Mór (település)
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Mór | |||
 | |||
| A Szent Kereszt-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Fejér | ||
| Járás | Móri | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Fenyves Péter (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 8060 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 13 936 fő (2018. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 128,99 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 227[3] m | ||
| Terület | 108,61 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Dunántúli-középhegység[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Vértes–Velencei-hegyvidék[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Móri-árok[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Mór
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 22′ 19″, k. h. 18° 12′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 19″, k. h. 18° 12′ 31″ | |||
Mór
Pozíció Fejér megye térképén
| |||
| Mór weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mór témájú médiaállományokat. | |||
Mór (németül: Moor) Fejér megye harmadik legnépesebb települése Székesfehérvár és Dunaújváros után. A Móri járás székhelye.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A város Fejér megye északnyugati részén, a Vértes és a Bakony hegység között fekvő völgyben, a Móri-árokban helyezkedik el. A megyeszékhelytől, Székesfehérvártól kb. 26 kilométerre északnyugatra fekszik, átlagos tengerszint feletti magassága 200 m környékére tehető. A közel tizenegyezer hektáros, változatos tájegyüttes főleg dombsági, illetve hegységi felszínekből tevődik össze. Fejlődésének története a Vértes kialakulásához kapcsolódik.
Az évmilliók során lerakódott folyóüledék és lösz által fedett területet völgyek és süllyedékek sűrűn szabdalják. A legnagyobb dombsági magasságok a Szőke-hegyen (283 m) és a Dobosi-hegyen (269 m) mérhetők, a Vértes táblás röghegységszerkezetének egyik kiugró pereme, a Csóka-hegy (479 m) a térség legmagasabb pontja.
Megközelítése[szerkesztés]
Közúton a 81-es számú, Székesfehérvár-Győr úton.
Vonattal a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonalon.
Gasztronómia[szerkesztés]
A svábok lakta Mór kitűnik a többi hasonló nemzetiség lakta településtől, abban, hogy csak itt készítenek katzenpratze-ét azaz „Macskapraclit”. Azt mondják erről a lakodalmi süteményről: „Ha megiszol 2 pohár bort és megeszel 1 macskapraclit az az érzésed támad, hogy csak 1 pohárral ittál, és ezt követően addig eszel iszol míg szét nem pukkadsz”. A kvircedlit és a nuss-stanglit itt is készítik a többi sváb lakta településhez hasonlóan. További ételkülönlegessége a „paprikás-leves”.[6]
Történelme[szerkesztés]
1758-ban Mór Mária Teréziának köszönhetően mezővárossá lett.[7] Ő telepítette be a svábokat a török hódoltság miatt elnéptelenedett Mórra.
1848. december 30-án Perczel Mór honvédtábornok és Jellasics horvát bán seregei a város határában vívták móri ütközetet, amely a magyar csapatok vereségével végződött. A vereség következtében megnyílt az út a császári csapatok számára Pest-Buda elfoglalására.[8]
Mór 1984-ben – akkor 100. magyar városként – városi rangot kapott.[9]
2002. május 9-én ebben a városban, a Dózsa György utcában történt a magyar kriminalisztika eddigi legvéresebb bankrablása, a köznyelvben csak „Móri bankrablás”-ként vagy „Móri mészárlás”-ként ismert eset, ami 8 halálos áldozatot követelt.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,4%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 8,3% németnek, 0,5% románnak mondta magát (16,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,2%, református 6,5%, evangélikus 3,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 17,1% (29,3% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei[szerkesztés]
Sportélete[szerkesztés]
A Móri SE a Fejér megyei labdarúgó-bajnokság első osztályában szerepel.
További képek[szerkesztés]
Lamberg-kastély
Lamberg-kastély
Lamberg-kastély
Lamberg-kastély
Lamberg-kastély
A kastélypark
A kastélypark
Szent István tér
Szent István tér
Szent Kereszt-templom
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1848. november 15-én Wekerle Sándor magyar miniszterelnök.
- Itt született 1862. június 29-én Radó Antal író, költő, műfordító, irodalomtörténész.
- Itt született 1962. május 17-én Krausz Ferenc fizikus.
- Itt született 1992. január 21-én Szolnoki Roland labdarúgó.
Testvérvárosai[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Mór települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
- ↑ Mór, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
- ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ „Mór és környéke”. Gasztroangyal. Duna Televízió. 2015. július 10. 52 perc. Archiválás az eredetiről (2018. április 22.). Hozzáférés: 2018. április 21.
- ↑ http://www.moriborvidek.hu/
- ↑ 1848. december 30. - Perczel veresége Mórnál (Rubicon folyóirat)
- ↑ www.iranymagyarorszag.hu
- ↑ Mór Helységnévtár
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
.svg)
|
|
Ez a településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
