Sárszentmihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sárszentmihály
Sárszentmihály légifotó.jpg
Sárszentmihály címere
Sárszentmihály címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállás község
Polgármester Kalmár Tibor (független)[1]
Irányítószám 8143
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 2973 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség78,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság118[3] m
Terület37,4 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájSárrét[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sárszentmihály (Magyarország)
Sárszentmihály
Sárszentmihály
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 09′ 06″, k. h. 18° 20′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 06″, k. h. 18° 20′ 27″
Sárszentmihály (Fejér megye)
Sárszentmihály
Sárszentmihály
Pozíció Fejér megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárszentmihály témájú médiaállományokat.

Sárszentmihály (1898-ig Szent-Mihály) község Fejér megyében a Székesfehérvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megyeszékhelytől, Székesfehérvártól légvonalban körülbelül 5–6 km-re található, a Sárvíz-csatorna mentén. Tengerszint feletti magassága 112 m.

Története[szerkesztés]

A település történeti előzményei Pannonia bronzkori (i. e. 10. század) időszakáig vezethetők vissza, amelyek a római kor, majd a népvándorlás időszakában folytatódnak (malom-szigeti ásatásoknál feltárt épületmaradványok, stb.). Települési folytonosságot jelez a református templom körüli ásatások során feltárt középkori templommaradvány, a körülötte fekvő temetőterülettel. A település temploma már 1436-38-ból írásos említéssel regisztrálható.

A honfoglalás, államalapítás és a magyar középkor időszakában a Sárrét területe mind gazdasági, mind védelmi vonatkozásban stratégiai jelentőséggel bírt. A honfoglalás során a Sárrét területe az Árpád-ivadék vezértörzs szállásterületévé vált, s a központi vezéri terület védelmét mocsaras, vízállásos jellege következtében jól szolgáló települések jöttek létre itt (Jenő, Keszi, Ladány, Fevény, Úrhida, Ősi, Keér, Bögöd).

A települések gazdasági alapját a jó termőhelyi adottságokkal rendelkező földművelés és állattenyésztés képezte, lakosságuk fejedelmi szolgálatban levő harcos jobbágyréteget alkottak.

Sárszentmihály és térsége a történelem során – legújabb időszakunkig – mindvégig megtartotta ezen kettős térségi jellegzetességét, nevezetesen az agrárgazdasági karaktert, s e mellett a katonai/stratégiai jelentőségét.

Az első jellegzetessége alapján a térségben létrejövő nagy hűbéri-, majd a török kor elmúltával kialakuló főnemesi uradalmi birtokok, a közelmúltban pedig jövedelmező kollektív szövetkezeti és állami gazdaságok kialakulását tette lehetővé.

A második jellegzetessége: stratégiai jelentősége, amely a tatárjárás, török kori végvári harcok, Rákóczi-szabadságharc, s a második világháború frontharcai révén vált ismertté.

A falu eredeti neve: Kér, mivel 1002-től az ő nemzetségük birtokában volt. 1324-ben a székesfehérvári káptalan birtoka, majd 1436-ban a székesfehérvári prépost birtoka. Ebben az évben a település neve Zent-Mihal, melyet az 1438-ban végzett határjárás okmánya is igazol.

1438-ban Szent Mihály arkangyalnak szentelt templomot építenek, innentől kezdve egyre gyakrabban említik a falut Szentmihály néven. A törökdúlás idején a falu elpusztul, az 1550-es években a palotai vár birtokaihoz csatolják. 1650-től a Zichy család birtoka.

Mivel Szentmihály Fehérvár közelében található, a török hódoltság idejében korán az új szandzsák birtokába került, és a töröknek adót kellett fizetnie. Ezen időszakra esett a reformáció terjedése (1567) és az egyházzá való szerveződés is, az eklézsia a hagyomány szerint a török uralom idején is létezett. A reformátusok 40 Ft-ért vásárolták meg templomukat a törököktől. (A református gyülekezet tagjainak anyakönyvezése 1739-ben indult, a katolikusoknál 1818-cal kezdődően vannak anyakönyvek.)

1650-ben III. Ferdinánd gróf Zichy István és neje Baranyai Máriának és örökösének adományozta a települést, innentől fogva 1930-ig a Zichy nemzettség tulajdonában állt. Az itt született Zichy Jenő gazdálkodott a birtokon.

