Mészáros Rezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Mészáros Rezső
Született 1942. március 4. (76 éves)
Makó
Állampolgársága magyar[1]
Nemzetisége magyar
Foglalkozása geográfus,
egyetemi tanár,
akadémikus

Mészáros Rezső (Makó, 1942. március 4. –) magyar geográfus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A faluföldrajz neves kutatója. 1991 és 1994 között a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar dékánja, 1994 és 2003 között a JATE és utódintézménye, a Szegedi Tudományegyetem rektora.

Életpályája[szerkesztés]

1960-ban érettségizett, majd felvették a József Attila Tudományegyetem (ma: Szegedi Tudományegyetem) biológia–földrajz szakára, ahol 1965-ben szerezte meg biológia-földrajz szakos középiskolai tanári diplomáját. Diplomájának megszerzése után a csanádpalotai általános iskolában vállalt tanári munkát, majd 1967 és 1974 között a KISZ Szeged Városi és Csongrád Megyei Bizottsága munkatársa volt. 1974-ben visszakerült a József Attila Tudományegyetemre, ahol a gazdaságföldrajzi tanszékének oktatója lett. 1981-ben kapta meg egyetemi docensi, 1990-ben egyetemi tanári kinevezését. 1991-ben az egyetem Természettudományi Karának dékánjává választották, majd 1994-ben az egyetemi rektori tisztével bízták meg. Vezetése alatt integrálódott a Szegedi Orvostudományi Egyetem és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola az egyetembe és kapta a Szegedi Tudományegyetem nevet 2000-ben. Rektori tisztségét 2003-ig viselte. 1999 és 2001 között a Magyar Rektori Konferencia elnöke volt. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. Oktatott tantárgyai az Alapismeretek az Európai Unióról, az EU regionális politikája, és a regionális társadalomföldrajz.

1980-ban védte meg a földrajztudományok kandidátusi értekezését, 1989-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságnak (SZAB), a Regionális Tudományos Bizottságának és a társadalomföldrajzzal foglalkozó Földrajzi I. Tudományos Bizottságának lett tagja, utóbbinak később elnökévé is választották. 1985 és 1992 között a SZAB titkára volt. 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2007-ben rendes tagjává választották.

Rendszeresen részt vesz hazai és nemzetközi konferenciákon, szakmai kapcsolatban van az osnabrücki, brémai, göttingeni, koppenhágai, turkui, hongkongi és a tokiói egyetem földrajzi tanszékével.

Munkássága[szerkesztés]

Kutatási területe a regionális földrajz, a településföldrajz, a térbeli kapcsolatok, és a települések térbeli struktúrája; vizsgálja a kiberteret is.

A magyarországi geográfiatudományban az egyik első alkalmazója volt annak a módszernek, amelynek eredménye a falusi tér térkapcsolatainak felismerése és a térszerveződés mechanizmusának értelmezése volt. Fontos eredménye a településen belüli területi fejlődés megismeréséhez kialakított és felvázolt koncepciója volt, amelynek alapja a települési térkapcsolatok úgynevezett időföldrajzi megközelítése.

Több alkalommal kapott megbízást központi, megyei, illetve települési önkormányzati szervektől, regionális fejlesztésekkel kapcsolatban rendszeresen végez szakértői tevékenységet.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Effects of Industrialization on Economic and Social Changes in Village Areas of the South Hungarian Plain (Ann Arbor 1981)
  • A falusi átalakulás alapvető térfolyamatai a Dél-Alföldön (Budapest, 1982)
  • A világ mezőgazdasága és élelmezési helyzete (Budapest, 1985)
  • The Spatial Order of Agriculture in Hungarian Rural Spaces (Hongkong, 1986)
  • A térkapcsolatok értelmezésének néhány összefüggése (Budapest, 1989)
  • Geographical Elements of Local Policy of Settlement (Jeruzsálem, 1992)
  • A település térbelisége (Szeged, 1994)
  • Role of Hungary in the Middle-Eastern European Migration (1997)
  • Tudomány és regionalitás Magyarországon a 90-es években (társszerző, 1998)
  • A társadalomföldrajz gondolatvilága (Szeged, 2000)
  • A kibertér társadalomföldrajzi megközelítése (Magyar Tudomány, 2001. július)
  • Kibertér. A földrajzi tudás új dimenziói (Szeged, 2001)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  2. Díszdiplomások és köztársasági ösztöndíjasok köszöntése a Bölcsészettudományi Karon. (A díjazottak névsorával). Lásd Délmagyarország című szegedi napilap, 2015. szeptember 19. 16. p.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]