Almáskamarás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Almáskamarás
Almáskamarás címere
Almáskamarás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásMezőkovácsházai
Jogállás község
Polgármester Mazán Attila (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 5747
Körzethívószám 68
Népesség
Teljes népesség886 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség57,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Almáskamarás (Magyarország)
Almáskamarás
Almáskamarás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 28′, k. h. 21° 06′Koordináták: é. sz. 46° 28′, k. h. 21° 06′
Almáskamarás (Békés megye)
Almáskamarás
Almáskamarás
Pozíció Békés megye térképén
Almáskamarás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Almáskamarás témájú médiaállományokat.

Almáskamarás (németül Almasch) község a Dél-Alföld régióban, Békés megyében, a Mezőkovácsházai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A régió és Békés megye délkeleti részén, Medgyesegyháza városától 10 km-re keletre, a magyar-román országhatár lőkösházai átkelőjétől 17 km-re nyugatra, az Alföld Körös–Maros köze középtájának Békési-hát nevű kistáján fekszik. A szomszédos települések: Nagykamarás, Kunágota és Dombiratos.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a Nagykamarást és a 4429-es utat Kunágotával és a 4439-es úttal összekötő 4437-es számú alsóbbrendű úton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vasút nem vezet a településhez, a legközelebbi vasútállomás és a legközelebbi vasúti megállóhely egyaránt mintegy 8-10 kilométerre fekszik a Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalon, Medgyesegyháza közigazgatási területén (Medgyesegyháza vasútállomás, Bánkút megállóhely).

Története[szerkesztés]

Az Almáskamaráshoz közel fekvő Nagykamarás, Bánkút és Kunágota települések legrégibb írásos emléke 1418-ből maradt fenn. A két Kamarás (a középkorban Maróti János macsói bán, a gyulai vár építtetője után Bánkamarás) együttes területén a régészek több Árpád-kori falu nyomaira bukkantak, de e falvak neve nem maradt fenn. A középkori települést egy 1596. évi tatár pusztítás néptelenítette el.[3]

Magát Almáskamarást 1844-ben alapították; eredetileg a mai Nagykamarás része volt, és Kamarás volt a neve.

Az Arad vármegye Eleki járásához tartozó településre Elek városából érkeztek az első német telepesek. Az Almáskamarás név az 1855-ben megjelent Békés-Csanád-Csongrád és Hont vármegyék leírása című műben jelent meg először.

A település a trianoni békeszerződés után először Csanád-Arad, majd Csanád, Arad és Torontál k.e.e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegyéhez tartozott. A falu német lakosságát 1946-ban kitelepítették, helyükre más településekről telepítettek be lakókat. Több embert telepítettek ki, mint amekkora a falu jelenlegi lakossága: a statisztikák szerint 1539-et [1]. A kitelepítés megdöbbenést keltett a faluban; a kitelepítettekkel és németországi településeikkel, Leimen-St.Ilgennel és Walldorffal azóta is kapcsolatban állnak a községben maradt lakók és leszármazottaik, sok kitelepített pedig évente "hazalátogat" Almáskamarásra.

A község 1980-tól 10 évig a nagykamarási tanács irányítása alá került, de 1990-ben visszanyerte önállóságát. Azóta infrastruktúrája sokat fejlődött.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Ambrus Attiláné (független)[4]
  • 1994-1998: Ambrus Attiláné (független)[5]
  • 1998-2002: Ambrus Attiláné (független)[6]
  • 2002-2006: Ambrus Attiláné (független)[7]
  • 2006-2010: Sipos László (független)[8]
  • 2010-2014: Mazán Attila (független)[9]
  • 2014-2019: Mazán Attila (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Mazán Attila (Fidesz-KDNP)[1]

Az önkormányzat képviselő-testülete a 2010-es önkormányzati választások óta a polgármesterrel együtt 5 főből áll, és egy 4 fős német nemzetiségi önkormányzat is működik a faluban.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása 1910-től napjainkig:

Év Lakosság (fő)
1910 2108
1940 2465
1948 2925
1983 1980
1990 1157
2001 1013
2010 865

[11][12]

2001-ben a település lakosságának 76%-a magyar, 23%-a német és 1%-a egyéb (főleg szlovák vagy román) nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2001-es népszámlálási adatok alapján a település lakóinak kb. 57%-a római katolikus, kb. 10,5%-a református, kb. 2,5%-a evangélikus és kb. 0,5%-a görögkatolikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 29,5%.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 41% németnek mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,8%, református 6,2%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 34,2% (18,8% nem nyilatkozott).[14]

Vallás[szerkesztés]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

1847-ben Almást és Nagykamarást önálló plébániává szervezték. 1888-ban Nagykamaráson külön plébánia alakult. A település a Szeged-Csanádi egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességének Orosházi Esperesi Kerületébe tartozik mint önálló plébánia. Plébániatemplomának védőszentje Szent Vendel. Római katolikus anyakönyveit 1847-től vezetik.[15]

Református egyház[szerkesztés]

A település református vallású lakosai a Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyében (esperesség) lévő Kunágotai missziói egyházközséghez tartoznak mint szórvány.

Evangélikus egyház[szerkesztés]

A Déli evangélikus egyházkerület (püspökség) Kelet-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Medgyesegyházai Evangélikus Egyházközséghez tartozik mint szórvány.[16]

Itt született[szerkesztés]

Károlyi Bernát (1892. június 19.) ferences szerzetes pap, vértanú.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom (Szent Vendel-templom): 1865-ben épült Ursits Lipót tervei alapján.
  • Temető gót betűs sírkövekkel
  • Ország kemencéje

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Almáskamarás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Látnivalók Békés megyében 160-160. o.
  4. Almáskamarás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Almáskamarás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  6. Almáskamarás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  7. Almáskamarás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  8. Almáskamarás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  9. Almáskamarás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  10. Almáskamarás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 24.)
  11. http://lexikon.katolikus.hu/A/Alm%C3%A1skamar%C3%A1s.html
  12. a b http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=29595
  13. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. Almáskamarás Helységnévtár
  15. http://www.szeged-csanad.egyhazmegye.hu/almaskamaras.htm
  16. http://www.evangelikus.hu/rolunk/nevtar/intezmeny?did=2101[halott link]

Források[szerkesztés]

1. Látnivalók Békés megyében - VendégVáró Útikönyvek, Well-PRess Kiadó, Miskolc, 2001. ISBN 9638613750

További információk[szerkesztés]