Csánki Dezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csánki Dezső
Csánki Dezső.jpg
Született 1857. május 18.[1]
Füzesgyarmat
Elhunyt 1933. április 29. (75 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Gyermekei Csánky Dénes
Foglalkozása
Tisztség államtitkár
Iskolái Budapesti Tudományegyetem (–1880)
Kitüntetései Corvin-koszorú (1930)
Sírhely Farkasréti temető (33/2-1-10)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Csánki Dezső témájú médiaállományokat.

Csánki Dezső (Füzesgyarmat, 1857. május 18.Budapest, 1933. április 29.[4]) történész, levéltáros, történeti topográfus, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi címzetes államtitkár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1891), majd rendes tagja (1900); Csánky Dénes festő apja.

Élete[szerkesztés]

Apja, Csánki Benő füzesgyarmati református lelkész volt, anyja Bergmann Emília. Az alsó gimnáziumi osztályokat a Debreceni Református Kollégiumban végezte, a hatodik évfolyamtól kezdve Késmárkon tanult. 1875-ben a Budapesti Tudományegyetem bölcseleti karára, a történelmi és földrajzi szakokra iratkozott be. 1879-ben a tanári vizsgát, a bölcsészettudományi szigorlatot pedig 1880-ban tette le.

1881-ben ideiglenes alkalmazásban a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárához került, de még ugyanezen év júniusában a Magyar Országos Levéltárhoz nevezték ki gyakornokká, 1882-ben tisztté, 1886-ban pedig fogalmazóvá. A Magyar Tudományos Akadémia 1891. május 8-án választotta levelező, 1900-ban rendes, 1925-ben pedig igazgató tagjává. A Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társulat igazgató-választmányának, valamint a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak[5] is tagja volt. 1915-ben miniszteri tanácsosi címet kapott.[6]

1917. október 18-án Budapesten, a II. kerületben házasságot kötött Tomanek Paulina Erzsébettel, Tomanek Adolf és Pelczer Etelke lányával.[7]

1930-ban Corvin-koszorúval tüntették ki.

Művei[szerkesztés]

Magyarország térképe Mátyás király halálakor (1490), tervezte: Dr. Csánki Dezső, rajzolta: Kogutowicz Manó[8]
  • 1878 Vasárnapi Ujságban
  • 1880 Az áradások és hajdani halászatunk, Ország-Világ.
  • 1880 Hazánk kereskedelmi viszonyai I. Lajos korában. Budapest. (Ism. Századok.)
  • 1882 Mária Terézia királyné látogatása Magyarországon, Ország-Világ.
  • 1882 Egy főrangú hölgy utazása Magyarországon a mult század közepén, Ország-Világ.
  • 1882 Hevesi Bornemissza Benedek gyulai kapitánysága, Békésm. rég. és tört. társ. Évkönyve VIII.
  • 1884 I. Mátyás udvara. Budapest. (Koszorúzott pályamű. Előbb a Századokban 1883. Ism. Bud. Hirlap 21. sz. Bud. Szemle XXXVII. 1884.)
  • 1887 Rajzok Mátyás király korából. Budapest. (Ifjusági Iratok Tára V.)
  • 1887 Hunyadmegye és a Hunyadiak, Századok.
  • 1887 Harminczhat pecsétes oklevél 1511-ből, Turul.
  • 1889 Máramarosmegye és az oláhság a XV. században, Századok.
  • 1889 Pogány Miklós czímerlevele, 1447, Békésm. rég. és tört. társ. Évkönyve VIII.
  • Hazánk művelődési állapota a vegyes házból való királyok korában, in: Osztrák-magyar Monarchia irásban és képben. Magyarország I.
  • 1888 Szabács megvétele, Hadtörténelmi Közlemények 1888.
  • 1889 Magyar kir. országos levéltár diplomatikai osztályában őrzött pecsétek mutatója. Budapest. (Hivatalos megbizásra.)
  • 1890–1913 Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. A m. tud. akadémia megbizásából. I-V. kötet. Budapest. (Hunyadiak kora Magyarországon VI.)[9]
  • 1891 A renaissance és Mátyás király, Bud. Szemle.
  • 1891 Magyarország története a középiskolák alsóbb osztályai, a polgári fiu- és leányiskolák számára. Budapest. (Baróti Lajos tanárral együtt)
  • 1893 Körösmegye a XV-ik században
  • 1916 Az új magyar és az ún. közös címerekről. Századok L. évf./ 1. szám
  • Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Somogy vármegye 1914.

Mutatók[szerkesztés]

  • Ollé V., Ördög F., Széchenyi M., 2009: Családnévmutató Csánki Dezső történelmi földrajzához = Index of Family Names to Dezső Csánki's Historical Geography. OTKA.
  • Ördög F. 2002: Helynévmutató Csánki Dezső történelmi földrajzához. Budapest.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  3. http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html, 2019. október 25.
  4. Halálesete bejegyezve Budapest I. ker. polgári akv. 902/1933. folyószám alatt.
  5. Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
  6. Levéltárosok Lapja 1915, 23.
  7. A házasságkötés bejegyezve Budapest II. ker. polgári akv. 679/1917. folyószám alatt.
  8. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, arcanum.hu
  9. 2002-ben digitális formában is megjelent. [2009. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 19.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]