Temesújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Temesújfalu (Neudorf, Neudorf)
Neudorf, biserica catolica.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang falu
Községközpont Temeshidegkút
Irányítószám 317412
SIRUTA-kód 12803
Népesség
Népesség 926 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 51
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Temesújfalu (Románia)
Temesújfalu
Temesújfalu
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 04′ 02″, k. h. 21° 37′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 02″, k. h. 21° 37′ 11″

Temesújfalu (románul: Neudorf, németül: Neudorf) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Lippa nyugati szomszédjában fekvő település.

Története[szerkesztés]

Temesújfalu nevét 1723-1725-ben a gróf Mercy tábornagy térképen már Novosello néven említették. 1808-ban Neudorf, Újfalu néven írták.

A török hódoltság végén már lakott volt, azonban a következő évtizedekben elpusztult és az 1761. évi hivatalos térképen már pusztaként szerepelt. 1765-ben 148 német telepes család telepedett le itt, akiknek Franz Carl Samuel Neumann lippai sótári tiszt lakóházakat építtetett. Ekkor Neudorf lett a neve. 1782-ben Deseő Ádám vette meg a kincstártól, akitől 1797-ben sógora, Eötvenesi Lovász Zsigmond császári-királyi kamarás vette zálogba. 1812-ben Eötvenesi Lovász Imre, utána özvegye, 1846-ban pedig Eötvenesi Lovász Amália férje gróf Zelenski László lett a birtokosa, majd később a Lovász-család birtokai gróf Zelenski Róbertre szálltak.

Mária Anna főhercegnő síremléke

1798-ban Eötvenesi Lovász Zsigmond építette a kastélyt, mely ekkor még csak földszintes volt. E kastélyban lakott Eötvenesi Lovász Zsigmond vendégeként 1809 augusztus 17-étől 1809. október 1-jén bekövetkezett haláláig, I. Ferenc király nővére, Mária Anna Ferdinanda főhercegnő, kit a temesújfalui kegyurasági templom szentélye alatt levő Eötvenesi Lovász-család sírboltjába temettek el. A szentélyben a főhercegnő emlékére Miksa főherceg, a későbbi mexikói császár fehér carrarai márvány sírkövet állíttatott.

A kastélyt 1848-ban az erdélyi mócokfeldúlták és kirabolták. A kastély 1884-ig lakatlan maradt, de ekkor gróf Zelenski Róbert átalakíttatta, és kétemeletesre építtette fel. A kastélyban tartózkodott 1903. szeptember 3-tól szeptember 7-ig Ferenc Ferdinánd trónörökös is. A kastély főúri berendezései között 2000 kötetes könyvtár, régi olasz mesterek festményei, régi metszetek, bútorok, ötvösművek voltak találhatók. A kastély ma már nem létezik.[2]

A faluba 1903-ban, Ferenc Ferdinánd trónörökös látogatása előtt vezették be a villanyt.[3]

1910-ben 1310 lakosából 1033 német, 149 román, 126 magyar volt. Ebből 1134 római katolikus, 139 görögkeleti ortodox, 13 református volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Lippai járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • 1771–1841 között épült római katolikus temploma, benne az 1809-ből származó kriptával a romániai műemlékek jegyzékében az AR-II-a-A-00636 sorszámon szerepel.[4]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Tietze Imogen: Neudorf între istorie şi legendă. Temeshidegkút polgármesteri hivatala (Hozzáférés: 2014. szept. 27.)
  3. Óhidy Viktor: Főúri lakáskultúra magyarországon a dualizmus időszakában. doktori.btk.elte.hu (2007) (Hozzáférés: 2014. szept. 27.) [doktori disszertáció]
  4. Lista monumentelor istorice: Județul Arad. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Források[szerkesztés]

  • Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.