Lábas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Lábas (Labașinț)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
Rang falu
Községközpont Sistaróc
Irányítószám 317347
SIRUTA-kód 12439
Népesség
Népesség9 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság1
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Lábas (Románia)
Lábas
Lábas
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 57′ 43″, k. h. 21° 46′ 57″Koordináták: é. sz. 45° 57′ 43″, k. h. 21° 46′ 57″
Lábas település egy régi térképen

Lábas (Labașinț), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Lippától délkeletre, Sistaróc és Temesszékás közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Lábas nevét 1477-ben említette először Labasowcz írásmóddal, mint Solymos vára 71. tartozékát. 1690-1700 között Labosincz, 1808-ban Lábasincz, Labaschincz alakban írták.

Lábas a középkorban Arad vármegyéhez tartozott. 1440-1477-ben Labasowcz néven, Solymos várának tartozékai között szerepelt, birtokosai a Guthi Országh, majd a Bánffy család tagjai voltak. Az 1723-1725-ös térképen Lapusnik, az 1761. évi hivatalos térképen pedig Labuschinik néven, óhitűektől lakott faluként volt jelölve. 1838-ban 21 egész jobbágytelket számoltak össze a faluban. 1848-ig a kamara, majd a kincstár birtokai közt szerepelt.

Fényes Elek 1851-ben írta a településről: „Labasincz, Arad vármegyében, 705 óhitű lakossal, s anyatemplommal. ... fő kincse roppant erdejében áll, melyben nagy vadak is tanyáznak. Bírja a királyi kincstár”

1910-ben 706 lakosából 648 román, 6 magyar volt. Ebből 659 görögkeleti ortodox, 32 görögkatolikus, 11 római katolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Lippai járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.