Pusztaszuszág

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pusztaszuszág (Susag)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségBélkirálymező
Rangfalu
KözségközpontBélkirálymező
Irányítószám317103
SIRUTA-kód10612
Népesség
Népesség299 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság– (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 36′ 50″, k. h. 21° 55′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 50″, k. h. 21° 55′ 16″
SablonWikidataSegítség

Pusztaszuszág (Susag), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Az alföldi síkság szélén, Béltől északnyugatra, Alsóbarakony, Ökrös és Somoskeszi közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Pusztaszuszág, Szuszág nevét 1828-ban említette először oklevél Szuszak néven.

A település földesura a váradi püspökség volt még a 20. század elején is.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Szuszág, puszta, Bihar vármegyében, a váradi deák püspök béli uradalmában. Erdőség közt fekszik, s 2000 hold határát Belényes környékéről jött óhitű oláhok tartják haszonbérben, a szerződést minden 3-ik évben megujitván. Lelkek száma: 600.”

1910-ben 885 lakosából 875 román, 7 magyar volt. Ebből 876 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Béli járásához tartozott.

Nevezhetességek[szerkesztés]

  • Görög keleti temploma az 1800-as évek közepén épült

Hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.