Pécsi borvidék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pécsi borvidék
Mecseknádasd Czéhmanns Grund.JPG
Adatok
Minőségbesorolási kategória I. II. osztályú szőlőkataszter, nemzetközi besorolása nincs
Ország Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya megye
Borrégió Dél-Dunántúli borrégió
Éghajlat szubmediterrán
Talajösszetevők lösz, homok és barna erdőtalaj
Régió területe823 hektár km²
Szőlőfajták olaszrizling, furmint, chardonnay, cirfandli, rizlingszilváni, hárslevelű, ottonel muskotály, királyleányka, tramini, rajnai rizling, zengő, zenit, zöld veltelini
Érési időszak szeptember
Bortermelés Pécsi cirfandli, Pannónia pezsgőcsalád
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi témájú médiaállományokat.

A Pécsi borvidék a Mecsek déli lejtőin, egészen Mohácsig tart, a 823 hektáron elterülő Mecsekaljai borvidék, ahol magyar, horvát; szerb, és német települések határában folyik a szőlőművelés. Pécsi, Versendi és Szigetvári körzetekre osztható, melyek borászati szempontból hasonlóak. Klímája mediterrán. A Villány–Siklósi borvidéknél is forróbb, szárazabb, sok a napsütés, hosszú a tenyészidő. A Mecsek óvó hatása miatt még 440 méteren is találunk szőlőt. Ebben csak Tokaj-Hegyaljához hasonlítható a terület. Természeti csapások közül az aszályt kell számításba venni. Termőtalaja a különböző vulkáni eredetű alapkőzeteken található löszre illetve pannon homokra rakódott barnaföldek, barna erdőtalajok. Remek fehér és vörösbor szőlők teremnek errefelé.

Szőlőfajták/borok[szerkesztés]

A filoxérajárvány után az olaszrizling került első helyre és ma is vezeti a listát. További jellemző fajták: furmint, chardonnay, cirfandli, rizlingszilváni, hárslevelű, ottonel muskotály, királyleányka, tramini, rajnai rizling, zengő, zenit, zöld veltelini. Kiemelkedő termék a Pannónia pezsgőcsalád.

Települések[szerkesztés]

Pécsi körzet: Boda, Cserkút, Hosszúhetény, Ivánbattyán, Keszü, Kiskassa, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Magyarszék, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely, Versendi körzet: Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend, Szigetvári körzet: Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szentlőrinc, Szigetvár

Történelem[szerkesztés]

Pécs már az ókorban és a középkorban is a kereskedelmi útvonalak központjában helyezkedett el. Itt dolgozták fel a Mecsek környéki borokat. A törökök hódításait és az azt követő zűrzavaros háborús időket a bor is megsínylette. A 18., de még inkább 19. században alakul ki a fejlődés lehetősége. A baranyai bor egyre népszerűbbé vált, s a borkereskedelem jót tett a városi kincstárnak is. E század közepétől itt termelik a pécsi pezsgőgyártás alapborait. Igazi helyi különlegesség a pécsi cirfandli, melyet Ausztriából hoztak a 19. század első felében. A török időkben meghonosított kadarka uralmát az illatos, zamatos, fűszeres fehér borok váltották fel. Próbálkoztak itt a tokajihoz hasonló kései szüretelésű fehér borok készítésével is, de nem számoltak azzal, hogy a szubmediterrán klíma nem kedvez az aszúképződésnek. A borvidéket manapság leginkább a kistermelés jellemzi, de találhatunk szövetkezeti kézben lévő korszerű üzemi ültevényeket is.

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]