Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij
N G Chernyshevsky.jpg
Született 1828. július 12.
Szaratov
Elhunyt 1889. október 17. (61 évesen)
Szaratov
Állampolgársága orosz
Foglalkozása filozófus, kritikus
Iskolái Szentpétervári Állami Egyetem
Sírhely Voskresenskoye cemetery of Saratov
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij témájú médiaállományokat.

Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij (orosz betűkkel: Никола́й Гаври́лович Черныше́вский; Szaratov, 1828. július 12.Szaratov, 1889. október 17.) orosz író, kritikus, materialista filozófus, forradalmi demokrata, egyesek szerint utópista szocialista, aki nagy hatással volt Leninre, illetve Emma Goldmanra. Az 1860-as években a narodnyik mozgalom megalapítója.

Élete[szerkesztés]

Szaratovban született, s itt is élt 1846-ig. A helyi papneveldébe járt, ahol megtanult angolul, franciául, németül, héberül, lengyelül, olaszul, latinul, görögül és ószlávul, s megszerette az irodalmat.[1] A szentpétervári egyetemre iratkozott be, s itt vált ateistává.[2] Ekkortájt olvasta Ludwig Andreas Feuerbach és Charles Fourier műveit. Diplomájának megszerzése (1850) után irodalmat tanított a szaratovi gimnáziumban. 1853-tól 1862-ig Szentpétervárott lakott, s a Szovremennyik című lap főszerkesztőjeként dolgozott, amelyben rendszeresen közreadta filozófia tárgyú esszéit.

1862-ben letartóztatták, majd bebörtönözték. A börtönben írta meg leghíresebb Sto gyelaty? (Mit tegyünk?) című regényét, amely később több orosz forradalmárra is hatott, akik arra törekedtek, hogy hasonuljanak a mű főszereplőjéhez, Rahmetovhoz, aki mindenét a forradalomnak rendelte alá. 1862-ben Csernisevszkijt kényszermunkára ítélték (1864–72), majd pedig száműzték Szibériába (1872–83).

Eszmerendszere és hatása[szerkesztés]

Nevéhez kötődik a narodnyik mozgalom megalapítása. Agitált az autokrácia megdöntésére irányuló forradalmi hatalomátvétel, illetve a parasztságon alapuló szocialista társadalom létrehozása érdekében.

Csernisevszkij eszmerendszerét erősen befolyásolta Herzen, Belinszkij illetve Feuerbach. Az osztályharcban látta a társadalmi fejlődés lehetőségét, s ennek érdekében támogatta a munkásságot. Álláspontja szerint a tömegek a történelmi változások fő irányítói. Állítólag tőle származik a „Minél rosszabb, annál jobb!” mondás, amely azt jelenti, hogy minél rosszabbak a szociális körülmények, annál nagyobb az esély a forradalom kirobbantására, azaz a pozitív irányú változás elérésére.

Prof. Joseph Frank szerint Csernisevszkij Mit tegyünk? című műve Marx A tőke című művénél is nagyobb mértékben járult hozzá az orosz forradalom érzelmi előkészítéséhez."[3]

Dosztojevszkijt feldühítette a mű politikai és pszichológiai téziseinek naivitása,[4] s reakcióként írta meg a Feljegyzések az egérlyukból című művét.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Csernisevszkij N. G. válogatott filozófiai művei (ford. Lukács Györgyné, Budapest, Akad. K., 1952-1954)
  • Mit tegyünk (ford. Rákos Ferenc. Budapest, Új Magyar Könyvkiadó, 1954)

Irodalom[szerkesztés]

  • Heller Ágnes: Csernisevszkij etikai nézetei (az értelmes önzés problémája, Budapest, Szikra, 1956)
  • N. G. Csernisevszkij a magyarokról (előszót írta és szerk. Fogarasi Béla; ford. Niederhauser Emil, Budapest, Akad. Kiadó, 1953)
  • Jászai Ilona: Szeressétek a jövőt (Nyikolaj Csernisevszkij élete, Budapest, Móra Kiadó, 1967)
  • Vlagyimir Szavcsenko: Fiatal Oroszország (fejezetek Nyikolaj Csernisevszkij életéből, ford. Ratzky Rita, 1985, Bp., Szikra)
  • Szántó Zsuzsanna: Csernisevszkij (Budapest, Új M. Könyvkiadó, 1948)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ana Siljak, Angel of Vengeance, 57. oldal
  2. Ana Siljak, Angel of Vengeance, 58. oldal
  3. Amis, Martin. Koba the Dread. Miramax, 27. o (2002). ISBN 0-7868-6876-7 
  4. Jane Missner Basrstow Dostoevsky Versus Chernyshevsky in College Literature V, 1. Winter 1978.

Forrás[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nikolay Chernyshevsky című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.