Ugrás a tartalomhoz

Almáskamarás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Almáskamarás
Almáskamarás címere
Almáskamarás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásMezőkovácsházai
Jogállásközség
PolgármesterMazán Attila (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám5747
Körzethívószám68
Népesség
Teljes népesség643 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség57,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 28′, k. h. 21° 06′46.466667°N 21.100000°EKoordináták: é. sz. 46° 28′, k. h. 21° 06′46.466667°N 21.100000°E
Almáskamarás (Békés vármegye)
Almáskamarás
Almáskamarás
Pozíció Békés vármegye térképén
Almáskamarás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Almáskamarás témájú médiaállományokat.

Almáskamarás (németül: Almasch) község a Dél-Alföld régióban, Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régió és Békés vármegye délkeleti részén, Medgyesegyháza városától 10 km-re keletre, a magyar-román országhatár lőkösházai átkelőjétől 17 km-re nyugatra, az Alföld Körös–Maros köze középtájának Békési-hát nevű kistáján fekszik. A szomszédos települések: Nagykamarás, Kunágota és Dombiratos.

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton a Nagykamarást és a 4429-es utat Kunágotával és a 4439-es úttal összekötő 4437-es számú alsóbbrendű úton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vasút nem vezet a településhez, a legközelebbi vasútállomás és a legközelebbi vasúti megállóhely egyaránt mintegy 8-10 kilométerre fekszik a Kétegyháza–Újszeged-vasútvonalon, Medgyesegyháza közigazgatási területén (Medgyesegyháza vasútállomás, Bánkút megállóhely).

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Almáskamaráshoz közel fekvő Nagykamarás, Bánkút és Kunágota települések legrégibb írásos emléke 1418-ből maradt fenn. A két Kamarás (a középkorban Maróti János macsói bán, a gyulai vár építtetője után Bánkamarás) együttes területén a régészek több Árpád-kori falu nyomaira bukkantak, de e falvak neve nem maradt fenn. A középkori települést egy 1596. évi tatár pusztítás néptelenítette el.[3]

Magát Almáskamarást 1844-ben alapították; eredetileg a mai Nagykamarás része volt, és Kamarás volt a neve.

Az Arad vármegye Eleki járásához tartozó településre Elek városából érkeztek az első német telepesek. Az Almáskamarás név az 1855-ben megjelent Békés-Csanád-Csongrád és Hont vármegyék leírása című műben jelent meg először.

A település a trianoni békeszerződés után először Csanád-Arad, majd Csanád, Arad és Torontál k.e.e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegyéhez tartozott. A falu német lakosságát 1946-ban kitelepítették, helyükre más településekről telepítettek be lakókat. Több embert telepítettek ki, mint amekkora a falu jelenlegi lakossága: a statisztikák szerint 1539-et . A kitelepítés megdöbbenést keltett a faluban; a kitelepítettekkel és németországi településeikkel, Leimen-St.Ilgennel és Walldorffal azóta is kapcsolatban állnak a községben maradt lakók és leszármazottaik, sok kitelepített pedig évente "hazalátogat" Almáskamarásra.

A község 1980-tól 10 évig a nagykamarási tanács irányítása alá került, de 1990-ben visszanyerte önállóságát. Azóta infrastruktúrája sokat fejlődött.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Ambrus Attiláné (független)[4]
  • 1994–1998: Ambrus Attiláné (független)[5]
  • 1998–2002: Ambrus Attiláné (független)[6]
  • 2002–2006: Ambrus Attiláné (független)[7]
  • 2006–2010: Sipos László (független)[8]
  • 2010–2014: Mazán Attila (független)[9]
  • 2014–2019: Mazán Attila (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019–2024: Mazán Attila (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Mazán Attila (Fidesz-KDNP)[1]

Az önkormányzat képviselő-testülete a 2010-es önkormányzati választások óta a polgármesterrel együtt 5 főből áll, és egy 4 fős német nemzetiségi önkormányzat is működik a faluban.

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének alakulása 1910-től napjainkig:

ÉvLakosság (fő)
19102108
19402465
19482925
19831980
19901157
20011013
2010865

[12][13]

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
943
910
886
765
716
732
668
643
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 76%-a magyar, 23%-a német és 1%-a egyéb (főleg szlovák vagy román) nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2001-es népszámlálási adatok alapján a település lakóinak kb. 57%-a római katolikus, kb. 10,5%-a református, kb. 2,5%-a evangélikus és kb. 0,5%-a görögkatolikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 29,5%.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 41% németnek mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,8%, református 6,2%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 34,2% (18,8% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 10,2% németnek, 2,4% cigánynak, 0,1% románnak, 0,1% szlováknak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,6% volt római katolikus, 6,1% református, 1,1% evangélikus, 0,3% ortodox, 0,1% görögkatolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 26,3% felekezeten kívüli (42% nem válaszolt).[16]

Vallás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római katolikus egyház

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1847-ben Almást és Nagykamarást önálló plébániává szervezték. 1888-ban Nagykamaráson külön plébánia alakult. A település a Szeged-Csanádi egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességének Orosházi Esperesi Kerületébe tartozik mint önálló plébánia. Plébániatemplomának védőszentje Szent Vendel. Római katolikus anyakönyveit 1847-től vezetik.[17]

Református egyház

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település református vallású lakosai a Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyében (esperesség) lévő Kunágotai missziói egyházközséghez tartoznak mint szórvány.

Evangélikus egyház

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Déli evangélikus egyházkerület (püspökség) Kelet-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Medgyesegyházai Evangélikus Egyházközséghez tartozik mint szórvány.[18]

Itt született

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Károlyi Bernát (1892. június 19.) ferences szerzetes pap, vértanú.

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Római katolikus templom (Szent Vendel-templom): 1865-ben épült Ursits Lipót tervei alapján.
  • Temető gót betűs sírkövekkel
  • Ország kemencéje

Testvértelepülések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Almáskamarás települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 14..
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  3. ↑ Látnivalók Békés megyében 160-160. o.
  4. ↑ "Almáskamarás települési választás eredményei" (txt). Országos Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
  5. ↑ "Almáskamarás települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. november 28..
  6. ↑ "Almáskamarás települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. február 24..
  7. ↑ "Almáskamarás települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. február 24..
  8. ↑ "Almáskamarás települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. február 24..
  9. ↑ "Almáskamarás települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. november 23..
  10. ↑ "Almáskamarás települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. február 24..
  11. ↑ "Almáskamarás települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 23..
  12. ↑ http://lexikon.katolikus.hu/A/Alm%C3%A1skamar%C3%A1s.html
  13. 1 2 http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=29595[halott link]
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Almáskamarás Helységnévtár
  16. ↑ Almáskamarás Helységnévtár
  17. ↑ "Archivált másolat". 2012. november 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. február 3..
  18. ↑ http://www.evangelikus.hu/rolunk/nevtar/intezmeny?did=2101[halott link]

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1. Látnivalók Békés megyében - VendégVáró Útikönyvek, Well-PRess Kiadó, Miskolc, 2001. ISBN 9638613750

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Almáskamarás&oldid=28846957”