Pécsi borvidék
| Pécsi borvidék | |
 | |
| Adatok | |
| Minőségbesorolási kategória | I. II. osztályú szőlőkataszter, nemzetközi besorolása nincs |
| Ország | Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Baranya vármegye |
| Borrégió | Dél-Dunántúli borrégió |
| Éghajlat | szubmediterrán |
| Talajösszetevők | lösz, homok és barna erdőtalaj |
| Régió területe | 823 hektár |
| Szőlőfajták | olaszrizling, furmint, chardonnay, cirfandli, rizlingszilváni, hárslevelű, ottonel muskotály, királyleányka, tramini, rajnai rizling, zengő, zenit, zöld veltelini |
| Érési időszak | szeptember |
| Bortermelés | Pécsi cirfandli, Pannónia pezsgőcsalád |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi témájú médiaállományokat. | |
A Pécsi borvidék a Mecsek déli lejtőin, egészen Mohácsig tart, a 823 hektáron elterülő Mecsekaljai borvidék, ahol magyar, horvát; szerb, és német települések határában folyik a szőlőművelés. Pécsi, Versendi és Szigetvári körzetekre osztható, melyek borászati szempontból hasonlóak. Klímája mediterrán. A Villány–Siklósi borvidéknél is forróbb, szárazabb, sok a napsütés, hosszú a tenyészidő. A Mecsek óvó hatása miatt még 440 méteren is találunk szőlőt. Ebben csak Tokaj-Hegyaljához hasonlítható a terület. Természeti csapások közül az aszályt kell számításba venni. Termőtalaja a különböző vulkáni eredetű alapkőzeteken található löszre illetve pannon homokra rakódott barnaföldek, barna erdőtalajok. Remek fehér és vörösbor szőlők teremnek errefelé.
Szőlőfajták/borok
[szerkesztés]A filoxérajárvány után az olaszrizling került első helyre és ma is vezeti a listát. További jellemző fajták: furmint, chardonnay, cirfandli, rizlingszilváni, hárslevelű, ottonel muskotály, királyleányka, tramini, rajnai rizling, zengő, zenit, zöld veltelini. Kiemelkedő termék a Pannónia pezsgőcsalád.
Települések
[szerkesztés]- Pécsi körzet: Boda, Cserkút, Hosszúhetény, I Olasz, Szajk, Szederkény, Versend
- Szigetvári körzet: Helesfa, Botykapeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szentlőrinc, Szigetvár
Történelem
[szerkesztés]Pécs már az ókorban és a középkorban is a kereskedelmi útvonalak központjában helyezkedett el. Itt dolgozták fel a Mecsek környéki borokat. A törökök hódításait és az azt követő zűrzavaros háborús időket a bor is megsínylette. A 18., de még inkább 19. században alakul ki a fejlődés lehetősége. A baranyai bor egyre népszerűbbé vált, s a borkereskedelem jót tett a városi kincstárnak is. E század közepétől itt termelik a pécsi pezsgőgyártás alapborait. Igazi helyi különlegesség a pécsi cirfandli, melyet Ausztriából hoztak a 19. század első felében. A török időkben meghonosított kadarka uralmát az illatos, zamatos, fűszeres fehér borok váltották fel. Próbálkoztak itt a tokajihoz hasonló kései szüretelésű fehér borok készítésével is, de nem számoltak azzal, hogy a szubmediterrán klíma nem kedvez az aszúképződésnek. A borvidéket manapság leginkább a kistermelés jellemzi, de találhatunk szövetkezeti kézben lévő korszerű üzemi ültetvényeket is.
