Ácsva
| Ácsva (Avram Iancu) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Halmágycsúcs |
| Rang | falu |
| Községközpont | Halmágycsúcs |
| Irányítószám | 317391 |
| SIRUTA-kód | 12705 |
| Népesség | |
| Népesség | 511 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | –[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 260–360 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ácsva témájú médiaállományokat. | |
Ácsva (románul: Avram Iancu, korábban Aciua) falu Romániában, a Partiumban, Arad megyében. Román nevét Avram Iancu román felkelővezérről kapta.
Fekvése
[szerkesztés]A Béli-hegységben, Borossebestől 24 km-re keletre fekvő szétszórt település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve az ács foglalkozásnévből származik, a helység jelentésű -ova szláv utótaggal.[2] Nevét 1439-ben említette először oklevél Alsovachva alakban. 1441-ben p. Felsew Achwa, 1444-ben pr. Achwa, 1477-ben Felsewaczua, 1553-ban Fenyeachowa, 1808-ban Acsuva, Acsova, 1913-ban Ácsva néven írták.
Története
[szerkesztés]Ácsva a középkorban Zaránd vármegyéhez tartozott.
1477-ben Felsewaczua Világosvár tartozéka volt.
1510-ben Brandenburgi György birtoka volt. 1553-ban Suraklini Petrovics Péter temesi ispán, királynéi tanácsos Fenyeachowa valamint Csúcs, Lázur, Pestere, Pojána és Kaszarészi nevű szerzett birtokát néhai nővére: Kendi Ferencné Petrovics Anna Zsigmondtól született leánya: Katalin javára vallotta be.
1610-ben Sennyei Miklós birtoka volt, aki azt Bethlen Gábornak adta cserébe, ő pedig Rácz Györgynek adományozta. 1670-ben itt húzták meg Erdély és a hódoltság határát.
A trianoni békeszerződéselőtt Arad vármegye Nagyhalmágyi járásához tartozott.
1910-ben 1366 lakosából 1352 fő román, 11 magyar volt. A népességből 1351 fő görögkeleti ortodox volt.
A 2002-es népszámláláskor 756 lakosa közül 755 fő (99,9%) román, 1 fő (0,1%) ukrán nemzetiségű volt.
Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.


