Galilei Kör

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Galilei Kör meghívó.jpg

A Galilei Kör szabadgondolkodó egyetemi hallgatók egyesülete volt Budapesten 1908 és 1919 között. Céljai közé tartozott a szabad tudományos kutatás, gondolkodás védelme az egyetemeken, a társadalomtudományok művelése, a szegény hallgatók szociális segítése. 1910 körül a leglátogatottabb ifjúsági egyesület volt.

Története[szerkesztés]

A Galilei Kör Pikler Gyula jogász hatására és az ő személye körül jött létre 1908-ban, Budapesten, elsősorban a haladó szellemű értelmiségi fiatalok csatlakoztak hozzá. Első elnöke Polányi Károly volt, ő szerkesztette a kör folyóiratát, a Szabad Gondolatot is.

emléktábla a szervezet egykori budapesti klubhelyisége mellett

A szervezet politikamentességre törekedett, de a haladáspárti polgári értelmiség szervezetei, a Szociáldemokrata Párt egyes vezetői és az SZDP-ből már kilépett Szabó Ervin is támogatták. A kör titkára volt egy időben többek között Rákosi Mátyás is, az egyesület ünnepségein néha Ady Endre is beszédet mondott, szavalt, többször Jászi Oszkár is megjelent.

A Galilei Kör az első világháború alatt 1915-től háborúellenes agitációt, propagandát folytatott kezdetben pacifista előadások formájában, majd a kör egy csoportja (lásd forradalmi szocialisták) illegális tevékenységbe is kezdett. Röpiratok szerkesztése, terjesztése vádjával a csoport tagjai, a kör vezetői közül 1918 januárjában többeket letartóztattak, a Galilei Kör helyiségeit bezárták. Az 1918. szeptember végén befejeződött Galilei-per során Duczyńska Ilona és Sugár Tivadar fővádlottakat két illetve három év börtönre ítélték.

A Galilei Kört 1918. október végén, az őszirózsás forradalom idején újra megnyitották. Tagságának többsége a polgári demokrácia védője maradt. A Tanácsköztársaság bukása után a szervezetet feloszlatták.

Irodalom[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]