Mészáros Rezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mészáros Rezső
Született 1942. március 4. (75 éves)
Makó
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása geográfus,
egyetemi tanár,
akadémikus

Mészáros Rezső (Makó, 1942. március 4. –) magyar geográfus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A faluföldrajz neves kutatója. 1991 és 1994 között a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar dékánja, 1994 és 2003 között a JATE és utódintézménye, a Szegedi Tudományegyetem rektora.

Életpályája[szerkesztés]

1960-ban érettségizett, majd felvették a József Attila Tudományegyetem (ma: Szegedi Tudományegyetem) biológia–földrajz szakára, ahol 1965-ben szerezte meg biológia-földrajz szakos középiskolai tanári diplomáját. Diplomájának megszerzése után a csanádpalotai általános iskolában vállalt tanári munkát, majd 1967 és 1974 között a KISZ Szeged Városi és Csongrád Megyei Bizottsága munkatársa volt. 1974-ben visszakerült a József Attila Tudományegyetemre, ahol a gazdaságföldrajzi tanszékének oktatója lett. 1981-ben kapta meg egyetemi docensi, 1990-ben egyetemi tanári kinevezését. 1991-ben az egyetem Természettudományi Karának dékánjává választották, majd 1994-ben az egyetemi rektori tisztével bízták meg. Vezetése alatt integrálódott a Szegedi Orvostudományi Egyetem és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola az egyetembe és kapta a Szegedi Tudományegyetem nevet 2000-ben. Rektori tisztségét 2003-ig viselte. 1999 és 2001 között a Magyar Rektori Konferencia elnöke volt. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. Oktatott tantárgyai az Alapismeretek az Európai Unióról, az EU regionális politikája, és a regionális társadalomföldrajz.

1980-ban védte meg a földrajztudományok kandidátusi értekezését, 1989-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságnak (SZAB), a Regionális Tudományos Bizottságának és a társadalomföldrajzzal foglalkozó Földrajzi I. Tudományos Bizottságának lett tagja, utóbbinak később elnökévé is választották. 1985 és 1992 között a SZAB titkára volt. 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2007-ben rendes tagjává választották.

Rendszeresen részt vesz hazai és nemzetközi konferenciákon, szakmai kapcsolatban van az osnabrücki, brémai, göttingeni, koppenhágai, turkui, hongkongi és a tokiói egyetem földrajzi tanszékével.

Munkássága[szerkesztés]

Kutatási területe a regionális földrajz, a településföldrajz, a térbeli kapcsolatok, és a települések térbeli struktúrája; vizsgálja a kiberteret is.

A magyarországi geográfiatudományban az egyik első alkalmazója volt annak a módszernek, amelynek eredménye a falusi tér térkapcsolatainak felismerése és a térszerveződés mechanizmusának értelmezése volt. Fontos eredménye a településen belüli területi fejlődés megismeréséhez kialakított és felvázolt koncepciója volt, amelynek alapja a települési térkapcsolatok úgynevezett időföldrajzi megközelítése.

Több alkalommal kapott megbízást központi, megyei, illetve települési önkormányzati szervektől, regionális fejlesztésekkel kapcsolatban rendszeresen végez szakértői tevékenységet.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Effects of Industrialization on Economic and Social Changes in Village Areas of the South Hungarian Plain (Ann Arbor 1981)
  • A falusi átalakulás alapvető térfolyamatai a Dél-Alföldön (Budapest, 1982)
  • A világ mezőgazdasága és élelmezési helyzete (Budapest, 1985)
  • The Spatial Order of Agriculture in Hungarian Rural Spaces (Hongkong, 1986)
  • A térkapcsolatok értelmezésének néhány összefüggése (Budapest, 1989)
  • Geographical Elements of Local Policy of Settlement (Jeruzsálem, 1992)
  • A település térbelisége (Szeged, 1994)
  • Role of Hungary in the Middle-Eastern European Migration (1997)
  • Tudomány és regionalitás Magyarországon a 90-es években (társszerző, 1998)
  • A társadalomföldrajz gondolatvilága (Szeged, 2000)
  • A kibertér társadalomföldrajzi megközelítése (Magyar Tudomány, 2001. július)
  • Kibertér. A földrajzi tudás új dimenziói (Szeged, 2001)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Díszdiplomások és köztársasági ösztöndíjasok köszöntése a Bölcsészettudományi Karon. (A díjazottak névsorával). Lásd Délmagyarország című szegedi napilap, 2015. szeptember 19. 16. p.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]