Móri borvidék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Móri borvidék
Wine regions Hungary Mor.svg
Adatok
Minőségbesorolási kategória I. II. osztályú szőlőkataszter, nemzetközi besorolása nincs
Besorolás éve 1996
Ország Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér-megye
Borrégió Észak-Dunántúli borrégió
Éghajlat kontinentális
Csapadék 600-650 mm
Talajösszetevők löszös barna erdőtalaj, agyag, mészkő, és dolomit
Régió területe 730 hektár
Szőlőfajták ezerjó, chardonnay, rajnai rizling, rizlingszilváni, sauvignon blanc, szürkebarát, tramini
Bortermelés ezerjó
Szőlőprés

A Móri borvidék Magyarország 22 borvidéke közül a kisebb, de a híresebb borvidékek közé tartozik. Múltja a történelmi időkbe tekint vissza, azonban bortörvényünk 1996-tól sorolja a borvidékhez Mór, Pusztavám, Söréd, Csókakő, Zámoly és Csákberény I. és II. osztályú szőlőkataszteri besorolású határrészeit. A Vértes és Bakony völgyében fekvő települések életében a múltban meghatározó szerepet játszott a szőlő- és bortermelés.

Alapvető hatása volt az emberek megélhetésére, gazdagodására, az egyes települések fejlődésére. Évszázadokon át a szőlő műveléséhez és a borkészítéshez igazodott az itt élő emberek természetes életritmusa, és ehhez kapcsolódott számos ünnep, társadalmi esemény és kulturális hagyomány is.

A második világháborút követően hazánkban a legjobb állapotú szőlők a soproni és a móri borvidékeken voltak, de az egyéni borosgazdákra mégis nehéz idők következtek a beszolgáltatási rendszer bevezetése és az erőszakos kollektivizálás miatt. Az új termelési rend jegyében 1949-ben alapították meg a Móri Állami Gazdaságot, majd 1950-ben megalakult a móri Szőlészeti Kutatóintézet. Létrejöttek a szőlőtermelést is, folytató mezőgazdaság termelőszövetkezetek is, melyek 1960-ban Kossuth Tsz néven egyesültek. A szocializmus időszakában a Móri borvidéken a nagyüzemi szőlő- és bortermelés vált jellemzővé, emellett a szövetkezeti szakcsoportokban folyt jelentősebb mennyiségű szőlőtermesztés. Az 1970-es, 80-as években a borvidéken a szőlőművelés, feldolgozás modern technológiai hátterét, a szükséges tárolókapacitásokat és az értékesítési lehetőségek jelentős részét a Móri Állami Gazdaság biztosította. Az 1990. évi rendszerváltást követően az Állami Gazdaságot és a Kossuth Termelőszövetkezetet felszámolták, borászati kapacitásait megszüntették, így a borvidék sorsa újra a helyi döntéshozók és az egyéni gazdák kezébe került.

Szőlő- és borfajták[szerkesztés]

A móri borvidék borai jellemzően fehérborok. A meghatározó fajta ezerjó mellett a leányka, a tramini, a rizlingszilváni, a zöld veltelini és az ezerfürtű a leggyakoribb szőlőfajták. Az ezerjó – amely ma már a hungarikumok közé tartozik – a 19. századi filoxéravészt követő újratelepítések során lett a fő szőlőfajta a borvidéken. A móri bor, így az ezerjó is kemény, későn érő borfajta. A szüret utáni harmadik évben fejlődik ki teljes erejében, és ekkor érződik igazán egyéni íze. Kedvező időjárás esetén a szőlőfürtök aranysárgára érnek és csodálatos zamattal rendelkeznek. Különösen jó idő esetén a töppedt szőlőszemekből aszúbor készíthető, amely a hozzáértők szerint ízben és minőségben a tokaji aszúval vetekszik. „a móri bor meszes, aki issza eszes” tartja a mondás, pedig valójában a móri borok mésztartalma semmivel sem nagyobb, mint más magyarországi borvidékeken termett boroké. A móri borok férfias jellegüket magas savtartalmuknak köszönhetik, ez azonban mértékletes fogyasztás esetén nem okoz fejfájást, másnaposságot, mint a magas karbonáttartalmú borok.

Bornapok és borünnepek[szerkesztés]

A borvidéken, Móron és Csákberényben minden évben, októberben rendeznek bornapokat, de természetesen szeptemberben a Csókakői Napokon és a Pusztavámi Szüreti Napokon is a bor az egyik főszereplő. A bor ünnepét a településeken látványos szüreti felvonulással, zenei programokkal, táncbemutatókkal, bálokkal és mulatozással kötik össze. A Móri Bornapok a 20. század végére nemzetközi hírnévnek örvendő rendezvénnyé vált. Évről évre több tízezer látogató számára nyújt rendkívül sokrétű hagyományőrző, kulturális, sport és szórakoztató programokat. 1998 óra megrendezésre kerül a Móri Borkirálynő választás a Fogadó az Öreg Présben. A rendezvény ideje alatt borutca tart nyitva, ahol a borvidék termelői kínálják legjobb boraikat. A Móri Bornapok legnagyobb érdeklődésre számot tartó látványosságai a borkirálynő választás, a színpadi műsorok, a szüreti felvonulás és a rendezvényeket záró ünnepi tűzijáték. A Móri Bornapok ideje alatt minden páros évben Nemzetközi Fúvószenei Fesztivált is rendez a Móri Fúvószenei Egyesület.

Vendégváró rendezvények[szerkesztés]

A móri kistérségben szinte minden településen van szüreti nap, falunap és búcsú. A turisták idecsalogatásához önmagában ez nem elegendő, mivel a bel-és külföldi rendezvények versenyében csak az egyedi és színvonalas programok vonzzák nagyobb számban a látogatókat. A programkínálat elemzése alapján kitűnik, hogy a kistérségi turisztikai programok összehangolásának, időbeni szétterítésének jelentőségét még nem ismerték fel a szervezők. A rendezvényturizmus szezonális jellegű, a kistérségi rendezvények többsége a szürethez kapcsolódóan az őszi időszakra esik, mint például a móri, csákberényi bornap, a pusztavámi, isztiméri és fehérvárcsurgói szüreti napok. Közülük is legnagyobb turisztikai esemény a Móri Bornapok, amely a bor ünnepét fúvószenei és kórusfesztiválokkal kapcsolja össze. Október első hétvégéjén több tízezer résztvevője van a hagyományos programsorozatnak. A móri programkínálatot tavasszal a borkultúra és a gasztronómia jegyében a Szent György Napok, színesíti, de a látogatottsága a pénzügyi források szűkössége miatt jelenleg csak töredéke a Bornapoknak. Az utóbbi években egyre ismertebbé és látogatottabbá vált viszont a Csókakői Várjátékok, amelyen a középkori harci játékok és a nívós könnyűzenei koncertek jelentik a legnagyobb vonzerőt. A turisztikai rendezvények sikere és színvonala nagymértékben a rendelkezésre álló pénzen múlik. Jelenleg a költségeket döntően a helyi önkormányzatok finanszírozzák, külső pályázati források bevonására csak Csókakő önkormányzata helyezett hangsúlyt.

Forrás[szerkesztés]

Külső hivatkozás[szerkesztés]