Mór (település)

	Mór
	A Szent Kereszt-templom
; Mór címere	; Mór zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Fejér
Járás	Móri
Jogállás	város
Polgármester	Fenyves Péter (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	8060
Körzethívószám	22
Testvértelepülései	Lista Nyárádszereda; Valdobbiadene;
	Népesség
Teljes népesség	13 936 fő (2018. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	128,99 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	227 m
Terület	108,61 km²
Földrajzi nagytáj	Dunántúli-középhegység
Földrajzi középtáj	Vértes–Velencei-hegyvidék
Földrajzi kistáj	Móri-árok
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Mór Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 22′ 19″, k. h. 18° 12′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 19″, k. h. 18° 12′ 31″
	Mór Pozíció Fejér megye térképén
	Mór weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mór témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a dunántúli városról szól. Hasonló címmel lásd még: Mór (egyértelműsítő lap).

Lamberg-kastély, Mór

Mór (németül: Moor) Fejér megye harmadik legnépesebb települése Székesfehérvár és Dunaújváros után. A Móri járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

Fejér megye északnyugati részén, a Vértes és a Bakony hegység között elnyúló völgyben, a Móri-árokban helyezkedik el. A megyeszékhelytől, Székesfehérvártól mintegy 26 kilométerre északnyugatra fekszik, átlagos tengerszint feletti magassága 200 méter környékére tehető. A közel tizenegyezer hektáros kiterjedésű, változatos tájegyüttes főleg dombsági, illetve hegységi felszínekből tevődik össze. Fejlődésének története a Vértes kialakulásához kapcsolódik.

Az évmilliók során lerakódott folyóüledék és lösz által fedett területet sűrűn szabdalják völgyek és süllyedékek. A legnagyobb dombsági magasságok a Szőke-hegyen (283 méter) és a Dobosi-hegyen (269 méter) mérhetők; a Vértes táblás röghegységszerkezetének egyik kiugró pereme, a 479 méteres magasságú Csóka-hegy a térség legmagasabb pontja.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a Székesfehérvárt Győrrel összekötő 81-es főúton érhető el a legegyszerűbben, amely a belvárost elkerülve, a belterület nyugati szélén húzódik, nagyjából észak-déli irányban. A főút felől a belvárosba a 8127-es út vezet be, amely aztán továbbfolytatódik Pusztavám-Kocs irányába; a környék nagyobb városai, Tata, Tatabánya és Oroszlány felől Mór ezen az úton érhető el.

Zirc és a Keleti-Bakony települései felől a 8216-os út vezet Mórra, ahol mintegy 34 kilométer megtétele után ér véget. (A 81-est ez az út csak felüljárón keresztezi, a két útvonalat a 81 811-es és a 82 101-es számú le- és felhajtó ágak kötik össze.)

Vasúton is elérhető a város, a MÁV 5-ös számú Székesfehérvár–Komárom-vasútvonalán; vasútállomása a 81-es főúttól nyugatra esik, közúti megközelítését a 8216-os útból, annak 33. kilométere közelében, északnyugat felé kiágazó 82 304-es út biztosítja.

Történelme[szerkesztés]

1758-ban Mór Mária Teréziának köszönhetően mezővárossá lett.^[6] Ő telepítette be a svábokat a török hódoltság miatt elnéptelenedett Mórra.

1848. december 30-án Perczel Mór honvédtábornok és Jellasics horvát bán seregei a város határában vívták móri ütközetet, amely a magyar csapatok vereségével végződött. A vereség következtében megnyílt az út a császári csapatok számára Pest-Buda elfoglalására.^[7]

Mór 1984-ben – akkor 100. magyar városként – városi rangot kapott.^[8]

2002. május 9-én ebben a városban, az Erste Bank Dózsa György utca bankfiókjában történt a magyar kriminalisztika eddigi legvéresebb bankrablása, a köznyelvben csak „Móri bankrablás” vagy „Móri mészárlás” néven elhíresült bűneset, ami 8 halálos áldozatot követelt.

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994:
1994–1998: Schmidt Ferenc (MSZP-MNSZ)^[9]
1998–2002:
2002–2006:
2006–2010:
2010–2014: Fenyves Péter (Fidesz)^[10]
2014–2019: Fenyves Péter (Fidesz-KDNP)^[11]
2019-től: Fenyves Péter (Fidesz-KDNP)^[1]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,4%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 8,3% németnek, 0,5% románnak mondta magát (16,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,2%, református 6,5%, evangélikus 3,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 17,1% (29,3% nem nyilatkozott).^[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Lásd még: Kategória:Móriak

Itt született 1848. november 15-én Wekerle Sándor magyar miniszterelnök.
Itt született 1862. június 29-én Radó Antal író, költő, műfordító, irodalomtörténész.
Itt született 1962. május 17-én Krausz Ferenc fizikus.
Itt született 1992. január 21-én Szolnoki Roland labdarúgó.

Sportélete[szerkesztés]

A Móri SE a Fejér megyei labdarúgó-bajnokság első osztályában szerepel.

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gasztronómia[szerkesztés]

A svábok lakta Mór kitűnik a többi hasonló nemzetiség lakta településtől, abban, hogy csak itt ismerik és készítik a katzenpratze, azaz „macskapracli” nevű ételt. Az a mondás járja erről a lakodalmi süteményről: „Ha megiszol két pohár bort és megeszel egy macskapraclit, az az érzésed támad, hogy csak egy pohárral ittál, és ezt követően addig eszel-iszol, míg szét nem pukkadsz”. A kvircedlit és a nuss-stanglit itt is készítik, több más németlakta településhez hasonlóan. További ételkülönlegessége a „paprikás-leves”.^[13]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Lamberg-kastély
Lamberg-kastély
Lamberg-kastély
Lamberg-kastély
Lamberg-kastély
A kastélypark
A kastélypark
Szent István tér
Szent István tér
Szent Kereszt-templom
A Szent Kereszt-plébániatemplom
A Szent Kereszt-plébániatemplom főbejárata
A Szent Kereszt-plébániatemplom oldalbejárata
A Szent Kereszt-plébániatemplom egy részlete
A belváros a Szent Kereszt-plébániatemplomtól délnyugat felé nézve
A belváros a Szent Kereszt-plébániatemplomtól északnyugat felé nézve
Boldog Gizella szobra (Nagy Benedek, 2001)
Kerámia ismertető tábla Boldog Gizella szobránál
Szent György-szobor (Nagy Benedek, 1994)
Kerámia ismertető tábla Szent György szobránál
Szent István szobra (Kligl Sándor, 2013)
Kőkereszt a Szent Kereszt-templom oldalánál
A Szent Rókus-kápolna a városközpont északi részén
Épületegyüttes Mór-Tőröspusztán, a 8216-os út mellett

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Mór települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
↑ Mór, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
↑ ^a ^b ^c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
↑ ^a ^b ^c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
↑ http://www.moriborvidek.hu/
↑ 1848. december 30. - Perczel veresége Mórnál (Rubicon folyóirat)
↑ Mór a iránymagyarország.hu oldalon
↑ Mór települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
↑ Mór települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)^{[halott link]}
↑ Mór települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)^{[halott link]}
↑ Mór Helységnévtár
↑ „Mór és környéke”. Gasztroangyal. Duna Televízió. 2015. február 14. 52 perc. Archiválás az eredetiről (2018. április 22.). Hozzáférés: 2018. április 21.