Moór Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Moór Gyula
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
A Magyar Tudományos Akadémia 10. elnöke
Hivatali idő
1945. október 29. 1946. július 24.
Előd Kornis Gyula
Utód Kodály Zoltán

Született 1888. augusztus 11.
Brassó
Elhunyt1950. február 3. (61 évesen)
Budapest[1]
Sírhely Farkasréti temető
Párt Magyar Függetlenségi Párt

Foglalkozás politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Moór Gyula témájú médiaállományokat.

Moór Gyula (Brassó, 1888. augusztus 11.Budapest, Józsefváros, 1950. február 3.)[2] jogtudós, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, az MTA ideiglenes elnöke 1945 és 1946 között. Fő kutatási területei a jogbölcselet, a szociológia és a filozófia voltak.

Életpályája[szerkesztés]

Moór Gyula és Boór Ilona fiaként született. Egyetemi tanulmányait 1906 és 1910 között a kolozsvári tudományegyetemen végezte, ahol 1910-ben szerezte meg sub auspiciis regis jog- és államtudományi doktorátusát. Különböző tanulmányútjait követően az 1910-es évek közepétől több hazai egyetemen jogfilozófiát és nemzetközi jogot tanított. A kolozsvári egyetemen habilitálták magántanárrá Jogbölcselet tárgykörből. 1921-1928-ig a Kolozsvárról Szegedre menekült Ferenc József Tudományegyetemen a Jogfilozófia Tanszék vezetője volt, az 1924/25-ös tanévben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja volt. 1928-ban Horthy Miklós vitézzé avatta. Kitüntetései III.o k.é.k. a kardokkal, ezüst és bronz Signum Laudis a kardokkal, II. o. Vitézségi érem, K.cs.k., II. o. Nvk. ( vitézek albuma, 1938.)1928-tól húsz éven át a Budapesti Tudományegyetem tanszékvezető tanára, 194546-ban az egyetem rektora is. Tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, majd az 1945-ös választások után (amelyen nem indult) a Nemzetgyűlés választotta képviselővé MTA elnöki tisztségéből kifolyólag. Az 1947-es választásokon a Magyar Függetlenségi Párt színeiben indult sikerrel, megválasztották országgyűlési képviselővé (a párt vezetésébe is bekerült), de az MKP nyomására mandátumát megsemmisítették. 1948. január 1-jén nyugdíjazták. 1949. október 31-én akadémiai tagságát is megszüntették.

Munkássága[szerkesztés]

Számos tudományos társaság tagja, többek között a Magyar Tudományos Akadémia is levelező (1925), majd rendes (1942) tagjává választotta; az MTA elnökhelyettese, a Jogtudományi Osztály elnöke is volt, majd a második világháború után Kornis Gyula lemondása miatt rövid ideig ideiglenes elnöke is volt a testületnek. Számos szakmai társaságban tevékenykedett, a Magyar Társadalomtudományi Társaságban és Mikes Irodalmi Társaságban mint választmányi tag, de tagja volt a Magyar Filozófiai Társaságnak és a Dugonics Társaságnak is. Fő kutatási területe a jogbölcselet volt, de foglalkoztatta a szociológia és a filozófia is. Erőteljesen támaszkodott a korszakban igen komoly befolyást gyakorló újkantiánus filozófiára, amiből kiindulva önálló jogfilozófiai rendszer kidolgozására törekedett. Tisztelői főként az ő érdemének tartják, hogy a magyar jogbölcselet lépést tudott tartani a korabeli európai jogfilozófia fejlődésével.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Moór Gyula lásd 53. p. ISBN 963-482-037-9
  • Szabadfalvi József: Moór Gyula. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2001. ISSN 1585-3098

További információk[szerkesztés]