Vizi E. Szilveszter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vizi E. Szilveszter
Vizi E. Szilveszter a 10 éves a Wikipédia konferencián
Vizi E. Szilveszter a 10 éves a Wikipédia konferencián
Életrajzi adatok
Született 1936. december 31. (80 éves)
Budapest
Ismeretes mint orvos, farmakológus, az MTA elnöke (2002–2008)
Házastárs Ádám Veronika
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
POTE, BOTE
Pályafutása
Szakterület orvostudományok
Kutatási terület idegrendszer és ingerület-átvitel
Tudományos fokozat az orvostudományok kandidátusa (1969), akadémiai doktor (1977)
Munkahelyek
Semmelweis Orvostudományi Egyetem egyetemi tanár (1981-ig)
Orvostovábbképző Egyetem egyetemi tanár
MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatóprofesszor, igazgató (1989–2002)
Tudományos publikációk száma több mint 400
Szakmai kitüntetések
Széchenyi-díj (1993),
Széchenyi-nagydíj (2012)
Akadémiai tagság levelező tag (1985), rendes tag (1990)
Vizi E. Szilveszter weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vizi E. Szilveszter témájú médiaállományokat.

Vizi E. Szilveszter (teljes nevén: Vizi Elek Szilveszter, Budapest, 1936. december 31. –) Széchenyi-nagydíjas magyar orvos, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és a Szent István Tudományos Akadémia[1] rendes tagja. A központi és perifériás idegrendszer ingerület-átvitelének neves kutatója. Tevékenysége a tudományos ismeretterjesztésben is jelentős. 1989 és 2002 között az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet főigazgatója. 1996 és 2002 között az MTA egyik alelnöke, majd 2008-ig elnöke. Nevét, miután megkapta "Az év ismeretterjesztő tudósa" címet, 2016. december 19-től a 418891 Vizi kisbolygó viseli.[2][3]

Életpályája[szerkesztés]

1955-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, majd átment a Budapesti Orvostudományi Egyetemre, ahol 1961-ben szerzett orvosi diplomát. Diplomájának megszerzése után az egyetem Gyógyszertani Intézetének tanársegédje lett. 1967-ben kapta meg adjunktusi, 1974-ben egyetemi docensi kinevezését. 1977-ben vette át egyetemi tanári megbízását. Emellett 1977-től 1981-ig az Egészségügyi Minisztérium tudományos kutatási főosztályának helyettes vezetője volt. 1981-ben kinevezték az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének tudományos igazgatóhelyettesévé (ezután távozott a Gyógyszertani Intézettől). 1989-ben bízták meg a kutatóintézet főigazgatói tisztségének betöltésével. Ezenkívül 1982-ben az Orvostovábbképző Egyetem (2000-től a Semmelweis Egyetem része) farmakológiai és gyógyszerterápiás tanszékének vezetőjévé, illetve egyetemi tanárává nevezték ki. 2001-ben a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének egyetemi tanára lett. Magyarországi állásain kívül huszonkilenc évesen Riker-ösztöndíjjal kijutott Oxfordba, ahol Sir William Paton munkatársaként dolgozott. 1969-ig kutatott Angliában. 1984-ben a New York-i Albert Einstein Egyetem pszichiátriai és aneszteziológiai tanszékének vendégprofesszora lett.

1969-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1977-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA több bizottságának lett tagja. 1985-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1990-ben pedig rendes tagjává. 1996-ban a tudományos köztestület alelnökévé, 2002-ben annak elnökévé választották (ekkor távozott főigazgatói posztjáról). 2005-ben újabb három évre megerősítették, így 2008-ig töltötte be tisztségét. Ezenkívül 1992-ben a londoni Európai Akadémia (Academia Europaea), 1994-ben a salzburgi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia is felvette tagjai sorába. A Belga Királyi Orvosi, az Oroszországi Orvostudományi és a Román Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Akadémiai tisztségein kívül több tudományos társaság elnöke volt: a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaságot 1995 és 2002 között, az Egészségügyi Tudományos Tanácsot 2001 és 2002 között vezette, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnál pedig 2000-ben választották elnökké. 1990 és 2003 között a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja volt. A Magyar Atlanti Tanács elnöke, valamint a Magyar Élettani Társaság és a Magyar Orvostörténelmi Társaság tagja. 2010. július 6-án a Magyar Labdarúgó-szövetség egyik elnökségi tagjává választották, tisztségét a 2015-ös tisztújításig viselte.

Munkássága[szerkesztés]

Kutatási területe a központi és perifériás idegrendszer ingerület-átvitelének fiziológiai szabályozása és gyógyszeres befolyásolhatósága, a neuronok közötti kölcsönhatás, áthallás és preszinaptikus gátlás vizsgálata, valamint egyéb ingerület-átviteli kérdések.

