Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij
N G Chernyshevsky.jpg
Született 1828. július 12.
Szaratov
Elhunyt 1889. október 17. (61 évesen)
Szaratov
Állampolgársága orosz
Nemzetisége orosz
Foglalkozása filozófus, kritikus
Iskolái Szentpétervári Állami Egyetem
Halál oka agyi érkatasztrófa
Sírhely Szaratov

Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij aláírása
Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij aláírása

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij témájú médiaállományokat.

Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij (orosz betűkkel: Никола́й Гаври́лович Черныше́вский; Szaratov, 1828. július 12.Szaratov, 1889. október 17.) orosz író, kritikus, materialista filozófus, forradalmi demokrata, egyesek szerint utópista szocialista, aki nagy hatással volt Leninre, illetve Emma Goldmanra. Az 1860-as években a narodnyik mozgalom megalapítója.

Élete[szerkesztés]

Szaratovban született, s itt is élt 1846-ig. A helyi papneveldébe járt, ahol megtanult angolul, franciául, németül, héberül, lengyelül, olaszul, latinul, görögül és ószlávul, s megszerette az irodalmat.[1] A szentpétervári egyetemre iratkozott be, s itt vált ateistává.[2] Ekkortájt olvasta Ludwig Andreas Feuerbach és Charles Fourier műveit. Diplomájának megszerzése (1850) után irodalmat tanított a szaratovi gimnáziumban. 1853-tól 1862-ig Szentpétervárott lakott, s a Szovremennyik című lap főszerkesztőjeként dolgozott, amelyben rendszeresen közreadta filozófia tárgyú esszéit.

1862-ben letartóztatták, majd bebörtönözték. A börtönben írta meg leghíresebb Sto gyelaty? (Mit tegyünk?) című regényét, amely később több orosz forradalmárra is hatott, akik arra törekedtek, hogy hasonuljanak a mű főszereplőjéhez, Rahmetovhoz, aki mindenét a forradalomnak rendelte alá. 1862-ben Csernisevszkijt kényszermunkára ítélték (1864–72), majd pedig száműzték Szibériába (1872–83).

Eszmerendszere és hatása[szerkesztés]

Nevéhez kötődik a narodnyik mozgalom megalapítása. Agitált az autokrácia megdöntésére irányuló forradalmi hatalomátvétel, illetve a parasztságon alapuló szocialista társadalom létrehozása érdekében.

Csernisevszkij eszmerendszerét erősen befolyásolta Herzen, Belinszkij illetve Feuerbach. Az osztályharcban látta a társadalmi fejlődés lehetőségét, s ennek érdekében támogatta a munkásságot. Álláspontja szerint a tömegek a történelmi változások fő irányítói. Állítólag tőle származik a „Minél rosszabb, annál jobb!” mondás, amely azt jelenti, hogy minél rosszabbak a szociális körülmények, annál nagyobb az esély a forradalom kirobbantására, azaz a pozitív irányú változás elérésére.

Prof. Joseph Frank szerint Csernisevszkij Mit tegyünk? (Что де́лать?) című műve Marx A tőke című művénél is nagyobb mértékben járult hozzá az orosz forradalom érzelmi előkészítéséhez.[3]

Dosztojevszkijt feldühítette a mű politikai és pszichológiai téziseinek naivitása,[4] ennek reakcióként írta meg a Feljegyzések az egérlyukból című művét.

Magyar fordítások[szerkesztés]

  • N. G. Csernysevskyː Mit tegyünk? Regény; ford. Sasvári Ármin; Athenaeum, Bp., 1897
  • Csernisevszkij N. G. válogatott filozófiai művei / 1. Esztétikai tanulmányok; szerk., bev. Lukács György; 2. Vázlatok az orosz kritika gogoli korszakáról; ford. Lukács Györgyné; Akadémiai, Bp., 1952-1954
  • Válogatott pedagógiai írások; bev. N. N. Razumovszkij, ford. ifj. Kövendi Dénes, versford. Nemes Nagy Ágnes; Tankönyvkiadó, Bp., 1953 (Szocialista nevelés könyvtára)
  • Csernisevszkij a magyarokról. N. G. Csernisevszkij magyar tárgyú cikkei; előszó, szerk. Fogarasi Béla, ford. Niederhauser Emil; Akadémiai, Bp., 1953
  • Mit tegyünk? Az új emberekről szóló elbeszélésekből; ford. Rákos Ferenc, tan. Lukács György; Új Magyar Kiadó, Bp., 1954 (Orosz remekírók)
  • Prológus. Regény a hatvanas évek elejéről; ford. Szőllősy Klára, utószó Heller Ágnes; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955 (Orosz remekírók)
  • A művészet esztétikai viszonya a valósághoz; ford. Lukács Györgyné; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1974

Irodalom[szerkesztés]

  • Heller Ágnes: Csernisevszkij etikai nézetei (az értelmes önzés problémája, Budapest, Szikra, 1956)
  • N. G. Csernisevszkij a magyarokról (előszót írta és szerk. Fogarasi Béla; ford. Niederhauser Emil, Budapest, Akad. Kiadó, 1953)
  • Jászai Ilona: Szeressétek a jövőt (Nyikolaj Csernisevszkij élete, Budapest, Móra Kiadó, 1967)
  • Vlagyimir Szavcsenko: Fiatal Oroszország (fejezetek Nyikolaj Csernisevszkij életéből, ford. Ratzky Rita, 1985, Bp., Szikra)
  • Szántó Zsuzsanna: Csernisevszkij (Budapest, Új M. Könyvkiadó, 1948)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ana Siljak, Angel of Vengeance, 57. oldal
  2. Ana Siljak, Angel of Vengeance, 58. oldal
  3. Amis, Martin. Koba the Dread. Miramax, 27. o. (2002). ISBN 0-7868-6876-7 
  4. Jane Missner Basrstow Dostoevsky Versus Chernyshevsky in College Literature V, 1. Winter 1978.

Forrás[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nikolay Chernyshevsky című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.