Rákos Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rákos Ferenc
Született 1893. március 4.
Füzesgyarmat
Elhunyt 1963. április 24. (70 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei úti Nemzeti Sírkert
Nemzetisége magyar
Foglalkozása jogász, újságíró, műfordító

Rákos Ferenc (Füzesgyarmat, 1893. március 4.Budapest, 1963. április 24.) magyar jogász, a jogtudományok kandidátusa (1952), újságíró, műfordító, a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Vörös Őrség országos parancsnoka.

Élete[szerkesztés]

17 éves kora óta részt vett az MSZDP munkájában, 1911-ben pedig a Galilei Kör választmányi tagja lett. Jogi doktori diplomáját 1916-ban szerezte meg. Harcolt az első világháborúban, majd 1918-ban a kispesti munkástanács egyik elnöke lett. Belépett az 1918 november 24-én megalapított KMP-be, s tagja lett az illegális (1919. február 20-tól működő) ún. második Központi Bizottságnak. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején kezdetben a Vörös Őrség országos főparancsnoka volt, majd a Budapesti Forradalmi Törvényszék elnöke, később pedig a Katonai Forradalmi Törvényszék elnöki tisztségét töltötte be. A Tanácsok Országos Gyűlése megválasztotta Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagjának is.

A kommün bukása után 1919 augusztus elején Ausztriába menekült. Egészen 1921-ig internálták, ezután azonban nem tért vissza Magyarországra, hanem Prágában és Bécsben mint újságíró működött. 1925-től a Szovjetunióban dolgozott, mint a Nemzetközi Vörös Segély osztályvezetője, majd az Inturiszt (szovjet utazási iroda) vezetője volt. 1938-tól 1946-ig internálótáborban volt. Két évvel az internálótáborból való kiengedése után térhetett csak haza. 1951-től 5 éven át az Új Magyar Könyvkiadó igazgatója volt, 1956-tól a Legfőbb Ügyészség Politikai Főosztályának vezetője, egészen 1960-as nyugdíjazásáig.

Számtalan jogi tanulmányt írt, illetve szépirodalmi művet fordított magyarra, főleg oroszból, így például Csernisevszkij Mit tegyünk? c. művét.[1]

A Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a munkásmozgalmi parcellában nyugszik.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Revolutionäre Gerichtsbarkeit (Bécs, 1920; oroszul Moszkva, 1922)
  • A négerek faji elnyomása az USA-ban (Moszkva, 1927, nyolc nyelven)
  • Állam és alkotmány a Magyar Tanácsköztársaságban (Budapest, 1951)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csernisevszkij: Mit tegyünk?. Fordította Rákos Ferenc. Budapest, 1954, Új Magyar Könyvkiadó.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gergely Ernő: Az Országos Munkásjogvédő Iroda története. Bp., Országos Ügyvédi Tanács és a Budapesti Ügyvédi Kamara, 1985.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Kádár Miklós: Rákos Ferenc. Jogtudományi Közlemények, 1963. 12. sz.