Moór Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Moór Gyula
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke
Hivatali idő
1945. október 29. 1946. július 24.
Előd Kornis Gyula
Utód Kodály Zoltán

Született 1888. augusztus 11.
Brassó
Elhunyt1950. február 3. (61 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Párt Magyar Függetlenségi Párt

Foglalkozás politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Moór Gyula témájú médiaállományokat.

Moór Gyula (Brassó, 1888. augusztus 11.Budapest, Józsefváros, 1950. február 3.)[1] jogtudós, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, az MTA ideiglenes elnöke 1945 és 1946 között. Fő kutatási területei a jogbölcselet, a szociológia és a filozófia voltak.

Életpályája[szerkesztés]

Moór Gyula és Boór Ilona fiaként született. Egyetemi tanulmányait 1906 és 1910 között a kolozsvári tudományegyetemen végezte, ahol 1910-ben szerezte meg sub auspiciis állam- és jogtudományi doktorátusát. Különböző tanulmányútjait követően az 1910-es évek közepétől több hazai egyetemen jogfilozófiát és nemzetközi jogot tanított. A kolozsvári egyetemen habilitálták magántanárrá Jogbölcselet tárgykörből. 1921-1928-ig a Kolozsvárról Szegedre menekült Ferenc József Tudományegyetemen a Jogfilozófia Tanszék vezetője volt, az 1924/25-ös tanévben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja volt. 1928-ban Horthy Miklós vitézzé avatta. Kitüntetései III.o k.é.k. a kardokkal, ezüst és bronz Signum Laudis a kardokkal, II. o. Vitézségi érem, K.cs.k., II. o. Nvk. ( vitézek albuma, 1938.)1928-tól húsz éven át a Budapesti Tudományegyetem tanszékvezető tanára, 194546-ban az egyetem rektora is. Tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, majd az 1945-ös választások után (amelyen nem indult) a Nemzetgyűlés választotta képviselővé MTA elnöki tisztségéből kifolyólag. Az 1947-es választásokon a Magyar Függetlenségi Párt színeiben indult sikerrel, megválasztották országgyűlési képviselővé (a párt vezetésébe is bekerült), de az MKP nyomására mandátumát megsemmisítették. 1948. január 1-jén nyugdíjazták. 1949-ben akadémiai tagságát is megvonták.

Munkássága[szerkesztés]

Számos tudományos társaság tagja, többek között a Magyar Tudományos Akadémia is levelező (1925), majd rendes (1942) tagjává választotta; az MTA elnökhelyettese, a Jogtudományi Osztály elnöke is volt, majd a második világháború után Kornis Gyula lemondása miatt rövid ideig ideiglenes elnöke is volt a testületnek. Számos szakmai társaságban tevékenykedett, a Magyar Társadalomtudományi Társaságban és Mikes Irodalmi Társaságban mint választmányi tag, de tagja volt a Magyar Filozófiai Társaságnak és a Dugonics Társaságnak is. Fő kutatási területe a jogbölcselet volt, de foglalkoztatta a szociológia és a filozófia is. Erőteljesen támaszkodott a korszakban igen komoly befolyást gyakorló újkantiánus filozófiára, amiből kiindulva önálló jogfilozófiai rendszer kidolgozására törekedett. Tisztelői főként az ő érdemének tartják, hogy a magyar jogbölcselet lépést tudott tartani a korabeli európai jogfilozófia fejlődésével.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Moór Gyula lásd 53. p. ISBN 963-482-037-9
  • Szabadfalvi József: Moór Gyula. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2001. ISSN 1585-3098

További információk[szerkesztés]