Ugrás a tartalomhoz

Zaránd vármegye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zaránd vármegye
(11. század – 1876)
OrszágMagyar Királyság
KözpontZarándvár
Pankota
Körösbánya
Népesség
Népességismeretlen
Népsűrűség49,1 fő/km²
Nemzetiségekmagyarok stb.
Földrajzi adatok
Terület1291 km²

Zaránd vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek.

Csánki Dezső–Kogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor
Közigazgatási beosztás az első katonai felmérés térképművének részletén
Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen

Neve a régi magyar Zaránd személynévből való, mely a szláv Svaran személynévből származik.[1]

Nagy Géza szerint a Zaránd név jelentése arany.[2]

A vármegye nagyrészt a mai Romániában, nagyjából a mai Arad megye északi felén feküdt.

Zaránd vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Zarándvár (Zaránd) központtal.[3]

Későbbiekben a székhelyét Pankotára helyezték át. Az idők folyamán Zaránd visszakapta vármegyeszékhelyi rangját, de hamarosan a település jelentőségét vesztette, így Körösbányát jelölték ki az új (és utolsó) székhelyéül. Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, legnagyobb részét Hunyad, kisebbik részét Arad vármegye területéhez csatolta.

1870-ben 63.382 lakosa volt, melyből 60.639 (95,7%) ortodox, 1.356 (2,1%) római katolikus, 759 (1,2%) görög katolikus és 628 egyéb (főleg református) vallású volt. 97% román és 3% magyar nemzetiségű.

  1. ↑ Kiss Lajos
  2. ↑ "Nagy Géza (1890): A Zaránd név eredete. Ethnographia 1 (3): 211–212". 2015. december 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. november 14.
  3. ↑ Györffy György. "15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete.". István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]