Mór (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Mór
A Szent Kereszt-templom
A Szent Kereszt-templom
Mór címere
Mór címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásMóri
Jogállás város
Polgármester Fenyves Péter (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 8060
Körzethívószám 22
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 13 947 fő (2017. jan. 1.)[2]
Népsűrűség128,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság227[3] m
Terület108,61 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtájVértes–Velencei-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistájMóri-árok[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mór (Magyarország)
Mór
Mór
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 22′ 19″, k. h. 18° 12′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 19″, k. h. 18° 12′ 31″
Mór (Fejér megye)
Mór
Mór
Pozíció Fejér megye térképén
Mór weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mór témájú médiaállományokat.
Lamberg-kastély, Mór

Mór (németül: Moor) Fejér megye harmadik legnépesebb települése Székesfehérvár és Dunaújváros után. A Móri járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

A város Fejér megye északnyugati részén, a Vértes és a Bakony hegység között fekvő völgyben, a Móri-árokban helyezkedik el. A megyeszékhelytől, Székesfehérvártól kb. 26 kilométerre északnyugatra fekszik, átlagos tengerszint feletti magassága 200 m környékére tehető. A közel tizenegyezerhektáros, változatos tájegyüttes főleg dombsági, illetve hegységi felszínekből tevődik össze. Fejlődésének története a Vértes kialakulásához kapcsolódik.

Az évmilliók során lerakódott folyóüledék és lösz által fedett területet völgyek és süllyedékek sűrűn szabdalják. A legnagyobb dombsági magasságok a Szőke-hegyen (283 m) és a Dobosi-hegyen (269 m) mérhetők, a Vértes táblás röghegységszerkezetének egyik kiugró pereme, a Csóka-hegy (479 m) a térség legmagasabb pontja.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a 81-es számú, Székesfehérvár-Győr úton.
Vonattal a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonalon.

Gasztronómia[szerkesztés]

A svábok lakta Mór kitűnik a többi hasonló nemzetiség lakta településtől, abban, hogy csak itt készítenek katzenpratze-ét azaz „Macskapraclit”. Azt mondják erről a lakodalmi süteményről: „Ha megiszol 2 pohár bort és megeszel 1 macskapraclit az az érzésed támad, hogy csak 1 pohárral ittál, és ezt követően addig eszel iszol míg szét nem pukkadsz”. A kvircedlit és a nuss-stanglit itt is készítik a többi sváb lakta településhez hasonlóan. További ételkülönlegessége a „paprikás-leves”.[6]

Történelme[szerkesztés]

1758-ban Mór Mária Teréziának köszönhetően mezővárossá lett.[7] Ő telepítette be a svábokat a török hódoltság miatt elnéptelenedett Mórra.

1848. december 30-án Perczel Mór honvédtábornok és Jellasics horvát bán seregei a város határában vívták móri ütközetet, amely a magyar csapatok vereségével végződött. A vereség következtében megnyílt az út a császári csapatok számára Pest-Buda elfoglalására.[8]

Mór 1984-ben – akkor 100. magyar városként – városi rangot kapott.[9]

2002. május 9-én ebben a városban, a Dózsa György utcában történt a magyar kriminalisztika eddigi legvéresebb bankrablása, a köznyelvben csak „Móri bankrablás”-ként vagy „Móri mészárlás”-ként ismert eset, ami 8 halálos áldozatot követelt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,4%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 8,3% németnek, 0,5% románnak mondta magát (16,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,2%, református 6,5%, evangélikus 3,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 17,1% (29,3% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

További képek[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mór települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. Mór, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  6. Mór és környéke”. Gasztroangyal. Duna Televízió. 2015. szeptember 20. 52 perc.
  7. http://www.moriborvidek.hu/
  8. 1848. december 30. - Perczel veresége Mórnál (Rubicon folyóirat)
  9. www.iranymagyarorszag.hu
  10. Mór Helységnévtár

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]