Zichy Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zichy Jenő
Zichy Jenő
Zichy Jenő

Született 1837. július 5.
Sárszentmihály
Elhunyt 1906. december 26. (69 évesen)
Merán, Tirol, Habsburg Birodalom
Párt Felirati Párt
(1861)
Deák Párt
(1865-1870)
pártonkívüli
(1870-1872)
Szabadelvű Párt
(1878-1903)
pártonkívüli
(1903)
Függetlenségi és 48-as Párt
(1903-1906)

Házastársa gróf Hermine von Redern (1844-1911)
Foglalkozás politikus, Ázsia-kutató
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zichy Jenő témájú médiaállományokat.

Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Jenő (Sárszentmihály, 1837. július 5.Merán, ma: Merano, Dél-Tirol, Olaszország, 1906. december 26.) magyar szakíró, politikus, Ázsia-kutató, az MTA tiszteleti tagja (1899).

Életrajza[szerkesztés]

A magyar főnemesi számazású gróf Zichy család sarja. Fejér vármegyében született. Édesapja, gróf Zichy Edmund (1811-1894), császári és király kamarás, belső titkos tanácsos, műgyűjtő, édesanyja, Odelscalchi Paolina (1810-1866) hercegnő volt.[1] Tanulmányait Székesfehérváron és a Német Birodalomban végezte és az 1870-es években jogi diplomát szerzett. 1860-ban Fejér vármegyében lett főszolgabíró.

Először 1861-ben, majd 1865-től 1875-ig három cikluson át volt országgyűlési képviselő (1870-ig deák-párti, azután pártonkívüli), mikor is figyelmét a politikán kívüli teendőre fordította; az Székesfehérvári Országos Kiállítás főszervezője lett, melyre végül 1879-ben került sor. Legközelebb az 1878-as választásokon indult, ahol ismét megválasztották, onnantól kezdve haláláig országgyűlési képviselő maradt, 1903-ig szabadelvű párti, majd pártonkívüli, végül Függetlenségi és Negyvennyolcas színekben.

18811906 között az Országos Iparegyesület elnöke volt. Közreműködésével 86 városban indult meg az alsófokú iparoktatás. Nevéhez fűződik az 1879. évi székesfehérvári országos kiállítás megszervezése.

Családtörténeti kutatásai során élete céljául tűzte ki a magyarok eredetének, őshazájának felkutatását.

Saját költségén több tudományos expedíciót szervezett és vezetett Oroszországba, Ázsiába, a Kaukázusba a magyarság eredetének felkutatására, neves tudósok részvételével.

Harmadik expedíciójának megkezdése előtt, 1895. március 31-én az Országos Casinóban előadást tartott terveiről. Az előadás során beszámolt több évtizedes előkészületeiről, a hazai és az idegen ősmagyarságra vonatkozó dokumentumok tanulmányozásáról. Az orosz birodalom akkori határain belül végzendő kutatásaihoz megszerezte az orosz cár és kormány engedélyét, támogatását. Kapcsolatba lépett az akkori orosz tudósokkal is, kikérve tanácsaikat. Az 1898-as, több hónapos harmadik kutatóútjára, melynek tervezője, szervezője és egyben mecénása is volt többek között útitársaiul választotta dr. Wosinszky Mórt, dr. Szentkatolnai Bálint Gábort, dr. Szádeczky-Kardoss Lajost, Csiki Ernőt, Csellingerián Jakabot és Déchy Mórt is.

1901-ben Budapesten magánmúzeumot létesített, gyűjteményét a fővárosra hagyta.

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

1865. június 15.-én Berlinben vette el gróf Hermine von Redern (1844-1911), csillagkeresztes hölgy úrnőt,[2] gróf Heinrich Alexander von Redern (1804-1888) és Odescalchi Vittoria (1811-1889) hercegnő lányát. A házasságukból született:

  • gróf Zichy Hermine (1866-1938), gróf Franz Folliot de Crenneville (1856-1935) házastársa.
  • gróf Zichy Pauline (1868-1944). Férje, gróf Hugo von Oberndorff (1846-1927)
  • gróf Zichy Elisabeth (1871-1950, iglói és zabari Szontagh Jenő (1874-1952) felesége.
  • gróf Zichy Gabriele (1874-1952)
  • gróf Zichy Rafael (1877-1944). Neje, Pallavicini Eduardine (1877-1964) őrgrófnő.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Emlékirat a magyar ipar fejlesztése érdekében (Budapest., 1880);
  • Népnevelési egyesületek létesítése (Bp., 1880);
  • A munkáskérdésről (Bp., 1883);
  • Kaukázusi és közép-ázsiai utazásai (I – II., Bp., 1897);
Zichy Jenő sírja Budapesten. Kerepesi temető: 28-díszsor-15. Kozma Erzsébet alkotása
Zichy Jenő sírja Budapesten. Kerepesi temető: 28-díszsor-15. Kozma Erzsébet alkotása
A Zichy Jenő utca Budapest VI. kerületében a Bajcsy-Zsilinszky út felé a Nagymező utcából
A Zichy Jenő utca Budapest VI. kerületében a Bajcsy-Zsilinszky út felé a Nagymező utcából
  • Oroszországi és keletázsiai expeditiójának beszámolója (Bp., 1899);
  • Harmadik ázsiai utazása (I – V., Székesfehérvár, 1900 – 1905);
  • Az önálló vámterületért (Székesfehérvár, 1902).

Emlékezete[szerkesztés]

Nevét utca őrzi Budapest VI. kerületében.

Székesfehérváron róla nevezték el a Zichy ligetet, Sárszentmihályon pedig a falu iskoláját. (Zichy Jenő Általános Iskola).

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]