Kápolnásnyék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kápolnásnyék
Kàpolnàsnyék Village - panoramio.jpg
Kápolnásnyék címere
Kápolnásnyék címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásGárdonyi
Jogállás község
Polgármester Podhorszki István (független)[1]
Irányítószám 2475
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség3590 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség87,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság128[3] m
Terület41,5 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájVelencei-medence[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kápolnásnyék (Magyarország)
Kápolnásnyék
Kápolnásnyék
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 14′ 44″, k. h. 18° 41′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 44″, k. h. 18° 41′ 38″
Kápolnásnyék (Fejér megye)
Kápolnásnyék
Kápolnásnyék
Pozíció Fejér megye térképén
Kápolnásnyék weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kápolnásnyék témájú médiaállományokat.

Kápolnásnyék község Fejér megyében, a Gárdonyi járásban. A környező településekhez hasonlóan komoly gazdasági fejlődést mutat a rendszerváltást követő időkben is. Hozzá tartozik Pettend, amely szintén dinamikusan gyarapszik.

Földrajz[szerkesztés]

A településen keresztülfolyik a Bágyom-ér, amely a Velencei-tóba torkollik.

Története[szerkesztés]

Kápolnásnyék az 17801784 között készített jozefiniánus topográfiai térképen
Kápolnásnyék az 18061869 között készített franciskánus topográfiai térképen
Kápolnásnyék az 18721884 között készített ferencjózsefi topográfiai térképen

A környéken előkerült bronzkori leletek bizonyítják, hogy a terület már az őskorban lakott volt.

A település neve a honfoglalás kori Nyék törzs nevéből származik, amelynek egyik mellékága lakhatta a települést. Koppány legyőzése után Nyék feltehetőleg királynéi birtok lett. Első írásos említése 1193-ból származik Neck néven. Később Kápolnás Nyék, Káposztás Nyék, illetve Fertőfő Nyék néven is említik, de a Buda és Fehérvár közötti úttól délre fekvő település nem tett szert különösebb jelentőségre. A török időkben a határvidéken fekvő falut komolyan sújtotta a kettős adóztatás (A Magyar Királyság és a Török Birodalom is beszedte adóit), így népessége megcsappant, és az 1543. évi török hadjárat során lakatlanná is vált.

A falu csak 1772 körül kezdett újra benépesedni. Itt született 1800. december 1-jén Vörösmarty Mihály. A 19. század során Alsó és Felső Nyék néven két részből állt. A település fejlődésére a Déli Vasút Budapest és Székesfehérvár közötti szakaszának 1861-es átadása sem jelentett különösebb hatást.

Mai arculatát az 1930-as években nyerte el, amikor a fellendülő velencei-tavi idegenforgalom kereskedelmi és szolgáltató bázisává vált. Ebben az időszakban telefonközponttal, csendőrőrssel, körzeti orvosi rendszerrel, vasútállomással és malommal gyarapodott a település.

A fejlődést a második világháború visszavetette (nagy páncélos csaták voltak a község területén és környékén), a lakosság jelentős része kihalt, és a település elmaradt a környék többi településétől. Az 1970-es-1980-as években a velencei nagyközségi közös tanács igazgatta a falut.

Függetlenségét 1990-ben nyerte vissza, és komoly fejlődésnek indult, így ismét a Velencei-tó idegenforgalmának egyik háttérbázisává vált, ahol számos új kereskedelmi és szolgáltató létesítmény jött létre, és az infrastruktúra is gyors ütemben fejlődött.[6]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Somorai Béla (SZDSZ)[7]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Dr. Farsang Zoltán József (független)[8]
  • 2014–2019: Podhorszki István (független)[1]
  • 2019-től:

Gazdaság[szerkesztés]

A település jelenleg komoly fejlődést mutat gazdasági téren. Az ebből származó bevételeket nagyrészt az infrastruktúra fejlesztésére fordítják. A községben mezőgazdasági és építőipari szaküzletek szolgálják ki a környékbeli lakosokat, malom is működik itt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,7%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,9% németnek, 0,4% románnak mondta magát (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,3%, református 13,7%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 19,9% (26,4% nem nyilatkozott).[9]

Közlekedés[szerkesztés]

A 7-es főút és az M7-es autópálya között fekszik, a térség közlekedési központja saját autópálya-lehajtóval. Vasútállomása része a Budapest–Martonvásár–Székesfehérvár-vasútvonalnak, a vonatok fél órás ütemmel közlekednek Kelenföld és Székesfehérvár felé is. Ide futnak be Vereb és a Velencei-tó északi partja felől érkező autóbuszjáratok is.

Kultúra[szerkesztés]

Vörösmarty Mihály az életének utolsó éveit, 1853 tavaszától 1855 őszéig a szülőfalujában, Kápolnásnyéken töltötte.[10] A község iskolája, a Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, közel 700, a környező településekről is érkező tanulót oktat.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Vörösmarty Mihály szülőháza[11] helyén emlékmúzeum, a településtől délre, amely egyben kovácsmúzeum is
  • Helytörténeti kiállítás
  • Református templom
  • Halász-kastély, 2016-ra újult meg a kastély-komplexum, miután 2014-ben, a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásának elnyerésével „A Kápolnásnyéki Dabasi Halász kastély rekonstrukciója – Látogatótér és kiállítóhely kialakítása” elnevezésű projekt, az átadás után lehetővé tette[12][13]
  • Az elpusztult Luczenbacher-kastély kápolnája[14]
  • Református községi temető
  • A Hősök terén lévő első világháborús emlékmű, második világháborús emléksír, 1956-os kopjafa
  • Millecentenáriumi emlékmű
  • 1848-as emlékmű a polgármesteri hivatal előtti téren
  • A polgármesteri hivatal falán a községi címer és a Vörösmarty család címere
  • Vörösmarty Mihály szobra a Vörösmarty parkban
  • Bartók Béla szobra a róla elnevezett utca terén
  • 2009-től Trianon-gyászemlékmű a polgármesteri hivatal előtt

Személyek[szerkesztés]

Kápolnásnyék neve rovásírással
  • Itt született Vass Ádám (1988 - ) válogatott labdarúgó

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kápolnásnyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)[halott link]
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kápolnásnyék, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. Településismertető. velencei-to.hu. (Hozzáférés: 2008. július 31.)
  7. Kápolnásnyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  8. Kápolnásnyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)[halott link]
  9. Kápolnásnyék Helységnévtár
  10. Kicsiségek - nagy emberről Vörösmarty Kápolnásnyéken, kapolnasnyek.info
  11. Pusztanyék Vörösmarty szülőháza , gallery.hungaricana.hu
  12. A kastély
  13. Halász-kastély
  14. Luczenbacher-kastély – Kápolnásnyék-Pettend, velenceito.info

További információk[szerkesztés]