Borosrósa
| Borosrósa (Roșia) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Décse |
| Rang | falu |
| Községközpont | Décse |
| Irányítószám | 317119 |
| SIRUTA-kód | 10756 |
| Népesség | |
| Népesség | 53 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |

Borosrósa (románul: Roșia) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Borosjenőtől és Borossebestől délkeletre, Décsétől északra, a Fehér-Körös jobb partjának közelében, Szelezsény és Rékes közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Borosrósa, Rósa a középkorban Zaránd vármegyéhez tartozott. 1553-ban Kys-Rossa, Nagh-Rossa, 1561-ben Rossfalva, 1746-ban Rosia, 1808-ban Rossia, 1913-ban Borosrósa néven írták. A név a román roșu (piros) szóból származik.[2]
Nagy- és Kis-Rózsa birtokosai 1553-ban a Losonczy család, 1613-ban a Kenderessyek, 1633-ban Kornis Zsigmond, 1732-ben pedig Raynald modenai herceg, az 1900-as évek elején pedig a gróf Königsegg család birtoka volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Borossebesi járásához tartozott.
1910-ben 627 lakosából 623 román, 4 magyar volt. Ebből 623 görögkeleti ortodox volt.
Lakosai a 20. század elején földműveléssel foglalkoztak, vagy a közeli hámorokban dolgoztak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ Kiss Lajos: Helynévmagyarázatok. Magyar Nyelv, CII. évf. 3. sz. (2006. szeptember) 375. o.
Források
[szerkesztés]- Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szab. kir. város monographiája. Szerk. Jancsó Benedek, a 3. kötettől Somogyi Gyula. Arad: Monographia-Bizottság. 1892–1895.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.


