezér (történelmi dráma)
  • Vaszilisza Melentyeva (történelmi dráma)
  • Hópelyhecske (drámai költemény)
  • A vihar (1859, dráma), legfontosabb műve
  • Nehéz napok
  • Tréfacsinálók
  • Örvény
  • Bolond pénz
  • Farkasok és bárányok (dráma)
  • Tehetségek és tisztelők (dráma)
  • Gazdag menyasszonyok
  • Az utolsó áldozat
  • Hozomány nélküli menyasszony (Бесприданница) [1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kegyetlen románc (Жестокий романс) címmel mutatták be 1984-ben Eldar Rjazanov a darabból készített filmjét Nyikita Mihalkovval a férfi főszerepben.

Szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Világirodalmi lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest
  • Új magyar lexikon V. (Mf–R). Szerk. Berei Andor et al. Budapest: Akadémiai. 1962.
  • Makai Imre, szerk.: Az orosz dráma klasszikusai, Európa, Budapest, 1973
  • Török Endre: Orosz irodalom a XIX. században.
  • Zöldhelyi Zsuzsa, szerk.: Az orosz irodalom története a kezdetektől 1940-ig.