Füzesgyarmat

	Füzesgyarmat
	Református templom
	; Füzesgyarmat címere
	; Füzesgyarmat címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Békés
Járás	Szeghalmi
Jogállás	város
Polgármester	Bere Károly (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	5525
Körzethívószám	66
	Népesség
Teljes népesség	5774 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	45,17 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	127,34 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Füzesgyarmat Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 06′ 22″, k. h. 21° 12′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 22″, k. h. 21° 12′ 43″
	Füzesgyarmat Pozíció Békés megye térképén
	Füzesgyarmat weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Füzesgyarmat témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a Békés megyei városról szól. Hasonló címmel lásd még: Hontfüzesgyarmat.

Füzesgyarmat város Békés megye északi részén, a Szeghalmi járásban. A város szénhidrogén-kutatásáról és a termálvizéről nevezetes.

Fekvése[szerkesztés]

Füzesgyarmat a Dévaványai-sík északkeleti, a Nagy-Sárréttel határos peremén,^[3] Békés megye legészakabbi városaként, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán helyezkedik el, a Berettyó folyó alsó folyása nyugati partjától 4 km-re. A megye hozzá legközelebb fekvő városa Szeghalom.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Vonattal a MÁV 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg. A vasútállomás Füzesgyarmatfürdő és Biharnagybajom között található. Közúton Szeghalom felől a 47-es főútból kiágazó jó minőségű összekötő úton érhetjük el, amely folytatódik Püspökladány irányába. A megye határáig elfogadható, onnantól már rossz minőségű út vezet át Hajdú-Bihar megyébe. A 4-es főútról Karcagnál letérve is megközelíthető a város. A Karcag - Bucsa közötti útszakasz felújítása óta már elfogadható minőségű közúton. A 47-es főútról Darvasnál letérve kb. 10 km Füzesgyarmat.

Nevének kialakulása[szerkesztés]

A Füzesgyarmat név a Kürt-Gyarmat névből keletkezett, a füzes ragadványnév pedig a helységen egykor keresztülfolyó Nagy-Ér menti füzesekre utal. Oklevelek által bizonyítható névtörténet 1219-ig nyúlik vissza, amikor Gormothnak, 1321-ben Gyarmathnak, 1479-ben Nagh-, illetve Kys Gyarmatnak, 1564-ben pedig Giarmatnak írták. 1776. január 1-jén Mária Terézia idejéből való rendelet szerint – mivel a falu határában igen sok a fűzfa – a többi Gyarmat nevezetű falutól megkülönböztetésül a falu neve Füzesgyarmat lett.^[4]

Története[szerkesztés]

A honfoglalás előtt a régészeti leletek bizonyítják az avar telepesek jelenlétét a térségben. A város első okleveles említése 1219-ben történt, Gormoth néven. A középkori település szinte teljesen a mezőgazdaságból – főleg állattenyésztésből élt.

A 19. században kezdődött meg az iparosodás (megalakult az első iparos céh) valamint a polgárosodás (különböző egyletek, olvasókörök stb. megalakulása). Füzesgyarmat 1803. október 15-én elnyerte az országos vásár tartásának privilégiumát és vele együtt a mezővárosi rangot is, közigazgatásilag a településhez tartoztak Bucsatelep és Kertészsziget községek is, melyek ma önálló önkormányzattal rendelkeznek. Az 1828-as összeíráskor már 4076 lakosa volt Füzesgyarmatnak. Ekkor alakult a településen az első iparos céh (mint mezővárosi iparosodás első intézménye) Egyesült Céh Társaság néven 44 iparos taggal. A település a mezővárosi címet a kiegyezésig, 1867-ig megőrizte, amikor a súlyos adóterhek miatt saját elhatározásból lemondtak a városi rangról.

Füzesgyarmati uradalom tulajdonosa volt gróf Blankenstein Pál császári és királyi kamarás a 7. dragonyosezred hadnagya, munkássága jelenleg is fellelhető a településen (a volt kastély területén található: Kastélypark Strandfürdő, Római katolikus kápolna és a városi sporttelep).