Nevéhez fűződik többek között egy új agyműködési modell, valamint több idegrendszeri betegség neurobiokémiai módszerének kidolgozása. Vizi felfedezte az axonterminálison (a sejtaxon végződése) elhelyezkedő (alfa) receptorok ingerület-átvitelét preszinaptikusan (azaz ingerátadó módon) szabályozó szerepét. Jelentős eredménye, hogy az első neurokémiai bizonyítékát adta a preszinaptikus (azaz szinapszis előtti) moduláció nemszinaptikus mechanizmusának. Jelentős tevékenysége a tudományos ismeretterjesztés területén, így többek között a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként egyik elindítója volt a Mindentudás Egyeteme programsorozatnak, amelynek 2002. szeptember 16-án első előadója volt.

Több mint négyszáz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, ebből számos könyv, illetve gyűjteményes kötet. Több munkát adott ki a tudomány 21. századi szerepéről, illetve a tudomány és a hit határkérdéseiről. Közleményeit elsősorban angol és magyar nyelven adja közre.

Családja[szerkesztés]

Nős, felesége Ádám Veronika Széchenyi-díjas orvos, biokémikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. Egy leány- és egy fiúgyermek édesapja.

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Phenylisopropylmethylpropynylamine (E-250), a monoaminoxidase inhibitor antagonising the effect of tyramin (társszerzőkkel, 1968)
  • The inhibitory action of norandrenaline and adrenaline on acetylcholine output by guinea-pig ileum longitudinal muscle strip (társszerzőkkel, 1969)
  • The mechanism of acetylcholine release from parasympathetic nerves (társszerzőkkel, 1971)
  • Evidence That Acetylcholine Released by Gastrin and Related Polypeptides Contributes to Their Effect on Gastrointestinal Motility (társszerző, 1973)
  • The Inhibitory Effect of Adenosine and Related Nulceotids on the Release of Acetylcholine (Knoll Józseffel, 1976)
  • Na~~+-K~~+-activated adenosinetriphosphatase as a trigger in transmitter release (társszerzőkkel, 1978)
  • Changes in total and quantal release of acetylcholine in the mouse diaphragm during activation and inhibiton of membrane ATPase (társszerző, 1979)
  • Presynaptic Modulation of Neurochemical Transmission (1979)
  • Non-Synaptic Interactions between Neurons (1984)
  • A neurokémia alapjai (társszerkesztő, 1987)
  • Az idegrendszer megbetegedésének neurokémiai alapjai (Magyar Kálmánnal, 1987)
  • Effect of nicotine on extracellular levels of neurotransmitters assessed by microdialysis in various brain regions: Role of glutamic acid (társszerzőkkel, 1992)
  • Science in the Future of Europe (1994)
  • Adenosine receptor agonists differentially regulate IL-10, TNF-~a, and nitric oxide production in RAW 264.7 macrophages and in endotoxemic mice (társszerzőkkel, 1996)
  • Neurochemistry and pharmacology of the major hippocampal transmitter systems: Synaptic and nonsynaptic interactions (társszerzőkkel, 1998)
  • Presynaptically located CB1 cannabinoid receptors regulate GABA release from axon terminals of specific hippocampal interneurons (társszerzőkkel, 1999)
  • Modulatory role of presynaptic nicotinic receptors in synaptic and non-synaptic chemical communication in the nervous system (társszerző, 1999)
  • The sympathetic nerve-an integrative interface between two supersystems: The brain and the immune system (társszerzőkkel, 2000)
  • Role of high-affinity receptors and membrane transporters in nonsynaptic communication and drug action in the nervous system (társszerző, 2000)
  • Nitric oxide: a novel link between synaptic and nonsynaptic transmission (társszerző, 2001)
  • Agy és tudat (társszerk. Altrichter Ferenccel, Nyíri Kristóffal, Pléh Csabával (Budapest, 2002. ISBN 9638615931 )
  • A tudás hídjai (válogatott cikkek/interjúk, 2005)
  • Hit, erkölcs, tudomány (Erdő Péterrel és Schweitzer Józseffel, 2006. ISBN 963872983X )
  • Handbook of neurochemistry and molecular neurobiology: Neurotransmitter systems (Lajtha Ábellel, 2008)
  • Láthatatlan hidakon át (válogatott beszédek/interjúk, 2008)
  • Non-synaptic receptors and transporters involved in brain functions and targets of drug treatment (társszerzőkkel, 2010)
  • Fast two-photon in vivo imaging with three-dimensional random-access scanning in large tissue volumes (társszerzőkkel, 2012)
  • CD39 and CD73 in immunity and inflammation (társszerzőkkel, 2013)
  • Hypervulnerability to Sound Exposure through Impaired Adaptive Proliferation of Peroxisomes (társszerzőkkel, 2015)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]