A XVIII. században Szentmihály környékén lévő Pentele, Úrhida és Kiskeszi települések a Farádi Vörös család tulajdonába tartoztak. Pentelét 1826-ban Sárvári és Felsővidéki gróf Széchenyi Lajos megvásárolta, 1945-ig gróf Széchenyi Viktor tulajdona volt.

1891-ben mint kisközség 1569 lakossal rendelkezett. 1898-ban a falu nevét Szentmihályról Sárszentmihályra változtatták. Feltételezések szerint a Sár előtag a Sárvíz-sárrét névből származik.

1930-tól 1945-ig báró Szterényi József tulajdonát képezte a Zichy birtok. Ezt követően felosztásra került a többi nagybirtokkal egyetemben.

Az első világháborúba 700 fő vonult be a községből, 71 fő halt hősi halált.

A második világháború áldozatai a községben: 28 fő polgári személy valamint 39 katona. Helyiek elbeszélése alapján 1944/45 telén az orosz katonák eltüzelték a református templom padjait az anyakönyvekkel együtt.

1948-ban került sor az iskolák államosítására. Az önkormányzati rendszert 1949-ben megszüntették, helyette tanácsi rendszer kezdte meg működését.

A Népfront biztosság 1950. október 11-én közgyűlésen javaslatott tett, hogy a falu nevét Mihály falvára változtassák, de erre nem került sor.

1990 októberéig Sárkeszivel közös tanácsi rendszerben működött a község, ekkor megszűnt a tanácsi rendszer és mind a kettő településen újból önkormányzati rendszer jött létre. A település térségének történeti hagyományainak áttekintése és értékelése számos jelzés-értékű útmutatással szolgálhat a településfejlődés és –fejlesztési célok és eszközök kialakítása során.

(A település rendelkezik településtörténelmi monográfiával: Sárszentmihály Sárpentele – Adatok, képek a községek történetéhez, földrajzához, gazdasági – művelődési – szociális viszonyaihoz 1994. (Szerk. Biz.)

Sárszentmihály: Településrendezési terv (KT.2006)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom: az egykori kéri Szent-Mihály templomának helyén, annak romjainak felhasználásával építették 1800 körül.
  • Volt Zichy-kúria és kápolna: egyemeletes épület, amelyhez a kápolna csatlakozik. Épült a XIX. században.
  • Volt Zichy kastély: szecessziós-historizáló, angolos stílusban épült 1900 körül.

Híres emberek[szerkesztés]

Közlekedése[szerkesztés]

Közlekedési szempontból a falu helyzete kedvező, 5 kilométerre található Szabadbattyán, amely a 7-es főút és az M7-es autópálya mentén helyezkedik el, de Székesfehérvár sincs messze, ami fontos országos közlekedési csomópont.

A falu rendelkezik vasútállomással és egy vasúti megállóval (Sárpentele), amelyek a Budapest-Veszprém-Szombathely fővonal mentén találhatók.

A Sárszentmihály község mésziszapbányájához vezető gazdasági vasutat 1954-ben építették ki 5 km hosszban. Az 1960-as évek végén kezelése a MÁV Gazdasági Vasutak Igazgatóságától a bányához került. A forgalom 1991-ben szűnt meg, a pályát 1997-ben bontották fel. A kocsikat - egy kivétellel - szétvágták (az egy megmaradt darab jelenleg Gánton található, mint kiállítási tárgy), a négy mozdony a Csömödéri Erdei Vasútra került. A vasút történetét jelképező fotókat Szűcs Zoltán az 1980-as évek végén örökítette meg.

Autóbuszjárattal Székesfehérvár irányából közelíthető meg.

Gazdaság[szerkesztés]

Kedvező közlekedési adottságainak köszönhetően a falu határában a Masterplast Group létesített logisztikai központot 2001-ben. Emellett a lakosok többsége a közeli megyeszékhelyen dolgozik.

Adatforrások és szakirodalom[szerkesztés]

  • (Szerk. Biz.) Sárszentmihály Sárpentele – Adatok, képek a községek történetéhez, földrajzához, gazdasági – művelődési – szociális viszonyaihoz, 1994.
  • Kiss Tamás: Sárszentmihály község településrendezési terve Veszprém, 2006. (Telinfo.Sys Munkacsoport, Lásd Orsz. Ter.Rend Tervtár VÁTI )
  • A Pallas nagy lexikona

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sárszentmihály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Sárszentmihály, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  6. Széchenyi Zsigmond

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárszentmihály témájú médiaállományokat.