Csór

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csór
Csór, Magyar utca, református templom
Csór, Magyar utca, református templom
Csór címere
Csór címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Székesfehérvári
Jogállás község
Polgármester Csete Krisztián (2014. okt. 12-től)[1]
Irányítószám 8041
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 1785 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 43,60 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 111[3] m
Terület 41,49 km²
Földrajzi nagytáj Dunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtáj Bakonyvidék[4][5]
Földrajzi kistáj Keleti-Bakony[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csór (Magyarország)
Csór
Csór
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 12′ 20″, k. h. 18° 15′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 20″, k. h. 18° 15′ 30″
Csór (Fejér megye)
Csór
Csór
Pozíció Fejér megye térképén
Csór weboldala

Csór község Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Székesfehérvár és Várpalota között fekszik, utóbbihoz kicsit közelebb. Három kilométerre található Veszprém és Fejér megye határa. Északon a Bakony, délen a Sárrét öleli körbe. A szomszédos falvak közül egyedül Iszkaszentgyörgyre vezet út. Csór kiemelt vízbázissal, rendkívül jó minőségű vízzel rendelkezik. A vízmű melletti hegyből fakadó karsztforrás látja el vízzel Székesfehérvárt és a helyi lakosokat. De egyéb források is léteznek, amelyek enyhén meleg vizűek.

Vasútállomása Csór-Nádasdladány, a falutól kb. 5 km-re a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalon van. A község 2006-ig a 8-as főúton feküdt, ekkor megépült a Csórt elkerülő főútszakasz, a községen áthaladó út mellékúttá vált (82 101-es közút).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület történelme egészen az őskorig visszavezethető, hiszen az elmúlt évtizedek ásatásai, kezdve a neolitikumtól, bezárva a középkorig egy sor kultúrát és letelepedési nyomot feltártak. Ezen ásatások alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a település több mint 6000 éve folyamatosan lakott. Az őskorban főleg a mai peremterületeken éltek (Csárdatető alja, Sér hegy), az ókorban római kereskedelmi út haladt át a falu mai területén. A régészek kikötőkhöz (az ókorban a Nádor csatorna elődje alkalmas volt arra, hogy folyami hajókkal közlekedjenek rajta) vezető utakat találtak, amik azt feltételezik, hogy igen mozgalmas lehetett az élet a császárkorban. Így a szárazföldi kereskedelem mellett igen élénk vízi forgalom is jellemző volt a térségre, ahonnét a gazdag Gorsium-Balaton (Lacus Pelso) térség szinte végig elérhető volt. A népvándorlás alatt langobárdok és gepidák telepedtek itt meg hosszabb-rövidebb ideig. A 2000 után kezdődő ásatások a mai Vendel-dülő területén, egy nagyjából 100 méter sugarú körben minimum 5 népcsoport megtelepedését regisztrálták. Ezen tények alapján nyugodtan kijelenthető, hogy a település a feltárt időszakok alatt népszerű és igen forgalmas földrajzi elhelyezkedéssel bírt.

1193-ban III. Béla a fehérvári keresztesek konventjének adományozta Bivalt. Bival ma az a terület, amit a hagyomány Gusztus-pusztának hív. Eredetileg a konvent custosának a kezében volt. Ám ezt nem lehet szervesen Csór történetéhez kapcsolni. Nem úgy az 1256-os kódexbeli említést. Ekkor Chort emlegetnek, ami az ótörök Cur méltóságnévre vezethető vissza. Falunk nevét igen sokféleképpen olvashatták a kutatók: Choor, Czor, Czur, Chior, Chyor, Csoór. A történeti feldolgozások nem írnak róla, de Csór minden bizonnyal része lehetett annak a besenyő ispánságnak, amelynek alapítási ideje bizonytalan, s ami 1352-ben tagozódott be a magyar vármegyerendszerbe. Az ispánság északi része Csór, míg a déli a Tolna megyei Kajdacs lehetett.[6]. Ha abból indulunk ki, hogy Fehérvár fejedelmi, később királyi központ volt, akkor a besenyő vezéri székhelyi címet Csórnak kellett betöltenie. Ezt igazolja a település nevének etimológiája.

1476. december 11-e jeles nap a község történetében. Előző napon Mátyás király Fehérvárra jött, hogy bevárja hitvesét Beatrixot. 11-én az egész követség megindult Csór irányába, hogy már ott fogadja a hitvest. Ennek emlékére a helység címerében a csukát tálcán felszolgáló fogadós látható, valamint Mátyás király és egy holló. És persze a szőlőfürt.

A török a XVI. század folyamán többször is végigdúlta Fehérvárt és környékét. Akik tudtak, a mocsárba vagy a környező hegyekbe menekültek. A folyamatos rablások lehetetlenné tették itt az életet. Azt viszont biztosan tudjuk az összeírásokból, hogy Csór sohasem néptelenedett el teljesen, hiszen működtek a malmok, s másfél jobbágytelek után szedték az adót. A jobb időkben hét malmot tudott életben tartani a Csabafő forrásból fakadó bővízű patak.

A község fő birtokosai a nemes Nedeczky, gróf Cseszneky, Szőgyény-Marich és Somssich családok voltak.

A török elvonulása után főleg református helvétek (egy szerencsés véletlennek köszönhetően kiderült, hogy a német nyelvű helvétek főképpen Sigriswilből és környékéről érkeztek) és katolikus svábok, valamint tótok érkeztek. De jó néhány magyar család is letelepedett. A falu 1780-ban háromnyelvűnek, 1818-ban kétnyelvűnek számított. A falu ősi része a Tabán, amit egyértelműen bizonyít a terület szerkezete (halmaz). Ha az ország többi Tabán elnevezésű településrészét megfigyeljük, akkor észrevehetjük a vizet, a fakadó forrást, ami egyben az ősi pogány vallásokban az áldozat bemutatóhelye, valamint az állatbőröket ezeken a helyeken mosták.

Ettől kezdve a lakosságszám emelkedett, a 19. századi gazdasági fellendülés következtében majdnem elérte a kétezret. Főleg agrárnépesség lakta. A kivándorlás és az első világháború visszavetette a növekedést. 1939-ig mérsékelt változást láthatunk. Az újabb világháború a csóriaknak már nemcsak a frontélmények mesélését jelentette: 1944 decemberétől 1945 márciusáig folyamatos harcok dúltak a német és orosz csapatok között. A polgári lakosság jelentős része nyugat felé menekült, majd a háború után visszatért Csórra.

Csór családtörténeti arculata mára teljesen átalakult, a tősgyökeres családokból már csak kevesen élnek a faluban. Az 1696-os összeírás alapján az akkori újraalapítók közül már csak a Hári, a Szurok, a Német, a Szabó, a Szemenyei és a Zsédely családneveknek vannak viselői.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Református templom
  • Szőgyény-Marich-Somssich-kúria
  • Nedeczky-kúria
  • Sarlós Boldogasszony római katolikus templom, középkori alapokon
  • Református templom
  • Csóri Csuka csárda (épült 1942-ben)
  • Szenes-horog, Száraz-horog (kirándulóhelyek)

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csór polgármester választás eredménye (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. március 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Csór, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  6. Lásd: Cseték története - http://abdai-csete.hu/?q=node/5

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]