Végegyháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Végegyháza község Békés megye Mezőkovácsházai járásban.

Végegyháza
Végegyháza címere
Végegyháza címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásMezőkovácsházai
Jogállás község
Polgármester Vajda Norbert (Mi Hazánk), korábban (Jobbik)
Irányítószám 5811
Körzethívószám 68
Népesség
Teljes népesség 1390 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség48,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Végegyháza (Magyarország)
Végegyháza
Végegyháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 22′ 48″, k. h. 20° 52′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 48″, k. h. 20° 52′ 12″
Végegyháza (Békés megye)
Végegyháza
Végegyháza
Pozíció Békés megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Végegyháza témájú médiaállományokat.

Fekvése[szerkesztés]

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

A település az 1892-ig Tótkovácsházának, ma Végegyházának nevezett község. Nevét Végh Aurél kincstári felügyelő tiszteletére kapta. Teljesen sakktáblás utcahálózattal, szerződéses telepítvényes községként jött létre 1815-ben, kincstári földön, közel egy időben a másik két Kovácsházával (Mező- és Reformátuskovácsháza). Lakosainak zöme Árva, Zólyom és Bereg megyékből, részben Békéscsabáról jött, s főleg szlovákok települtek le itt.

A település helyzete, jogállása csak a kiegyezés után stabilizálódott. Az 1850-es évek második felében a lakosságot a falu megszüntetésével együtt Mezőkovácsházára akarták áttelepíteni. Az emberek kitartottak lakóhelyük mellett. A telepítvényesekre kirótt váltságot évtizedeken át fizették, majd nagy erőfeszítések árán megvásárolták a község kicsiny határát. A földhiány itt különösen nagy volt. A magyar nyelvű környezetben ma már kevesen tudnak szlovákul.

A zsidóság Végegyházán[szerkesztés]

A községben az első zsidó családok a 19. század közepén telepedtek le. Az egyetlen módosabb Weisz kereskedő család kivételével mindannyian szegény emberek, kiskereskedők, földművesek voltak. A közösség családjai mindannyian vallásos ortodoxok voltak, ennek megfelelően a mezőkovácsházi ortodox zsinagógába jártak. A férfiakat 1942-től munkaszolgálatra hívták be. 1944-ben tíz családot hurcoltak el a faluból mintegy negyven taggal. A holokausztot mindössze egy deportált fiatal lány és két munkaszolgálatos élte túl. Ők a holokauszt után elköltöztek Végegyházáról.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 7%-a cigány, 1%-a román és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[2]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 8,1% cigánynak, 1,3% románnak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,6%, református 5,1%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 32,6% (22,5% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Időközi polgármesterválasztás[szerkesztés]

A 2017-es időközi választást Vajda Norbert a Jobbik jelöltje nyerte, és ezzel ő lett a polgármester.[4]

A polgármester 2018-ban kilépett a Jobbikból és átlépett a Mi Hazánk Mozgalomba.[5]

Testvértelepülés[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]