Zaránd vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zaránd vármegye
(11. század1876)
Központ Zarándvár
Pankota
Körösbánya
Népesség
Népesség 63 382 (1870)
Népsűrűség 49,1 fő/km²
Nemzetiségek magyarok stb.
Földrajzi adatok
Terület1 291  km2

Zaránd vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a régi magyar Zaránd személynévből való, mely a szláv Svaran személynévből származik.[1]

Nagy Géza szerint a Zaránd név jelentése arany.[2]

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye nagyrészt a mai Romániában, nagyjából a mai Arad megye északi felén feküdt.

Története[szerkesztés]

Zaránd vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Zarándvár (Zaránd) központtal.[3]

Későbbiekben a székhelyét Pankotára helyezték át. Az idők folyamán Zaránd visszakapta vármegyeszékhelyi rangját, de hamarosan a település jelentőségét vesztette, így Körösbányát jelölték ki az új (és utolsó) székhelyéül. Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, legnagyobb részét Hunyad, kisebbik részét Arad vármegye területéhez csatolta.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Kiss Lajos
  2. Nagy Géza (1890): A Zaránd név eredete. Ethnographia 1 (3): 211–212.
  3. Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]