Az első és második világháború közötti fejlődés eredménye volt az ipari üzemek és az intézményrendszer fejlődése (hengermalmok, téglagyárak, szeszfőzde, cipőgyár, posta, távírda, egészségház, új iskola stb.) Az 1945-50-es évek, az újjáépítés eredményei: három termelőszövetkezet, három kisipari szövetkezet megalakulása, kultúrház megépítése. A '80-as évek elején a mezőgazdasági termelés csökkent, az ipar szerepe viszont jelentősen megnőtt, ugyanis a szénhidrogén-kutatók a '80-as évek közepén jelentős mennyiségű szénhidrogénvagyont találtak település alatt. A szénhidrogén kitermelése (földgáz, gazolin, kőolaj) ezt követően megkezdődött, és a MOL Nyrt. évi 8-10 milliárdos kitermelést folytatott. A szellemi és művelődési életet a kultúrházban a városi könyvtárban, a moziban, a tájházban és az 1997-ben megnyílt Szitás Erzsébet képtárban folyó kulturális tevékenység határozza meg. Az önkormányzat és a lakosság törekvése – hogy a nagyközség várossá váljon – sikerrel járt: 2000. július 1-jétől városi rangot kapott a település.

Népessége[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[5]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (15,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Felekezeti szempontból Füzesgyarmat népessége eléggé homogén, döntően református, kisebb létszámban unitárius és római katolikus vallású. A reformátusok majdnem 90%-os részesedéssel bírnak a vallásos népesség arányán belül. Mindhárom egyház temploma műemlék jellegű.

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7%, református 25,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 43,2% (22,5% nem nyilatkozott).^[6]

Népességének változása az elmúlt években:

A város címere[szerkesztés]

Álló háromszögű pajzs vörössel és kékkel hasított mezejének alsó harmadában (pajzstalpban) ezüst ék fekete (olajat jelképező) hullámos pólyával; a bal oldali vörös mezőben lebegő (a megújulást és a tájjelleget jelképező fűz) ötágú arany életfa; jobb oldali kék mezőben befelé fordult, vörössel vértezett, jobbját felemelő ezüst (fehér) gólya. A pajzson heraldikai (arany, sárga) korona.

Nevezetességek, turistalátványosságok[szerkesztés]

A városháza

Városháza
Wenckheim-kastély – Füzesgyarmati Kastélypark Fürdő: Hét medencével - öt nyitott, egy fedett és egy részben fedett - várják a látogatókat. Mozgásszervi, idegrendszeri, nőgyógyászati -és urológiai, valamint emésztőrendszeri- és anyagcsere-betegségben szenvedőknek ajánlják. A strandon gyógy- és wellness szolgáltatások üzemelnek.
Castrum termál kemping
A Szent Borbála, a bányászok védőszentje
Tájház
Szitás Erzsébet Képtár
Egykori zsinagóga épülete (1929) jelenleg iskola, Jókai utca
Zsidó temető, Északi temetőn túl, helyi értékű síremlékekkel
Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület

Testvérvárosai[szerkesztés]

Ozsdola, Kovászna megye, Erdély, Románia
Zimándújfalu, Arad megye, Románia

Neves személyek[szerkesztés]

Újságcikk gróf Blankenstein Pálról

gróf Blankenstein Pál császári és királyi kamarás, a 7. dragonyosezred hadnagya
Bonyhay Benjamin (1805-1885) ügyvéd és megyei hivatalnok.
Csánki Benjámin (Füzesgyarmat, 1868. jan. 3. – Debrecen, 1943. júl. 5.): református lelkész, egyetemi tanár^[7]
Csánki Dezső (1857–1933) történész, levéltáros, az MTA tagja
Doma-Mikó István (sz.név:Mikó István) (Füzesgyarmat 1951.január 16. –) festő, (udvari festő Japán)
Gacsári István (1791-1847) református lelkész, költő.
Galambos Sándor (?–2018) hintókészítő, kovácsmester^[8]
Hegyesi János(1899–1992) autodidakta költő, a Nemzeti Parasztpárt tagja és országgyűlési képviselője
Lázár Gyula (1911–1983) világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, magyar bajnok, az FTC egykori játékosa.
Márky Barna [vitéz sarkadi Márky Barnabás] (Orosháza, 1884. október 4.-Füzesgyarmat, 1966. április 10.) – jogász, járási szolgabíró, Békés vármegye főjegyzője, majd alispánja 1930–1944 között, Márki János közjegyző fia .^[9]
Nagy Lajos (1870-1961) református gimnáziumi tanár.
Rákos Ferenc (1893-1963) magyar jogász, újságíró, műfordító, a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Vörös Őrség országos parancsnoka.
Szilágyi Márton (1842-1900) református lelkész.